Máziné Szepesi Erzsébet tanácselnök bíró az ítélet szerdai kihirdetésekor hozzátette: a tényleges elkövetők, Csiki Attila másodrendű és Csiki József harmadrendű vádlott - akiket szintén tényleges életfogytiglanra ítéltek első fokon - a legkorábban 30 év múlva szabadulhatnak feltételesen.

Az ítélőtábla Molnár István negyedrendű vádlott cselekményét bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettének minősítette, ezért fegyházbüntetésének időtartamát (nem tényleges) életfogytiglanról 12 évre, a bűnpártoló Csiki Róbert ötödrendű vádlottét pedig négyről két évre enyhítette.

Az elkövetők 2006. szeptember 27-ére virradóra megöltek egy 14 éves lányt, mert az egy másik ügyben az elsőrendű vádlottra vallott volna. Csiki Tamás az előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság felbujtója volt. 

A bíró rámutatott: az emberölés aljas indokból elkövetettnek minősül, ugyanis a sértettet 2006. szeptember 27-ére virradóra "azért kellett megölni", mert Csiki Tamást egy kitartottsági ügy miatt büntetőeljárás alá vonták, és a lány terhelő tanúvallomást tehetett volna rá a bíróságon. A gyilkosság érdekét szolgálta, ő beszélte rá társait, a tényleges elkövetőket, ezért kapnak ők kisebb büntetést.

A bíró megjegyezte, a feltételes szabadságra bocsátás kizárását a mostani jogerős ítélet mellőzi, szemben az elsőfokú ítélettel, mert nem több emberen követtek el gyilkosságot, az élet elleni bűncselekménnyel kapcsolatban a visszaesés nem volt megállapítható az elkövetőknél.

A másodfokú bíróság ítéletének indoklása kitért arra, hogy a gyilkosság elkövetésének eszközeivel az elsőfokú bíróság nem foglalkozott kellő mélységben. Megállapították: a másodfokú eljárás során meghallgatott kiegészítő szakértői vélemény szerint mintegy 30 kilogrammos betondarabbal ütötték fejbe az áldozatot, és bizonyítottá vált az is, hogy rugdalták az áldozatot, valamint a fejére többször mértek ütéseket. Ezzel bekövetkezett a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés is, amit "brutalitással, embertelenséggel" hajtottak végre, testi, lelki szenvedést okozva a sértettnek. A sérülések egy része ütésektől, másik része pedig a Duna-parton végrehajtott brutális bántalmazás miatti elesésből származtak.

A bíró azt mondta, a vádlottak jelentős fizikai erőfölényben voltak, és a másodrendű vádlott már a gépkocsiban bántalmazta a sértettet, aki az autóban rájött, hogy meg akarják ölni, nem akart kiszállni, de erre nem volt esélye. Mindez azután történt, hogy egy órán keresztül keresték a bűncselekményre alkalmas helyszínt a fővárosban - fűzte hozzá.

Máziné Szepesi Erzsébet közölte: az elsőfokú bíróság helyesen alapozott Molnár István és Csiki Róbert vallomására, amely terhelő volt az első-, másod- és harmadrendű vádlottakra. Szólt arról is, hogy nem nyert igazolást az ügyben egy korábban tett nyilatkozat, miszerint az igazi elkövető az elsőrendű vádlott egy másik rokona, Csiki Aladár lett volna.

Megemlítette azt is, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor nem ismertette az elmeszakértői és pszichológusi szakvéleményt. Elmondása szerint Csiki Tamás a cselekmény elkövetésekor nem volt kóros elmeállapotban, ahogy tettestársai sem.

A bíró felhívta a figyelmet arra: Molnár István nem volt tettestárs, mert nem vett részt a sértett bántalmazásában, azonban tudott társai szándékáról, kocsival a tett helyszínére vitte őket. 

Súlyosbító körülményként említette a gyilkosságot elkövetésében többen vettek részt. Molnár Istvánnál további súlyosbításként vették figyelembe, hogy alig járt le felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje, részt vett a gyilkosságban, és ugyancsak súlyosbító körülménynek számított Csiki Józsefnél, hogy büntetőeljárás hatálya alatt követte el a bűncselekményt.

Az eljárás 1 millió 888 ezer 902 forintos költségét a vádlottaknak kell kifizetniük.