Így működött a Hagyó-henger – ezt látták belülről az érintettek
Havonta kellett találkoznia Hagyó Miklóssal az FKF Zrt. volt vezérigazgatójának, és „nem volt tanácsos” ellentmondania az akkori főpolgármester-helyettesnek. Bielek Péternek a hvg.hu birtokába került tanúvallomásából kiderül: Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő rendszeresen megmondta a cégvezetőnek, hogy a közbeszerzéseken kinek kell nyernie.
A Hagyó Miklós ellen folyó büntetőeljárás rendőrségi tanúvallomása szerint Bielek Péter 2007-ben tért vissza brüsszeli állásából, ekkor kereste meg Demszky Gábort, hogy az akkori főpolgármester segítsen neki elhelyezkedni. Bielek tudta, hogy a főváros a közműcégek, köztük a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) vezetőinek lecserélését tervezi. Bielek 2004 óta már a társaság igazgatóságának tagja volt, így saját bevallása szerint jól ismerte a céget.
„Édesapám 1989-ig volt a Fővárosi Tanács elnöke (Bielek József 1990-ig töltötte be a posztot – a szerk.), így Demszky Gábor főpolgármester úr engem személyesen ismert, így elfogadták a jelentkezésemet az igazgatóságba” – olvasható a volt vezérigazgató tavaly februári tanúvallomásában. Bielek szerint Demszky azt kérte tőle, hogy ismerkedjen meg Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesekkel, Tiba Zsolt főjegyzővel és Mesterházy Ernő főtanácsadóval.
Mint azt Bielek Péter elmondta, a fővárosban ekkor az volt a szokás, hogy a Budapestet irányító pártok megosztották a közműcégek vezérigazgatói és elnöki posztját. „Az FKF-nél engem vezérigazgatóvá az SZDSZ támogatásával neveztek ki, míg a társaság elnökévé Vajda Pál korábbi szocialista főpolgármester-helyettest nevezték ki” – vallotta a közterület-fenntartó volt vezérigazgatója.
Nem látott kivetnivalót
Kinevezését követően Hagyó azt kérte Bielektől, hogy hozzon létre egy harmadik vezérigazgatói posztot, s oda a főpolgármester-helyettes jelöltjét nevezze ki. Hagyó a posztra Kiss Tibort szánta, aki néhány hónapig a cég igazgatóságának is tagja volt, ám miután többször tárgyalt Hagyóval és kabinetjével, visszalépett a jelöléstől, és igazgatósági tagságáról is lemondott.
Ekkor került a képbe Tölgyesi Balázs, akit – a dokumentum szerint – Hagyó mutatott be Bieleknek. Tölgyesi nagyberuházásokkal, értékesítésekkel és stratégiai kérdésekkel foglalkozó vezérigazgató-helyettes lett. Az önkormányzati választást követően, 2010 októberében az FKF Zrt. vezérigazgatójává lépett elő, ám idén márciusban Tarlós István főpolgármester menesztette, miután közterület-fenntartó által kötött korábbi kétséges szerződések ügyében rendszeresen felvetődött a neve. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán gyanúsítottként hallgatta ki Tölgyesit. Amint azt az Index megírta: az FKF Zrt.-t alig néhány hónapig vezető vezérigazgatót hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
A volt vezérigazgató vallomásában elmondta: Hagyóval és Mesterházy Ernővel eleinte havonta legalább egyszer találkoznia kellett, utóbbival később már ritkábban. Mindketten bele akartak látni az FKF működésébe, ezért a főpolgármester-helyettes a Horváth, Dóczi és Léhman Ügyvédi Irodát, a főtanácsadó pedig a Polgár és Bebők Ügyvédi Irodát vitte be az FKF-hez. Bielek nem látott kivetnivalót abban, „hogy a tulajdonos ismerni kívánta a cég működését”. Mint mondta: a társaság nem tartott fenn nagyobb jogi apparátust, akkoriban 15-20 ügyvédi irodával volt kapcsolata.
A Hagyó és Mesterházy által preferált ügyvédi irodák „nagyobb ügyekkel” és jogi tanácsadással foglalkoztak. Az ügyvédi irodákon keresztül Hagyó és Mesterházy Ernő teljesen rálátott az FKF Zrt. ügyeire – derül ki Bielek vallomásából.
"Nem utasíthatom vissza"
A Hagyó által javasolt ügyvédi irodával Bieleknek megromlott a viszonya, mivel a főpolgármester-helyettes az irodán keresztül azt kérte, hogy a vezérigazgató rúgja ki az FKF jogi igazgatóját, és az általuk javasolt személyt nevezze ki a helyére. A vezérigazgató nem tudta meg, ki a jelölt, mert – mint mondta – megtagadta a kérést. Bielek ugyancsak elutasította, hogy szervezze ki a cég közbeszerzési tevékenységét egy külső ügyvédi irodának.
