"Ez egy újabb megvalósíthatatlan ámokfutás. Ha azt akarjuk, hogy Brüsszelben megint téma legyen Magyarország, akkor vezessék be" – mondta a hvg.hu-nak Vég Zoltán Ákos, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület munkatársa arra reagálva, hogy a Belügyminisztérium tervei szerint iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézményekben, hogy betartassák a házirendet, tovább csökkentsék az iskolakerülők számát és az iskolai erőszakot. Az őrök bizonyos esetekben testi fenyítést is alkalmazhatnának.

A kormányzati honlapra szerdán került fel az a Belügyminisztérium készítette tervezet, mely szerint iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények. A javaslat szerint az őrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt – igazolatlanul –elhagyják az iskolát, jogosultak lennének betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolhatnák az intézmény területére való jogosulatlan belépést. A törvénytervezet szerint mindennek érdekében módosítanák a tavaly elfogadott új köznevelési törvényt és a rendőrségről szóló jogszabályt.

A szülő tudta és jelenléte nélkül

Oktatási szakemberek szerint az ötlet több sebből vérzik, megvalósíthatatlan, megbélyegző és értelmetlen. Egyrészt mert rendészeti ügyként kezeli a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. Másrészt pedig mert szembe megy a hatályos köznevelési törvényben foglaltakkal és az 1997-es gyermekvédelmi törvénnyel is, amely kimondja, hogy "a gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, bánásmódnak". A köznevelési jogszabály szintén megismetéli ezt az előírást, amikor leszögezi, hogy "a gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak". Az Equity munkatársa azt mondja, a tervezet az alaptörvénnyel sincs összhangban.

Kint vagy bent?

Túry Gergely

A tervek szerint a testi kényszer bevetése esetén az iskolaőrnek azonnal jelentenie kell a történteket az iskolaigazgatónál. Ezután az intézményvezető feladata, hogy megállapítsa, az intézkedés jogszerű volt-e. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban az iskolák, óvodák és kollégiumok vezetői nem tudják megállapítani a testi kényszer arányosságát és jogszerűségét. A szervezet szerint az is elfogadhatatlan, hogy a szülő tudta és jelenléte nélkül bármilyen eljárást lefolytassanak egy kiskorúval szemben.

A tervezett törvénymódosítás másik fontos eleme, hogy a rendőrök azonnal az igazgatóhoz vihetnék azokat a diákokat, akikkel iskolaidőben találkoznak az utcán, és akik nem tudják "hitelt érdemlően" igazolni, miért nincsenek az iskolában.

"Nem a gyerekeket kell kicsinálni"

"Ez példa nélküli, és csak arra lesz jó, hogy macerálják a gyerekeket. Őriztesse az állam és az önkormányzat az intézményeit, de nem a gyerekeket kell kicsinálni" – mondta a hvg.hu-nak Szüdi János oktatásszakértő, aki szerint máshol kéne megragadni a problémát. Többek között iskolapszichológusokat, szociális munkásokat és szabadidő-szervezőket kéne alkalmazni az iskolákban az őrök helyett. Erről a munkáról azt sem lehet tudni, ki végezheti el, milyen feltételek mellett és milyen végzettséggel – vetette fel további aggályait a PSZ a Pintér Sándor belügyminiszternek címzett levelében.

Egy iskolaőr ugyanakkor hasznos is lehet az intézmények biztonsága szempontjából. "Amerikanizálódik a magyar társadalom” – mondta a hvg.hu-nak Edényi László, a X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, aki szerint náluk például már előfordult, hogy odaküldtek egy gyereket az iskolájukba, hogy lopjon bádogot. Az igazgató épp ezért a kívülről érkező támadások, vagy visszaélések szempontjából tartana fontosnak egy őrt, a házirend betartatása azonban szerinte a pedagógusok feladata. A biztonságos működést a PSZ is fontosnak tartja, de ez alatt elsősorban ők is a külső erőszakos behatolásoktól való védelmet értik, ez viszont szerintük nem oldható meg egy nem finanszírozott, bizonytalan státuszú és jogkörű iskolaőrrel.

"Az iskola nem része az államhatalmi szerveknek, a közigazgatásnak, az iskolában nincs helye állami kényszer alkalmazásának" – véli a PSZ a levelében, de rajtuk kívül többen is nehezményezik, hogy a tervezet rendészeti ügyként kezeli a tankötelezettség kérdését, hiszen az iskolától való távolmaradásnak számos oka lehet. Előfordulhat például, hogy egy gyerek azért nem megy iskolába, mert nincs cipője vagy ruhája, a beteg testvérére kell vigyáznia, kihasználják szexuálisan, vagy verik.

