Kocsis Máté: mindenki foglalkozzon a saját hajléktalanjaival
Háború folyik a józsefvárosi polgármester és a hajléktalanokat képviselő A Város Mindenkié mozgalom között. A "közterületen történő életvitelszerű lakhatást" népszavazással megtiltani akaró Kocsis Máté szerint neki csakis a józsefvárosi szegényekkel kell törődnie, és úgy véli: a civilek kampánya demagóg és szakmaiatlan. Ezzel szemben A Város Mindenkié aktivistái szerint a polgármester kriminalizálja és üldözi a hajléktalanokat. Lakásszámlálásba kezdtek, hogy bebizonyítsák: ha a kerület rászánná magát, az üres önkormányzati ingatlanok megnyitásával meg lehetne oldani az utcán élők gondjait.
A Magdolna és Lujza utca a VIII. kerület egyik utolsó „hírhedt” szeglete, végén a nemrég lebontott Teleki téri piaccal, amely most leginkább háborús övezetre emlékeztet. A rozoga, omladozó vakolatú épületek előtt sétálva érezni a kiáradó áporodott levegőt, a sarkon lévő autószerelő műhely előtt pedig annyi olaj van a földön, hogy egy járókelő a szemünk láttára csúszott el rajta.
Az itteni házak egy része már magántulajdon, de több is akad, amelyik az önkormányzat kezében van. Például a Lujza utca elején, ahol jól láthatóan felújításra szorulnak a lakások. A lakók attól tartanak, hogy egy nagyobb hóesés után rájuk omlik a tető. A nyirkos lakásokban állandóan betegeskednek, elköltözni azonban nem tudnak.
A Város Mindenkié (AVM) civil szervezet a Corvinus Egyetemmel összefogva arra volt kíváncsi, hány darab üres lakás van Józsefvárosban: a szervezetet elsősorban azok önkormányzati lakások érdeklik, melyek megnyitásával szerintük az utcán élők helyzetén javítani tudna a városvezetés. Tervük szerint ez egy hosszú távú kampány kezdete, amelyhez azért választották a VIII. kerületet, mert Józsefvárosban szerintük üldözik a hajléktalanokat. Mint korábbi riportunkban olvasható, már alig több mint egy héttel az érvénytelen józsefvárosi népszavazás után is látványosan kevesebb a hajléktalan a VIII. kerületben; környékbeliek azt mondják, a hajléktalanok elmenekülnek más kerületekbe, mert ma már azért is büntetnek, ha eldobnak egy cigarettacsikket az utcán.
Kocsis Máté polgármester szorgalmazta azt a szeptember 25-én megtartott helyi népszavazást, amely a kukázás tilalmát kimondó önkormányzati rendeletet erősítette volna meg. Bár a referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett, Kocsis bejelentette, be fogja vezetni az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát.
"Ha együttműködnek, segítünk"
A Város Mindenkié szervezet a népszavazás ellen azzal kampányolt, hogy a kerületben 488 üres bérlakás található. A most indított felmérés célja, hogy az önkormányzat hasznosítsa a szociálisan rászorultak számára a lakhatásra alkalmas, üresen álló bérlakásokat, növelje a megfizethető bérlakások számát, illetve a rendezetlen bérlői viszonyokat is tisztázza. A hajléktalanokat képviselő szervezet szerint az üresen álló közel 500 lakás fenntartására havonta kétmillió forintot költ.
Kocsis Máté a hvg.hu-nak elismerte, hogy a kerületben számos olyan ingatlan van, amely üresen áll, de ezek többsége szerinte emberi tartózkodásra alkalmatlan. „A kerületben 180 használható lakás van és 2700 hajléktalan, az AVM ötlete tehát már itt megbukott. Ezeknek a lakásoknak a nagy részét egyébként a folyamatban lévő városrehabilitációs területekről kiköltöztetendő józsefvárosiaknak ajánljuk fel csereingatlanként. Állítsuk le a városmegújítást a vidéki hajléktalanok miatt?" – érvelt az AVM ötlete ellen a polgármester.
Szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy a jövedelemmel nem bíró hajléktalanok tudnák-e fizetni a bérleti díjat, a rezsit, a közös költségét, továbbá, hogy mit szólnának a társasházak, ha az üres lakásokba hajléktalanokat költöztetne a kerület. "Arról nem is beszélve, hogy a Józsefváros lakásvagyonát miért kellene más települések elesettjeinek szolgálatába állítanunk? Az itt élők között is sok a rászoruló, úgyhogy elsősorban az ő problémáikat szeretnénk orvosolni. A javaslatunk az, hogy minden magyar település gondoskodjon a saját elesettjeiről, és ne Józsefvárosba üldözzék és utaztassák őket embertelen módon” – fejtette ki véleményét a polgármester.
Az önkormányzat nem titkolja, hogy elsősorban azoknak az embereknek igyekszik segíteni, akik a kerületben váltak hajléktalanná és előtte legalább öt évig bejelentett józsefvárosi lakcímük volt. „Nekik, ha együttműködnek, egészségügyi ellátást, munkát és lakást is adunk. De csak akkor, ha megfelelnek a szigorú elvárásainknak” – mondta a polgármester. Becslései szerint 60 és 100 közé tehető azoknak a hajléktalanoknak a száma, akik korábban józsefvárosiak voltak.
Bár az AVM elismeri, hogy a lakások nagy része lakhatatlan, a szervezet szerint számos olyan bérlakás található még Józsefvárosban, amely kihasználatlan és lakható. A szervezet szerint jó példa erre az egyik Magdolna utcai felújított épület, amelyben összesen hét darab üresen álló lakás van. Ezeket még a felújítás előtt befalazta vagy bedeszkázta az önkormányzat, hogy ne lopják ki a falakból a csöveket, ne rongálják meg a lakást. Az ilyen és ehhez hasonló lakásokat akarja összeszámolni A Város Mindenkié csapata, mivel szerintük kiadhatóak lennének szociálisan rászorultaknak. Az eddigi felmérések alapján az AVM információ szerint körülbelül 50 társasházat sikerült felmérni, amelyben több mint 30 üres lakást regisztráltak.
„Az AVM ne hazudozzon!”
A polgármester az AVM felvetésére, hogy mindössze 700 ezer forintot költ-e a kerület évente a hajléktalan-ellátásra, kérdésünkre azt válaszolta: nem érti, a szervezet honnan vette ezt az összeget. „A közvetlen és közvetett ráfordítások elérik a százmilliós nagyságrendet. Ingyenesen biztosítunk helyiségeket és épületeket különböző hajléktalan-ellátó szervezeteknek, ingyenesen használják a közterületeinket ilyen jellegű tevékenységekhez, így csak a közterület-használati díj elengedéséből több tízmilliós bevételkiesése származik a kerületnek.” A szervezet szerint a kerület 2010-es éves költségvetéséből származik az adat.
A polgármester szerint Józsefváros emellett számtalan kerületen kívülről érkező személynek is finanszírozza az önkormányzathoz tartozó egészségügyi és szociális ellátási költségeit, az azzal együtt járó személyi és dologi jellegű kiadásokat, valamint minden évben egymillió forintot költenek utcai szociális munkára, és félmilliót az érintettek közgyógyigazolványára.
„A kerületben elhunyt hajléktalanok köztemetésének költségeit is Józsefváros fizeti, és naponta 650 embernek biztosítunk étkezést. Emellett a több ezer, parkokban élő hajléktalan után a köztisztasági, közegészségügyi és közrendvédelmi többletkiadásokat mi vállaljuk, ahogy a veszélyes hulladékok, például emberi ürülék eltakarítását is. Szintén a kerület költségvetését terheli az a több millió forint, amit a hajléktalanok által megrongált padokra, parkokra, kukákra, illegálisan feltört és használatba vett közüzemi helyiségekre, raktárakra, pincékre költünk” – sorolta Kocsis Máté a kerületi terheket.
A polgármester szerint „a koncentrált hajléktalanság következményeként a kerület megítélése, ingatlanárai, a helyiek szubjektív biztonságérzete is nagyon rossz”.
„Nem a régit kátyúzgatjuk”
Az AVM másik vádjára, miszerint a kerület nem tart fent nappali melegedőt, ami pedig törvényi kötelezettsége lenne, Kocsis Máté azt válaszolta, hogy Józsefvárosban hét intézmény is működik. Itt 610 férőhelyen fogadják a hajléktalanokat, és ezt a téli időszakban 30 százalékkal tovább bővítik, míg sok más kerületben egy ilyen létesítmény sincs. „Egy új, sokkal humánusabb és színvonalasabb ellátási forma kialakításán dolgozunk. Új utat szeretnénk nyitni a hajléktalanellátásban, és nem a régit kátyúzgatjuk. A nagy pénznyelő és embertelen hajléktalanellátó 'kombinátokkal' pedig nem szeretnénk együttműködni, mert bizonyítható, hogy az elmúlt 20 év alatt csődöt mondott ez az ellátási forma.”