Hagyó azt kérte Bielektől, hogy világítsa át a céget a CEMI-vel. Az átvilágítással a vezérigazgató is egyetértett, mivel ilyen vizsgálat a cégnél tíz éve nem volt. „Hagyó Miklós tőlem egyértelműen és határozottan kérte a CEMI-vel történő szerződéskötést, és éreztette, hogy én az ő kérését nem utasíthatom vissza, mert bármikor elveszíthetem az állásomat” – vallotta Bielek.
Az átvilágításra vonatkozó közbeszerzést úgy kellett kiírni, hogy a CEMI nyerjen, ezért az FKF Zrt. úgy írta ki a pályázatot, hogy a megkövetelt referenciákat nehezen lehessen teljesíteni. A CEMI a Magyar Telekomot és a BKV-t jelölte meg referenciaként, a BKV referencialevelét Antal Attila vezérigazgató írta alá. „Később tudtam meg, hogy a CEMI-nek akkor még nem volt befejezett projektje a BKV-nál” – olvasható Bielek vallomásában.
Bielek szerint a CEMI teljesítette a cég átvilágítását, a cég által javasolt intézkedések pedig sikeresek voltak, mivel 400 millió forintos költséggel körülbelül kétmilliárdot tudott az FKF Zrt. megspórolni. A volt vezérigazgató szerint a CEMI-vel kapcsolatban elsősorban azt érezte problémának, hogy a fővárosi cégek egymásnak adtak referenciákat. A BKV mellett a Főtáv is állított ki referencialevelet a CEMI számára, sőt Bielek úgy emlékszik, ő maga is állított ki ilyet a CEMI képviselőjének.
Nem olyan nyomatékosan
A Mesterházy által javasolt Polgár és Bebők Ügyvédi Iroda a pusztazámori hulladéklerakó fejlesztésével kapcsolatban jelent meg az FKF környékén. Amikor Bielek átvette a cég vezetését, erről a beruházásról is tárgyalt a főpolgármester főtanácsadójával. A vezérigazgató úgy gondolta, hogy a beruházásra az FKF Zrt. közös vállalatot alapítson egy partner céggel.
Mesterházy Ernő bemutatta a vezérigazgatónak az AES nevű cég képviselőjét, és „bár nem olyan nyomatékosan, mint Hagyó, de éreztette, hogy az AES-sel kell megvalósítanunk a pusztazámori projektet”. Bielek vallomása szerint az FKF Zrt. zártkörű pályázatát – a Polgár és Bebők Ügyvédi Iroda közreműködésével – az AES nyerte, amelynek alvállalkozója a Társ-Invest Kft. volt. A győztes cég azonban a válság miatt tönkrement és visszalépett a beruházástól, amely aztán el sem kezdődött.
Bielek úgy döntött, a projekt első lépését az FKF beruházásában elindítja, máskülönben veszélybe került volna a beruházás környezetvédelmi engedélye. Az új közbeszerzésben is a Polgár és Bebők működött közre; a volt vezérigazgató azt állította: ezúttal erre senki sem adott neki utasítást, de tudta, hogy őket kell megbízni.
A közbeszerzésen az előző eljárásban alvállalkozóként részt vevő Társ-Investnek kellett nyernie, ezért azt „taktikai okból magasabb áron, 450 milliós áron írták ki”. Bielek vallomása szerint ugyanis a Társ-Invest tudta, hogy a projekt bekerülési értéke 350-380 millió forint, így alacsonyabb ajánlattal is tudott nyerni. Bielek azt vallotta, hogy a magasabb árú kiírást a Polgár és Bebők vagy Tölgyesi Balázs vezérigazgató-helyettes tanácsolta.
Amikor kitört a botrány
A közbeszerzésre a Társ-Invest mellett még egy pályázó jelentkezett, utóbbi ajánlatát – Bielek szerint „valós okból” ki kellett zárni. A második, tárgyalásos szakaszban a Társ-Invest egyedül maradt, ajánlatát pedig felemelte 455 millió forintra. A beruházás egyébként megvalósult.
Vallomása szerint Bielek annak ellenére szerződést kötött a céggel, hogy tudta: „a műszaki tartalom ezt valószínűleg nem indokolja”. Bielek a vallomása szerint a környezetvédelmi engedélyt féltette. „A műszaki tartalom és az ár között egy igen jelentős, kb. 70 millió forintos különbség van, amely összegről feltételezhető, hogy ezt a Társ-Invest visszajuttatta a városházára” – mondta vallomása során Bielek Péter.