A pedagógus szakszervezet szerint ezért már a törvényjavaslat címe ("Intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó tanköteles tanulóval szemben") is megbélyegző, indulatokat kavarhat és visszatetszést szülhet.

Ki ver kit?

"Egy jó pedagógiai kultúrában nem az a kérdés, hogy van-e iskolakerülés" – magyarázta az Equity munkatársa, aki szerint vannak működő példák arra, hogy iskolai koordinátorokkal, vagy asszisztensekkel sikeresen csökkentették az iskolakerülést, megértve, hogy mi a gyerekek valódi problémája.

A szakember szerint szintén nincs rendben, hogy a tervezet azt feltételezi, hogy a gyerekek agresszívak, holott az iskolai agresszió nincs megfelelően kutatva. "Ennyi erővel hozhatnának ilyen intézkedéseket a pedagógusokkal szemben is" – mondta a hvg.hu-nak Vég Zoltán Ákos.

Rendőri bemutató egy általános iskolában. Élesben aligha fog megtörténni

Túry Gergely

Tapasztalatai szerint ugyanis, amíg a sajtó azokat a történeteket kapja fel, amikor a diák vagy a szülő megy neki a tanárnak, addig a valóságban sokkal többször fordul elő ennek a fordítottja, vagyis hogy a pedagógus veri meg a gyereket.

Szabotázs

Víg abban sem hisz, hogy ha átmenne a parlamenten ez a törvénymódosítás, a rendőrök valóban intézkednének. "Ez egy szerepzavar, és el fogják szabotálni a feladatot" – magyarázta. A rendőri szerepvállalást a PSZ sem tudja hova tenni.

Ahogy azt a belügyminiszternek írt levelükben kifejtették: a rendőröknek minden utcán lévő, hat évesnél idősebbnek és tizenhat évesnél fiatalabbnak látszó gyereket igazoltatniuk kéne, és azt is tudniuk kéne, hogy az adott napon az adott iskolában meddig tart a kötelező foglalkozás – ez pedig végrehajthatatlan és pedagógiai szempontból elfogadhatatlan. A rendelkezés azért is felesleges, mert azt, hogy egy gyerek jár-e iskolába, a szülőnek, az iskolának, illetve a gyermek- és ifjúságvédelemnek kell felügyelnie.

Szüdi János azt is kiemelte, hogy a köznevelési törvény lehetséges módosítását egy rendészeti törvénycsomagba rejtették el, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül. "Azoknak a véleményét kéne erről megkérdezni, akik az iskolákban dolgoznak, akik terepen vannak" – tette hozzá a Zrínyi gimnázium igazgatója. Erre egyébként lesz még lehetőség, hiszen csak tervezetről van szó, a Belügyminisztérium pedig várja a véleményeket.

Mégsem olyan sikeres?

Az intézményvezető azt sem érti, a Belügyminisztérium miért most dobta be ezt az ötletet, hiszen a kormányzati kommunikáció szerint nagyon sikeres volt az iskolakerülés visszaszorítására tett korábbi intézkedés, mely szerint, ha egy diák ötven óránál többet hiányzik igazolatlanul, felfüggesztik a családi pótlék egyik típusaként bevezetett iskoláztatási támogatását. Ezt a módszert még olyan szakemberek is dicsérték, akik egyébként az Orbán-kormány oktatáspolitikájának egyetlen elemével sem értenek egyet.

Nem mindegy, miért lépik át a kaput

Túry Gergely

"Ez egy emberséges, jól végiggondolt intézkedés, melynek legfőbb előnye, hogy nem csinálnak az iskolakerülésből büntetőjogi kérdést, hanem a szociálpolitika területén belül tartják, így a korábbi gyakorlattal szemben nem fordulhat elő, hogy a szülők a börtönben végzik" – mondta korábban a hvg.hu-nak Derdák Tibor szociológus, a sajókazai Dr. Ámbédkar alapítványi iskola igazgatója.

A pénzelvonáson kívül vannak még alternatív megoldások: legutóbb Nyíregyházán tartott ifjúságvédelmi razziát a rendőrség. A nyírségi nagyváros MÁV- és autóbusz-pályaudvarán, azok környékén, valamint a fiatalok által gyakran látogatott bevásárlóközpontokban csaknem 100 diákot ellenőriztek iskolaidőben.

A belügyi tárca tervezetével kapcsolatban megkerestük Aáry Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát és Szabó Mátét, az alapvető jogok biztosát is, de választ mindkét hivatal csak későbbre ígért.