„Lehetséges, hogy ki kell hajítaniuk a tanároknak az eddig használt tankönyveket, ami a jól bevált gyakorlatok elvesztése mellett szellemi pazarlást is jelent” – mondta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke a hvg.hu-nak. Több pedagógia szervezet tiltakozik az EMMI által október 9-én vitára bocsájtott kerettanterve ellen. Eddig leginkább a szakmai aggályokat ismerhettük meg: a TTE saját honlapján kifogásolta az új tervezetet, az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) is megfogalmazta kifogásait a tantervvel kapcsolatban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szakmai kifogások mellett mit jelentenek a tanároknak gyakorlatban a változások.

Az általunk megkérdezett magyar és történelem tanárok aggasztónak tartják, hogy még nem jelentek meg az új követelményekhez igazodó tankönyvek, így gyakorlatilag lehetetlen megtervezni, mit fognak tanítani. Más kérdés, hogy a kerettanterv véglegesítése előtt még nem is lehetne pontosan szabályozni, mi szerepeljen az új könyvekben. Várhatóan ezek a tanév vége előtt nem fognak megjelenni, ezért is abszurd a decemberi határidő a tanárok szerint.

A 2., 3. és 4. osztályokban, a felső tagozat 6., 7. és 8. évfolyamain még nem lesznek tartós (keményfedeles) tankönyvek. 2013 szeptemberétől az első, ötödik és kilencedik évfolyamokban már az szaktárca által megpályáztatott tartós tankönyvekből lehet tanulni – tudtuk meg Esztergályos Jenőtől, az Apáczai Kiadó ügyvezető igazgatójától. A kiadó igazgatója nagyon pozitívan értékelte a kerettanterv változásait: szerinte nagyon jó, hogy hangsúlyt kapott az önismeret és az egészséges nemzettudat megalapozása, a gazdasági és pénzügyi ismeretek tanulása és mindennap lesz testnevelés óra.

Akárhogy is volna, az idei őszi szünetet nem pihenéssel töltöttek a pedagógusok, a központilag megadott határidő sürgető, december végéig el kell készíteniük a helyi tantervüket. A tanárok amiatt panaszkodnak, hogy nagyon kevés idejük van, mivel október elején bocsájtották vitára az új tantervet és az még mindig nem végleges. (Bár van olyan intézmény, amelyik így is saját tantervet készít, lásd keretes írásunkat.)

Nem szikével, baltával

Rengeteg szakmai probléma merült fel, a jogszabályalkotók a jelek szerint nem vették figyelembe például az életkori sajátosságokat. Már ötödik- hatodik osztályban elvárás a nemzeti tudatra nevelés, miközben a gyerekeknek még nincs is elegendő történelmi tudásuk. Számos hitéleti, például bibliai ismeretet alapvetőnek tekintenek a tantervben, annak ellenére, hogy sok tanuló számára ismeretlen ez a világ, sokan nem vallásos környezetből érkeznek – mondta Lévainé Szabó Erzsébet pedagógiai szakértő a hvg.hu-nak.

Megroggyant a szakma? Számos kifogás érte az új kerettanterveket

Túry Gergely

Egyelőre nem lehet tudni, miként változnak az óraszámok, de mindenképpen össze kell sűríteni a tananyagot, mert 8 és 12 osztályban kizárólag az 1945 utáni korszakkal kell foglalkozni történelem órákon. Lévainé Szabó Erzsébet szerint a változás miatt sok érdekes dolog kimarad az új tanagyagból, például nem lesz elég idő a középkorra.

Technikai gondok is felvetődhetnek, mert a tanárok egy jó része nincs felkészülve a változásokra. Az új kerettanterv szerint be kell építeni a történelem tananyagba pénzügyi és gazdasági ismereteket is, bizonyos informatikai készségeket (prezentációkészítés), ezen kívül az alaptörvény és választói regisztráció ismertetését – a szükséges készségekkel pedig sok oktató sem rendelkezik. Egyelőre nem lehet tudni, lesznek-e továbbképzések ezeken a területeken, ha igen, milyen költségekkel járnak, és ki állná ezt.

Kevesebb és unalmasabb magyar óra

Az irodalom tanterv kialakítása szintén bizonytalan, mivel nem lehet tudni, milyen ajánlott szövegek kerülnek majd bele az új könyvekbe. Az is gondot jelent, hogy az új szabályok szerint a magyar órákon médiaismereteket is át kell adniuk a tanároknak, de sokaknak nincsen elegendő tudása és tapasztalata ezen a területen.

Bár az előírások alapján akár rugalmasnak is tűnhet az alaptanterv magyar nyelv és irodalomra vonatkozó része, ám a gyakorlatban ez egyáltalán nem valósul meg. A tanárok keze meg van kötve, hiányzik a korszerűsítés, a gyerekeknek túl sok ismeretanyagot kell átadni. Az is nehézséget okoz, hogy a magyar órák számát lecsökkentették az általános iskolákban - heti 5-ről 4-re -, így kevesebb idő lesz az írás- olvasás megtanulására – mondta egy a nevét elhallgatását kérő tanárnő a hvg.hu-nak.

A kerettanterv szerint fontos cél lenne a kommunikáció fejlesztése és az olvasóvá nevelés, ám ez a feszített tananyag miatt szinte lehetetlen. „Rengeteg a kötelező olvasmány, sokszor olyan irodalmat kell olvasniuk a gyerekeknek, ami nehéz és nem izgalmas, nem jut idő érdekes, a diákok életproblémáihoz közelebb álló, könnyedebb, kortárs könyvekre” – mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a hvg.hu-nak.

Érdekes módon a szakiskolák kerettanterve sokkal liberálisabb, korszerűbb és ötletgazdagabb. Jóval több kortárs irodalom engedélyezett, és a populáris kultúrát is beengedi: például a gyerekek Quimby számok szövegeit és Kukorelly Endre verseit is elemezhetik a tanórákon. Más kérdés, hogy erre a szakiskolák hallgatóinak heti egy magyar óra áll majd rendelkezésére. (Mint ahogy történelemből, matematikából is csak egy-egy óra lesz a keret az új szakképzési rendszerben.)

Háttérbe szorul az informatika

A követelményrendszer teljesítése ellentmondásos: a nemzeti alaptanterv a korrekt műveltségre és a modern tartalomra irányul, ám ez a gyakorlatban megvalósíthatatlan, ha hetente egy informatika óra lesz az eddigi heti 2-3 helyett mondta Bánhidi Sándorné, az Informatika Tanárok Egyesületének főtitkára is a hvg.hu-nak. Emellett csak hatodik osztálytól lesz számítástechnika oktatás, pedig  például a tudatos internet használatot indokolt lenne kisebb korban elkezdeni. A szakiskolások pedig kimaradnak az informatikaképzésből, mivel náluk egyáltalán nem írtak elő óraszámokat, „ezáltal esetükben sem érvényesül az esélyegyenlőség, pedig nekik is nagy szükségük lenne az informatikai ismeretekre” - tette hozzá.

Nagy probléma, hogy ilyen kevés óra mellett a jelenlegi jogszabály szerint nem lehet érettségizni ebből a tantárgyból, ezzel több tízezer diáktól vesznek el egy kedvelt lehetőséget. A múlt évben például csaknem 30 ezren érettségiztek középszinten számítástechnikából, és több százan tettek emeltszintű érettségit, mert  informatikai pályára készültek. Az új szabályozás mindenképpen rontja a fiatalok esélyeit a munkaerőpiacon - állította Bánhidiné.