Amikor a BKV-nál kitört a botrány, Bielek – állítása szerint – ellenőriztette az FKF Zrt. ügyvédi szerződéseit, és megállapították, hogy azok esetében nem merült fel a teljesítés nélküli kifizetés gyanúja. „A számláik rendben voltak, a teljesítéseik le voltak igazolva, és ki voltak fizetve.” Bielek szerint az ügyvédi irodák nem számláztak túl, a cég által alkalmazott ügyvédek „a piaci árhoz képest közel azonos óradíjjal dolgoztak”.
"Jót tennének velem"
Egy harmadik beruházás ügyében Hagyó és Mesterházy Ernő együtt keresték meg a vezérigazgatót – állítja utóbbi. Az Easy Way nevű, az integrált közlekedési irányítási rendszer kialakítását, kevésbé szaknyelven a budapesti jelzőlámpa-rendszer modernizálását célzó beruházást az FKF a Siemensre akarta bízni, mivel a német cég a szoftver tulajdonosa. A mintegy 1,2 milliárd forint értékű uniós projektet a közlekedési tárca irányításával kellett volna megvalósítani.
A volt vezérigazgató 2009 tavaszán találkozott a két nagyhatalmú városházi emberrel a Gerlóczy kávézóban. Hagyó ott elmondta: felháborítónak tartja, hogy a közterület-fenntartó vállalat „ezt a közbeszerzést a Siemensnek kívánja odajátszani”, Mesterházy Ernő pedig azt mondta: a Siemensnek nagyon rossz a viszonya a fővárossal. Hagyó és Mesterházy a Getronics és a Microelektronika nevű cégeket preferálta, amelyek 700-800 millió forintért vállalták a munkát – vallotta a volt FKF-vezér.
Noha az FKF Zrt. mérnökei szerint a munkát a Siemens tudta volna elvégezni, Bielek arra kérte helyetteseit, hogy a közbeszerzés során a szakmai érvek ellenére az ár legyen meghatározó. „Én senkinek nem mondtam azt, hogy ezt tőlem a városházáról kérik, annyit mondtam a kérdezgető vezetőknek, hogy jót tennének velem, ha ezt a szempontot elfogadnák” – olvasható a vallomásban.
A két cég megnyerte a közbeszerzést, a Siemens azonban megtámadta a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely a társaságot új eljárásra utasította. A szakminisztérium időközben visszavonta a forrást, így az új közbeszerzést már nem írták ki
„Hagyó nemcsak kirúgta a vezetőket, hanem előtte szakmailag, emberileg ellehetetlenítette, és ezzel a későbbi boldogulást is megnehezítette. Praktikusan arról van szó, hogy ha kirúgnak, akkor kirúgnak, de ha az újságban többször leírják, hogy nem ért a feladatához valaki, akkor később senki nem fogja alkalmazni. Ezért nem volt tanácsos Hagyó Miklósnak ellentmondani, vagy a kéréseit nem teljesíteni” – mondta vallomásában Bielek Péter.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Mesterházy Ernő szigligeti pincéjében is foglaltak le iratokat
Több mint 24 órán át tartott házkutatást a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Központi Nyomozó Főügyészség közös nyomozócsoportja a Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri főtanácsadó érdekeltségébe tartozó szigligeti ingatlanokban, valamint más szigligeti helyszíneken, ahol bizonyítékokat foglaltak le - értesült szerda délután az MTI.
Legkésőbb januárban emelnek vádat Hagyóék ellen
Legkésőbb január elsején vádat emelhetnek Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen - írja a hétfői Magyar Nemzet a Központi Nyomozó Főügyészség alapján.
Már nem csak a BKV-ügyben gyanúsítják Hagyót
Újabb büntetőeljárás indult Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ellen. A politikust a BKV-ügy mellett a Főpolgármesteri Hivatal megbízási szerződései miatt is hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A gyanúsítottak között van Gyekiczki András, a Főpolgármesteri Iroda volt irodavezetője.
BKV-ügy: nem mulasztott a bíróság Mesterházy szabadlábra helyezésekor
Nem mulasztott a bíróság Mesterházy Ernő szabadlábra helyezése ügyében - reagált a Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője kedden közleményben arra a sajtóhírre, amely szerint a BKV-ügyben az ügyészséget meglepte az előzetes letartóztatás megszüntetése, amelyről "mind a mai napig nem is kaptak hivatalos értesítést".
