Kellemetlen mellékhatása van a felsőoktatás átszervezésének. Már egy hónapjuk sincs a diákoknak gondolkozni, mégis számos kérdés tisztázatlan az idei felsőoktatási felvételikkel kapcsolatban. Miközben a felvételizőknek február 15-ig kell leadniuk felvételi jelentkezésüket, még azt sem tudni, az egyes szakokra hány embert vesznek fel az idén, és közülük hányan számíthatnak részben vagy egészében állami ösztöndíjra. Kérdéses az is, mennyi lesz az idei tandíj az egyes intézményekben, illetve milyen feltételekkel lehet diákhitelhez jutni.

Senki sem tudja a választ

A felvételizőket segítő Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatán közölték: várhatóan január 30. és február 1. között fogja  nyilvánosságra hozni az oktatási államtitkárság a pontos keretszámokat. Az államtitkárság keddre ígért választ kérdéseinkre.

Tanácstalanok az egyes intézmények is. Több helyen próbálkoztunk kérdéseinkkel, mindenhol azt a választ kaptuk, hogy január végére tudják megmondani, hány főt tudnak felvenni, illetve hogy mennyit kell fizetni az adott szakon. „Be kell adni a jelentkezést és bízni kell abban, hogy felveszik államilag támogatott képzésre” – közölték például a Miskolci Egyetem dékáni irodáján. „Január 31-re ígérték, hogy eljuttatják hozzánk a keretszámokat. A költségtérítés összegét pedig ennek ismeretében alakítják ki” – mondták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának tanulmányi osztályán.

Idén kevesebben örülhetnek a sikernek

Stiller Ákos

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)  többször is jelezte, számos okból nem tartja jó megoldásnak a felsőoktatásba bekerülő, az állam által finanszírozott képzésben részesülő hallgatók létszámának szűkítését, emellett problémásnak tartják a szűk határidőt is. „A felvételi pontszámok nem annyira számítanak, azokra a korábbi évek példái alapján nagyjából felkészültek a diákok, a keretszámokat várták nagyon. Nemcsak az adott szakterület számít ugyanis, hanem szempont az is, melyik városban folyik a képzés. Van, aki Budapestre menne, míg más a lakhelyéhez legközelebbi egyetemen tanulna tovább. Várják nagyon a diákok a tandíj pontos összegét is, mert az a 10-20 ezer forint különbség is nagyon sokat számít” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Dávid, a HÖOK elnöke. Szerinte sokan kivárják, hogy minden részlet ismert legyen, és csak a határidő előtti utolsó napokban adják be a jelentkezési lapjukat. Másoknál viszont  a család együttesen dönti el, hová felvételizzen a diák, ők biztos, hogy már korábban, a pontos adatok ismerete nélkül nyújtották be a jelentkezési lapot. Horváth Dávid, a HÖOK sajtóreferense azt mondta: arra biztatják a diákokat, hogy menjenek el az egyetemek nyílt napjára, és ott próbáljanak meg a konkrétumok felől érdeklődni.

Keretszámok a végén kerekednek

A felsőoktatási törvény értelmében december 31-ig kell teljeskörűen tájékoztatni a diákokat a felvételi eljárásokkal kapcsolatban. Bár a felvételi tájékoztató időben, tavaly december 15-én megjelent, ám az abban leírt keretszámok csupán három hétig voltak érvényesek. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ugyanis január 5-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat. Mint mondta, mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot (korábban ez 200 pont volt), közülük csaknem 50 ezer hallgató tanulhat úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti. A tavalyi 53 500 helyett mintegy 34 ezer hallgatónak, a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon, száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15 550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Aki egyik kategóriába sem kerül bele, az élhet a Diákhitel 2. lehetőségével, amely "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az érintett hallgatók tanulmányait. (A diákhitelrendszer részleteivel kapcsolatban itt olvasható anyagunk.) Emellett megmarad a Diákhitel 1. is, amelyet mindenki igénybe vehet. A Diákhitel 2. felvételi lehetőségeinek pontos részleteit eddig a felvételizők nem ismerhették meg.

A korábban nyilvánosságra került tervezetekkel összhangban az informatikai, a műszaki és a természettudományos képzéseket részesíti előnyben a kormány. Ezzel szemben igen kevesen reménykedhetnek az állam támogatásában a jogászképzéseken, igazságügyi és munkaügyi szakokon, és a gazdaságtudományokra fókuszáló szakokon is.

A fizetendő költségekről Hoffmann Rózsa azt mondta, a kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek e határokon belül fixálhatják a saját intézményük vonatkozásában a képzések költségeit. Az intézmények a konkrét összegeket január végére ígérték.

A felsőoktatási törvényt december 23-án fogadta el az Országgyűlés.