Megszavazta a Fidesz–KDNP-frakció Áder János választójogi koncepcióját – értesült a hvg.hu. A hajdúszoboszlói frakcióülésen hat kérdésben szavaztak, és egyhangúlag döntöttek az egy fordulóról, a vegyes választási rendszerről, a megyehatárok tiszteletben tartásáról, az arányosság biztosításáról, a határon túliak szavazati jogáról és a kisebbségek kedvezményes mandátumáról.

A Fidesz európai parlamenti képviselője a kihelyezett kormányülésen délelőtt mondott beszédében információink szerint azt mondta, az egy-, illetve a többfordulós választási rendszer mellett is szólnak érvek, de a Fidesz elnöksége az egyszerű, olcsó és rövid választási kampány híve. Forrásaink ebből azt valószínűsítik, hogy rövidülhet a kopogtatócédulák gyűjtési ideje. Erről azonban még nem született döntés.

105 egyéni kerület lehet

Áder beszédében úgy fogalmazott, korábban téves információk jelentek meg arról, hogy nem lesz kompenzációs eleme a választási rendszernek. A félreértés abból eredhet szerinte, hogy javaslatában valóban nem szerepel a kompenzációs lista, ugyanakkor mindenképpen beépítenének valamilyen kompenzációs elemet. Információink szerint a parlamentbe be nem jutott egyéni képviselőkre leadott szavazatot az országos listán kompenzálnák.

Bencsik János államtitkár és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter Hajdúszoboszlón

Stiller Ákos

A frakció döntött arról is, hogy a választókerületek közötti különbség a lélekszámot tekintve nem lehet 15 százaléknál nagyobb, kijelölésüknél pedig a megyehatárokat veszik figyelembe. Információink szerint az ülésen elhangzott, hogy 105 lesz az egyéni kerületek száma. Erről Orbán Viktor azt mondta, hogy az elfogadott hat elv alapján ennél több nem lehet, viszont kevesebb sem, mert van egy pont, ami alá a politikai osztály nem csökkenhet, mert az veszélyeztetné a politikai rendszert.

Úgy tudjuk, nem születettt döntés arról, hogy a határon túliak csak listára vagy egyéni képviselőkre is szavazhassanak. Kiálltak viszont amellett az elv mellett is, hogy a hazai kisebbségek is külön mandátumhoz juthassanak.

Áder János azt mondta, hogy a választójogi törvényről még idén kell szavaznia a parlamentnek, de az eljárási szabályok megalkotása jövőre is ráér.

Viktorozzák a miniszterelnököt

"Viktor rendkívül oldott volt, elemében volt és sziporkázott" – mondta a hvg.hu-nak az egyik fideszes képviselő a frakciülés első napjáról. Orbán Viktor ugyanis szerda este nyolckor tartotta meg nyitóbeszédét, amelyben háromnegyed órán keresztül ecsetelte az ország helyzetét. Azt mondta, a stratégiaalkotás és a legfőbb célok kijelölése az ő feladata, ám az oda vezető utat a frakciónak kell kitalálnia és véghez vinnie.

A hvg.hu-nak az egyik fideszes politikus azt mondta, hogy éles vita alakult ki az egykulcsos adóval kapcsolatban, de Orbán Viktor kijelentette, nemcsak hogy megmarad az egykulcsos szja-rendszer, hanem meg is erősítik. Ezen valószínűleg azt érthette, hogy a kormány adóalkotmányt alkot, amit személyesen Orbán Viktor fog írni.

Beszéde után számos kérdést kapott a kormányfő az egészségügyi rendszertől kezdve egészen a Malév-privatizációig. Úgy tudjuk, Orbán kiállt Hoffmann Rózsa közoktatási koncepciója mellett, mert mint mondta, számára az a lényeg, hogy minden szociális réteg számára, az ország minden területén magas színvonalú oktatást biztosítson az állam.

Több képviselő egyébként azt mondta, hogy eddig nagyon oldott hangulatban telt a frakcióülés, senki sem "miniszterelnöközik", egyszerűen Viktornak hívják a kormányfőt. Egy képviselő viszont a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, eddig valóban kedélyes volt a hangulat, délután viszont keserű vitákra lehet számítani.

A hvg.hu információi szerint délután Áder János az igazságügyi reformról fog beszél – erről olvassa el frissebb hírünket itt –, később pedig a devizahitelesek ügyét tárgyalják, de napirendre kerül az oktatás és az önkormányzati rendszer átlakítása is. Utóbbi miatt alakulhat ki éles vita, mivel többek szerint félő, hogy az iskolák államosításával az önkormányzat bizonyos bevételeit is elveszi az állam.

Az egyik forrásunk szerint ha feláll a nemzeti tanítói kar, akkor az állam fizeti a bérüket, így elvehetik azt az összeget az önkormányzatoktól, amelyet épp azok tettek hozzá a pedagógusok béréhez.