Hétpontos, több százmilliárdos intézkedéscsomagot jelentett be Matolcsy György gazdasági miniszter. Ebben többek között bevezetik a segélyplafont és elhalasztják a tanárok béremelését. Mindez azért kell, hogy az unió felfüggessze a túlzottdeficit-eljárást. „Nem ért minket váratlanul a döntés, benne volt a levegőben. Ugyanakkor a pedagógusok számítottak a béremelésre, várták azt” – reagált a miniszter bejelentésére a hvg.hu-nak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A kormány korábban valóban megpróbálta a megszorítást az IMF-re kenni: a PDSZ elnöke már szeptember 20-án azt mondta lapunknak: Orbán Viktor maga beszélt neki arról, hogy a pedagógus-életpályamodell elhalasztása „előkelő helyen áll az IMF listáján” – ezt azonban az IMF részéről cáfolták lapunknak.

Arra azonban már korábban is voltak jelek, hogy az oktatási államtitkárság nem képes az akaratát érvényesíteni a Matolcsy-minisztérium pénzügyi szempontjaival szemben, legyen szó akár a köz-, akár a felsőoktatásról. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke is több interjúban arról beszélt: csak az NGM pénzügyi szemlélete érvényesül az átalakításokban. Ugyanezt erősítette meg lapunknak Mendrey László is: szerinte a Hoffmann Rózsa által vezetett oktatásért felelős államtitkárság „nem ura a saját akaratának”, így „nem tőlük függ, mi fog történni és mi nem”. A PDSZ elnöke „rendkívül árulkodó jelnek” tartja a béremelés elhalasztását, mert szerinte az jól mutatja, mit gondolnak az eddigi kormányzatok az oktatásról. „A választásokon komoly ígéreteket tesznek, teljes erővel odaállnak az oktatás mellé, majd kormányra kerülve visszatáncolnak” – fogalmazott Mendrey László.

Függesszék fel a köznevelési törvényt!

A PDSZ elnöke hangsúlyozta: az iskolák államosítását is előíró köznevelési törvény végrehajtását fel kell függeszteni, mert az jelentősen megterheli a költségvetést. „A felfüggesztés alatt pedig értelmes párbeszédet kellene folytatni, mert az teljesen elmaradt, az oktatás átalakításáról egyoldalúan döntött a kormányzat” – mondta. Hozzátette, hogy az utolsó jelentős béremelést még a Medgyessy-kormányzat hozta meg tíz évvel ezelőtt, ugyanakkor az az emelés 2-3 év alatt elinflálódott. „2007-ben ugyan volt még egy 3-4 százalékos bértábla-kiigazítás, de azóta semmi” – tette hozzá a PDSZ elnöke.

Hoffmann Rózsa valószínűleg nem hisz a szemének a történtek láttán

MTI / Szigetváry Zsolt

„Elfogadhatatlan, hogy a kormány a pedagógusokkal akarja megfizettetni a rossz gazdasági döntések árát” – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné a hvg.hu-nak. „A szakma joggal várja el azt az anyagi és erkölcsi megbecsülést, amelyet a kormány még a választások előtt és utána is beígért” – mondta. Szerinte ez azért is kijár a tanároknak, mert a közszférában 2008 óta nem volt béremelés, ugyanakkor a köznevelési rendszer átalakítása növeli a pedagógusok munkaterhét.

Kirúgások máshol is

Bár a korábban a sajtóban megjelent több százezres kirúgás elmaradni látszik, azért 22 ezer fővel így is csökkenteni fogják a közalkalmazottak, köztisztviselők létszámát. Tavaly ősszel volt már egy 5500 fős leépítés, akkor Fehér Miklós, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a hvg.hu-nak azt mondta: a lépés több helyen már a működést veszélyezteti majd. „Már így is a kormány az egyik legnagyobb törvénysértő Magyarországon: a köztisztviselőket sok helyen 20-25 százalékos túlórákra kényszerítik, amit persze nem fizetnek ki, sokan kénytelenek hazavinni a táskájukban az aktákat, és otthon dolgozni. Ha a most 70 ezres köztisztviselői karból 5500-at elküldenek, sok helyen teljesen ellehetetlenülhet a hivatalok működése” – mondta akkor az MKKDSZ elnöke.

A szakszervezeti vezető szerint ezúttal sem volt semmilyen érdemi egyeztetés köztük és a minisztérium között. "A korábbi, létszámcsökkentésről szóló közlemények miatt az NGM államtitkáránál kezdeményeztük az Országos Érdekegyeztetési Tanács összehívását, de erre azóta sem került sor. Október 17-én tartják a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának ülését, de a leépítés nem szerepel az ülés napirendjében" – mondta.

Fehér szerint a "leépítés mögött nincs szakmai indoklás", a kormány nem közölte, milyen módon, mely területek dolgozóit érintve folyik majd a leépítés, csupán a 20 ezres számot kapták, amely az utóbbi hetekben többször is változott. Az elnök szerint ezért lehet, hogy csak egy kommunikációs trükkről van szó, amihez hasonlókat a költségvetés megalkotása előtt szoktak bejelenteni a kormányok. "A közszféra leépítésére nincs szakmai indok, különösen azután, hogy a közmunka bevezetésével 100-120 000-rel növelték a közalkalmazottak számát" – fogalmazott. Az szakszervezet elnöke hozzátette: "készen állnak a tárgyalásra, mert több valós ok is van a létszámról tárgyalni, de a 20 ezres szám nem elfogadható".

Kérdéseinket természetesen elküldtük az Emberi Erőforrás Minisztériumának, azt a jelzést kaptuk, ma nem fognak tudni válaszolni.