Akár 440 ezer gyerek is eleshet a nyári hónapokban attól, hogy legalább naponta egyszer meleg ételhez jusson – derül ki a kormány által közölt számadatokból. Az érintettek azok, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, azaz a családban az egy főre eső jövedelem nem éri el a 35 ezer forintot havonta, ráadásul olyan településen kénytelenek élni, amely nem tudott támogatást szerezni a nyári gyermekétkeztetésre.

Mint Soltész Miklós, az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) szociális ügyekért felelős államtitkára egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, 110 ezer gyerek juthat így a nyári szünet alatt meleg ebédhez. Magyarországon ugyanakkor 550 ezer gyerek él hátrányos helyzetű családban.

Túl sok az "ÖNHIKIS"

Hogy a hátrányos helyzetű gyerekek zöme miért marad ki a támogatásból, az két okra vezethető vissza a Gyermekesély Egyesület munkatársai szerint: egyrészt sok kistelepülés nem tudta előteremteni a 30 százalékos önrészt, ami a pályázat feltétele a programban. Igaz, az ország 47 önhibáján kívül halmozottan hátrányos helyzetű településéből ugyan 33-ban nem volt feltétel az önrész, a maradék 14-hez tartozó településeknek elő kellett volna teremteni a pénzt.

Pont a legyszegényebb települések hátrányos helyzetű gyerekei eshetnek el a napi egyszeri melegételtől

Stiller Ákos

Másrészt – mint erről az elmúlt hetekben szó volt már – sok helyen az is megoldhatatlan feladat elé állította a településvezetőket, hogy 40 kilométeren belül működő termelőktől kell beszerezni az alapanyagok legalább 30 százalékát. „Vannak pozitív törekvések a kormány szándékaiban, idén például 370 forintról 440 forintra nőtt az ebéd napi normatívája, és az étel helyben készítésének előírása is azt a korábbi rossz gyakorlatot igyekszik kiküszöbölni, hogy konzervvel, hideg étellel váltsák ki az önkormányzatok az ebédosztást, ami gyakorlat volt az elmúlt években” – mondta a hvg.hu-nak Bass László, az egyesület munkatársa.

Rosszul céloztak

Szerinte ugyanakkor „rosszul célzott a kormány, és éppen a legszegényebbek maradhatnak ki” a programból az új szabályok szerint. Az egyesület a szécsényi kistérségben dolgozik, több településen sem konyha, sem elég helyi (40 kilométeren belüli) termelő nincs, akitől be lehetne szerezni az alapanyagokat. „Persze, nem volt jó, hogy konzervet kapnak a gyerekek meleg étel helyett, de ha ehelyett semmi nincs, az nyilván sokkal rosszabb” – mondta Bass László. Kérdésünkre, hogy a szociális államtitkárság egyeztetett-e a változások előtt az érintett civil-, és szakmai szervezetekkel, Bass László azt mondta: „soha nem egyeztetnek velünk. Legfeljebb egyeztetés címén megkérdeznek minket, és elmondhatjuk, hogy mi a bajunk, de nem veszik figyelembe, levegőnek néznek”.

A program szűkülését egyértelműen mutatják a számok is: a 2.4 milliárdos keretösszeg a harmadik éve változatlan nominálisan, és míg 2010-ben 2500 település kapott ilyen támogatást, tavaly már csak 1500, az idén pedig 1000. Az idei 110 ezres támogatotti gyermeklétszám is 30 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi volt.