A civil szervezet szerint valóban számos nappali melegedő található Józsefvárosban, jóval több, mint a többi kerületben, azonban ezeket nem az önkormányzat fizeti, hanem a főváros, továbbá állami normatívából tartják fent magukat. Arról is tudnak, hogy a kerület üres épületeket bocsát a hajléktalanszervezetek rendelkezésére, azonban úgy vélik, ez nem nevezhető az ügyre fordított összegnek.
Kocsis Máté szerint az AVM demagóg és szakmaiatlan, inkább hajtja őket a szereplési vágy, mint a problémák valós megoldásának igénye. „A srácok neve a hajléktalanellátásban teljesen ismeretlen, egyetlen hajléktalant sem látnak el, nem is józsefvárosiak, de költeni szeretnék a kerület pénzét, sőt, manapság már a lakásgazdálkodáshoz is értenek. No comment” – mondta a polgármester, aki megválasztása előtt maga sem számított a hajléktalantéma régi motorosának.
Mi a helyzet a szomszédban? |
A józsefvárosi hajléktalanellátásról szóló információk tükrében megkérdeztük a környező kerületeket, így Erzsébetváros, Ferencváros és Belváros-Lipótváros önkormányzatait, ők milyen módon segítik a kerületükben élő hajléktalanokat. Az önkormányzatok válaszából kiderült, hogy Erzsébetvárosban a hajléktalanokra fordított éves ellátási összeg 3,3 millió forint plusz egy üzemeltetésre átadott épület, míg Ferencváros és Belváros-Lipótváros bőkezűbb a fedél nélküliekkel, utóbbiban az önkormányzat évente mintegy 8 millió forintot költ hajléktalanellátásra, míg a IX. kerületben ez az összeg 10 millió forint. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A hajléktalanokat sem hagyják ki a népszámlálásból
A hajléktalanokat is összeírják az október 1-jétől és 31-ig tartó népszámlálás során. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint erre Budapesten és a nagyvárosokban különösen odafigyelnek majd, de valamennyi településen feladata a jegyzőnek a hajléktalanok számbavétele.
Drasztikusan megugorhat a hajléktalanok száma
Ha az ország vezetése nem kezeli megfelelően a bedőlt devizahitelesek ügyét és a gazdasági válság továbbgyűrűzik, jelentősen nőhet a fedél nélkülivé váló nincstelenek száma - mondta Vecsei Miklós a szombati Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Népszavazás a Józsefvárosban: érvénytelen szavazás, vegyes reakciók
Sikernek tartja a helyi népszavazás eredményét Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület polgármestere. A városrész vezetője szerint 10 ezer ember véleményét mindenképpen figyelembe kell venni. A civilek szerint viszont az eredménytelen választás azt mutatja, hogy nem az utcai hajléktalanság a legnagyobb probléma a kerületben.
Pintér: nem hagyhatjuk, hogy a hajléktalanok önálló törvények között éljenek
Pintér Sándor belügyminiszter szerint nem sajátíthatja ki magának a közterületeket egyetlen csoport sem. A tárcavezető a józsefvárosi helyi népszavazás kapcsán tartott pénteki sajtótájékoztatón azt mondta: az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy nem volt megfelelő a hajléktalankérdés kezelése, az érintettek az ellátás reményében egyre inkább a főváros felé fordultak, létszámuk jelentősen emelkedett. Civil szervezetek szerint ugyanakkor a népszavazási kérdések embertelenek és félrevezetőek.
A népszavazás ellenére is bekeményít a VIII. kerület
Nem vonja vissza a kukázás tilalmáról szóló rendeletet a VIII. kerület, és helyi sajátosságokkal kiegészítve be fogja vezetni az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát - jelentette ki Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a városrész polgármestere.
Tarlós egyetért Kocsis Mátéval hajléktalan-ügyben
Támogatja a józsefvárosi polgármester hajléktalan-problémával kapcsolatos törekvéseit Tarlós István. A főpolgármester erről csütörtökön beszélt újságírói kérdésre.
