Új év, új kezdet az Emberi Erőforrás Minisztérium és a HÖOK megbeszélésein, mondta Balog Zoltán tárcavezető, miután a pénteken a diákok képviselőivel találkozott, az utóbbi küldöttség vezetője pedig alapvetően ugyanezt erősítette meg. A miniszter szerint előrelépésről tud beszélni, a felsőoktatást ugyanis mindenképpen át kell alakítani, ehhez pedig konzultációkra van szükség.

Január 31-re például felsőoktatási kerekasztalt hívnak össze, ahol jelen lesznek a minisztérium, a HÖOK, illetve a gazdasági élet szereplőinek képviselői, például a Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége. Nem lesznek ott azonban jelen állás szerint a Hallgatói Hálózat elnevezésű egyetemista mozgalom vezetői. Balog Zoltán ugyanis leszögezte, hogy ő a HaHával nem tárgyal, miként egy másik civil szervezettel sem, amelynek nincs erre szerinte megfelelő mandátuma. A HaHa egyébként kiemelkedő szerepet játszott a decemberi diákmezmozdulások szervezésében.

Nagy Dávid HÖOK-elnök szerint örömteli megbeszélésük volt. A maguk részéről felvetették például annak a 16 szaknak az ügyét, ahol a jelen állás szerint a következő tanévben nem lenne államilag finanszírozott hely. Azt javasolták, hogy ezeken a szakokon legyen magasabb a bejutási ponthatár, de legyenek ingyenek helyek is, amit egy biztonsági szűrővel garantálnának. Balog Zoltán szerint a diákok javaslata konstruktív, erről lehet tárgyalni.

Tárgyalások lesznek az úgynevezett röghöz kötésről is, illetve a hallgatói szerződésekről. A kormány ragaszkodik ezekhez, de április végéig készek kidolgozni egy koncepciót, ami módosítja az eddigi feltételeket. Azok, akik tavaly már aláírtak ilyen szerződést, szintén élhetnek az új kondíciókkal. Nagy Dávid közölte: amíg ilyen ütemben zajlanak a tárgyalások, nem terveznek újabb megmozdulásokat. Ő a HaHa kitiltásáról nem beszélt.

A pénteki tárgyalások előtt amúgy ő már jelezte: elsősorban a tizenhat, kizárólag költségtérítéses szakról kívánnak egyeztetni. Illetve hétfőn az ELTE épületében tartott hallgatói fórumon ultimátumot adtak a diákoknak: vagy teljesítik a korábbi, hatpontos követeléseiket, vagy február 11-től a polgári engedetlenség eszközével fognak élni.

16 szakon lesz tandíj

Az, hogy egyes szakokon mégis lesz tandíj, egy december 20-i miniszteri listából derült ki. A gazdasági képzések közül egyiket sem, a bölcsész szakok közül az állam nem támogatja az andragógiát (felnőttképzés), a társadalomtudományok terén pedig a kommunikáció és médiatudomány, illetve a nemzetközi tanulmányok szakokat. Nem kaphatnak állami finanszírozást az igazságügyi igazgatási és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakra jelentkezők sem.

Másodszorra futottak neki

MTI / Földi Imre

Erre reagálva az ELTE BTK Hallgatói Fóruma és a Hallgatói Hálózat közös közleményükben felháborodásukat fejezték ki, mivel szerintük ezzel a kormány valójában bevezette a tandíjat. Mint írták, Balog Zoltán egy december 18-i sajtótájékoztatón és az Országgyűlésben is garantálta, hogy mindenki megkezdheti állami ösztöndíjas tanulmányait, aki megfelel “a minőségi kritériumoknak” és vállalja a röghöz kötő hallgatói szerződés aláírását.

A felsőoktatás átalakításáról szóló kormányzati koncepció december óta országszerte tiltakozásokat váltott ki, elsősorban a felsőoktatási keretszámok miatt. Ugyanis december 3-án még arról született döntés, hogy alig több mint tízezer diáknak biztosítják az ingyenes tanulás lehetőségét. Pótlékként az úgynevezett részösztöndíjat (az önköltség 50 százalékos állami támogatását), illetve a Diákhitel 2 konstrukciót ajánlották volna. A bejelentést követően országszerte tüntetések kezdődtek többek között a szegedi és a pécsi egyetemen is, a fővárosban a Hallgatói Hálózat és a HOÖK is rendezett több demonstrációt, egy december 10-i fórumon, általuk megszavazott úgynevezett hat pont teljesülését követelték. Később a diákokhoz csatlakozott az Oktatói Hálózat (OHA) és a Magyar Rektori Konferencia is. A tiltakozások után Orbán Viktor úgy próbálta megoldani a kényes helyzetet, hogy egyetlen mondattal megszüntette a keretszámokat.

A kormány akkor teljesen megváltoztatta a koncepcióját. a kormányszóvivő azt nyilatkozta, hogy aki eléri a minőségi küszöböt és időben elvégzi tanulmányait, illetve Magyarországon akar elhelyezkedni, annak ingyenes lesz a képzés. Meghatározták, hogy a felsőoktatásban állami finanszírozással részt vevő diákok száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezer főnél. Részösztöndíj nem lesz, minden részletszabályt az Emberi Erőforrás Minisztériuma dolgoz ki karácsonyig. Így azt is, hogy mely szakokat támogatja az állam. A kormány döntött, hogy az alapképzésekre legkevesebb 240 ponttal lehet bekerülni, míg a felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz a minimális szint. „Az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárai az intézményi kapacitás függvényében a felvételi eljárás során alakulnak ki” – áll az Emmi, december 17-i közleményében. A hallagtói szerződésekhez ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak.

A miniszter és a HÖOK elnökségi tagjai tavaly december 22-én tartott tárgyalásukon állapodtak meg abban, hogy április végéig tartó, a felsőoktatás átfogó kérdéseit érintő egyeztetéssorozatot kezdenek. Ekkor döntöttek arról is, hogy két témát még januárban megvitatnak: a hallgatói szerződések ügyét és az egyetemi autonómia kérdését.