Szabadon kikérhetné a neveket és a lakcímadatokat a nyilvántartásból a Miniszterelnökség az emberek személyre szóló tájékoztatása, valamint álláspontjának megkérdezése, azaz egy újabb nemzeti konzultáció céljából - ezt tartalmazza az a törvénymódosító javaslat, amit a fideszes parlamenti képviselő, Koszorús László nyújtott be pénteken a parlamentnek. Az adatkérésnél kiválasztási szempont lehetne az emberek neme, születési helye és ideje, lakcíme, családi állapota és házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye.

A Miniszterelnökség kérésének teljesítését abban az esetben kellene megtagadnia a nyilvántartónak, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta - kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott -, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetve jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta. A Miniszterelnökség az átvett adatokat - eltérő rendelkezés hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelhetné.

Régi vitát zárna le a Fidesz

A tervezet indoklása szerint a kormányzati intézkedések során szükségessé válhat a polgárok tájékoztatása vagy véleményének, álláspontjának megismerése, ezért van szükség a szigorú adatvédelmi szabályok enyhítésére. "A törvénymódosítás lehetőséget biztosít minden érintett polgár számára, hogy meghatározott ügyekben részleteiben is megismerhesse a kormányzati intézkedéseket, és azokról véleményt nyilvánítson" - írta Koszorús László, akinek törvényjavaslata a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A javaslattal, illetve az új szabályokkal a kormány annak a hónapok óta folyó jogvitáknak is véget vetne, amelyek a körül forognak, hogy volt-e valójában egyeztetés a szociális konzultáció kérdőíveivel kapcsolatban az ott eljáró nyilvántartó hivatal és az adatvédelmi biztos között, avagy sem.

A nemzeti konzultáció kérdőíveivel kapcsolatos vizsgálatának eredményeként Jóri András adatvédelmi biztos jogellenes adatkezelés miatt tavaly augusztusban elrendelte a Szociális konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. Az ombudsman megállapította, hogy a szociális konzultáció kérdőívei és a hozzájáruló nyilatkozat sértette az adatvédelmi törvény előírásait. Az adatvédelmi biztos szerint a Szociális konzultáció 2011-gyel összefüggésben nem érvényesültek a törvényben meghatározott garanciák, mint például a teljes anonimitás követelménye, továbbá az érintett véleménye és név-, lakcímadatai összekapcsolásának tilalma. A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, vagyis a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a személyazonosító adatokkal.

Stiller Ákos

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet adatvédelmi programvezetője a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a 2011-es szociális konzultációra vonatkozik a törvényjavaslat, mert akkor nem volt megfelelő a lakosság tájékoztatása az adatkezelésről - ezt kifogásolta Jóri is -, és így szerinte ezzel a törvénymódosítással szeretné elkerülni a Fidesz, hogy ez a jövőben újra megtörténjen. A TASZ szakértője azt is elmondta, hogy ettől függetlenül a most meglévő adatokat - mint arra Jóri is javaslatot tett - mindenképpen törölniük kell, az nem járható út, hogy azokat továbbra is "megtartják és visszamenőleg érvényesítik rájuk" a törvényt.

Perelik Szijjártót és Navracsicsot

Az adatvédelmi biztos és a kormányzat képviselői a kérdőív előzetes egyeztetésének megtörténte miatt tavaly nyáron hetekig vitában álltak; a témában Jóri és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is több közleményt adott ki. A kormányzati politikusok vitatták Jóri észrevételeit, nem teljesítették az ombudsman elvárásait. Folyamatosan azt hangoztatták, hogy a konzultáció ügyében egyeztettek az adatvédelmi biztossal, amit Jóri tagadott. A 2011 áprilisában elfogadott, idén januárban hatályba lépett alaptörvény megszüntette az adatvédelmi biztos posztját, helyette létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Jóri Andrásnak mandátuma lejárta előtt távoznia kellett posztjáról.

Az intézmény megszűntével nem ért véget a vita, a volt ombudsman beperelt több kormányzati politikust. Jóri szerint az egyes állami szervek valótlan, illetve hamis látszatot keltő állításaikkal azt a benyomást keltették, mintha érdemi egyeztetés lett volna közte és a nyilvántartó hivatal között, holott csupán informális megbeszélés történt, illetve lefolytattak egy ombudsmani vizsgálatot.

Jóri András volt adatvédelm biztos

Stiller Ákos

Tavaly nyáron a parlamentben Navracsics Tibor igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az adatvédelmi biztos nem fejezte ki ellenvéleményét az adatkezeléssel összefüggésben egyetlen egyeztetésen sem, "egészen addig, amíg meg nem tudta, hogy az adatvédelmi ombudsman pozíciója megszűnne az új alaptörvény értelmében és az új törvény értelmében, és egy hatóság jön létre helyette. Azóta elkeseredett háborút folytat mindenfajta olyan adatvédelmi jogszabály ellen, amit ez a kormány ad. (...) Van ez így, hogy a politika egzisztenciális érdekekre épül fel, van úgy, hogy valakinek a meghiúsult személyes karrierje az egész világképét átalakítja, de erre nem kellene tartós szakmai véleményt alapozni".

Jóri szerint a szociális konzultációra készített kérdőívek miatt Navracsics a parlamentben olyan állításokat fogalmazott meg róla, amelyek alkalmasak szakmai hitelességének megkérdőjelezésére és jó hírnevének megsértésére, ezért kéri, hogy a bíróság mondja ki a jogsértést és kötelezze nyilvános elégtételre a minisztert.