Schmitt Pál megérkezését követően Ungváron találkozik Olekszandr Ledidával, Kárpátalja megye kormányzójával, Ivan Balogával, a megyei tanács (közgyűlés) elnökével és Viktor Pogorelovval, Ungvár polgármesterével. Ezután Munkácson római katolikus misén vesz részt és magyar állami kitüntetést nyújt át Majnek Antal munkácsi megyéspüspöknek, s a kárpátaljai magyar történelmi egyházak vezetőivel folytat megbeszélést.

Látogatásának második napján a köztársasági elnök Ungváron a kárpátaljai oktatási és kulturális szervezetek vezetőivel találkozik, utána a beregszászi református templomban részt vesz és beszédet mond a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén, és látogatást is tesz a tanintézetben. Ezt követően Nagyszőlősre utazik, ahol felkeresi a ferences rendi kolostort, majd Técsőn részt vesz a Skála Energy pelletgyár megnyitásán, üzletemberekkel találkozik és megbeszélést folytat a Felső-Tiszavidék szórványmagyarságának vezetőivel.

MTI / Koszticsák Szilárd

Schmitt Pál kárpátaljai látogatása tovább erősíti az utóbbi hónapokban felívelőben lévő ukrán-magyar - s ezen belül a határ menti - kapcsolatokat, amelyek a gyakori magas szintű találkozóknak is köszönhetően kiegyensúlyozottak és problémamentesek. A gazdasági-kereskedelmi együttműködés mellett kiemelkedő helyet foglal el a kapcsolatrendszerben a kárpátaljai magyar közösség. A kapcsolatok intenzitását jelzi, hogy Kárpátaljának Magyarország az egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere, áruexportjának közel fele ide irányul. Az ukrajnai megyében befektetett külföldi tőke terén Magyarország a negyedik helyet foglalja el, és a térségben működik a magyar-ukrán közös vállalatok több mint fele.

Kárpátalja régóta szoros kapcsolatokat ápol a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével, és ezen a héten együttműködési megállapodást írt alá Borsod-Abaúj-Zemplén megyével is. Ugyancsak az elmúlt napokban ülésezett Kárpátalján - három éves szünet után - a magyar-ukrán kormányközi vegyes bizottság, amelynek záródokumentuma fontos ajánlásokat fogalmazott meg a többi között a határátkelőhelyek infrastruktúrájának fejlesztését, a két országot érintő környezetvédelmi problémák megoldását illetően. Példaértékű a két ország vízügyi hatóságai közötti határvízi együttműködés, amelyen belül fontos szerepe van a magyarországi támogatással a kárpátaljai folyókon telepített árvízvédelmi jelzőrendszernek.

Az magyar-ukrán kapcsolatokban kiemelkedő helyet foglal el a 150 ezres kárpátaljai magyarság. A közösség legnagyobb gondja évek óta anyanyelvű oktatási rendszerének a megőrzése. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy Kijev ismét tegye lehetővé a magyar nyelvből és irodalomból teendő emelt szintű érettségi, egyben egyetemi felvételi vizsgát, nyújtson állami támogatást az egyházi fenntartású líceumoknak, biztosítson megfelelő szintű ukrán nyelvoktatást. A kárpátaljai magyarság érdekérvényesítésének elengedhetetlen feltétele, hogy a jövőre esedékes ukrán parlamenti választásokra alakítsanak ki egy magyar többségű választókerületet, lehetővé téve ezzel egy magyar képviselő bejutását az ország törvényhozásába. Némi árnyékot vet az ígéretesen fejlődő kapcsolatokra, hogy szélsőséges ukrán pártok és szervezetek gyakran támadják a magyar közösséget, követelik jogainak a korlátozását.