Kedden a jogászok egyezkedésével újabb forduló zajlott abban a Schmitt Pál által kezdeményezett eljárásban, amelyben az egykori köztársasági elnök formai okokra hivatkozva próbálja elérni a Semmelweis Egyetemen, hogy semmisítsék meg a doktori fokozatát visszavonó szenátusi határozatot.

A két fél összecsapása hosszabb jogi küzdelemnek ígérkezik - írja az Index. A lap információi szerint a találkozó eredménytelenül zárult.

Schmitt Pál még áprilisban nyújtott be felülbírálati kérelmet az egyetem szenátusának márciusban meghozott határozatával kapcsolatban. A szenátus a hosszúra nyúlt plágiumbotrány végére tett pontot, amikor visszavonta Schmitt egyetemi tudományos fokozatát, és leszögezte, hogy a dolgozat nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapult, ezért nem felelt meg az egyetemi doktorátus szakmai-etikai kritériumainak.

A döntés után Schmitt lemondott ugyan a köztársasági elnöki címéről, de alig két héttel megszületését követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a szenátusi döntés ellen.

Az Index úgy tudja, a volt köztársasági elnök nem a plágium tényét vitatja, hanem jogi formai hibákra hivatkozva akarja elérni a határozat megsemmisítését. A lap szerint Schmitt jogászainak legfőbb érve az, hogy dolgozata ügyében őt személyesen nem hallgatták meg.

A Testnevelési és Sporttudományi Karon felállított Schmitt-bizottságot az új dékán, Radák Zsolt vezeti. Az intézmény marketing és kommunikációs igazgatósága megerősítette, hogy továbbra is folyik a felülbírálati kérelemmel kapcsolatos eljárás. Az eljárás részleteiről azonban csak az ügy befejeztével fogják tájékoztatni a nyilvánosságot.

Rögös út

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.

Schmitt Pál április 2-án mondott le köztársasági elnöki címéről.