„Gyere! Nyomjál gombot, mondd meg azt, hogy miért van szükség erre a törvényre!” – a felindultságtól tegezésre váltva és szinte kiabálva próbálta rávenni Schiffer András LMP-s képviselő kedden éjfél körül a fideszes Potápi Árpádot, hogy szólaljon fel a parlamentben, és válaszoljon az ellenzéki képviselők által az állampolgársági törvény módosításának általános vitájában felvetett kérdésekre. Schiffer nem járt sikerrel, csak azt érte el, hogy az elnöklő Jakab István figyelmeztette: ez a hangnem nem illik az Országgyűléshez.

Kedden éjszaka, szerény érdeklődés mellett kezdődött meg annak a Potápi által benyújtott törvényjavaslatnak a tárgyalása, amely lehetővé tenné, hogy – nemzetbiztonsági kockázatokra és diplomáciai érdekekre hivatkozva – a kormány megtagadja a kedvezményesen honosított, vagyis magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarokra vonatkozó statisztikai adatok kiadását. Korábban a hvg.hu pert indított a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellen, hogy megtudjuk, mely országokból hányan kaptak állampolgárságot, illetve hány kérelmet és miért utasítottak el.

„Megvédjük nemzettársaink biztonságát"

Potápi Árpád bonyhádi polgármester, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke előterjesztői expozéjában arról beszélt, hogy 2011 januárja óta már 410 ezer külhoni magyar kért állampolgárságot, 330 ezren pedig már meg is kapták azt, ami „felemelő érzés, nagy siker”. A módosításra viszont szükség van, hogy „megvédjük nemzettársaink biztonságát”. A képviselő szerint ugyanis súlyos károkat okozhat, ha illetéktelenek számára hozzáférhetővé válnak a statisztikák.

Az Országgyűlés üres ülésterme - a kép illusztráció

Túry Gergely

„Különösen ott szükséges megvédenünk állampolgárainkat, ahol az európai és nemzetközi normákkal és trendekkel ellentétben a lakóhelyük szerinti állam nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, mint például Szlovákiában és Ukrajnában” – mondta Potápi, aki egyebek mellett Daniel Lipšic volt szlovák belügyminiszter korábbi, a kettős állampolgárok adatainak összegyűjtéséről szóló kijelentéseivel igyekezett megmagyarázni javaslatának szükségességét. Azt nem magyarázta meg, hogy a statisztikai adatokból hogyan jutnának el az egyes személyekig.

„Nyilván egy statisztikai adat, hogy hányan nyújtanak be ilyesfajta kérelmet, ez önmagában senkire nézve személyes információt nem tartalmaz, és senkire nézve nem jelent semmifajta konkrét és közvetlen veszélyt” – ismerte el Rétvári Bence államtitkár, de a kormány nevében támogatta a törvényjavaslatot. Úgy vélte: a nyilvánosságra kerülő statisztikákat „egyes politikai erők” a határon túl „kihasználhatják a magyarok elleni hangulatkeltésre”. Az adatok eltitkolásával Rétvári szerint igyekeznek „a támadásoknak mindenfajta felületét kiiktatni”.

Hol itt a kockázat?

A vitában részt vevő ellenzéki képviselők nem hittek a kormánypártiaknak, és szokatlan egyetértés alakult ki az MSZP-t képviselő Steiner Pál, a jobbikos Szávay István és az LMP-s Schiffer András közt. Úgy vélték, a javaslat csak arra nem alkalmas, amire a hivatalos indoklás szerint szánták, vagyis senkit nem fog megvédeni attól, hogy magyar állampolgársága miatt zaklatás érje. „Ha kiderül, hogy Észak-Koreában – nagyon pici a valószínűsége, ezért mondom – egy koreai állampolgár magyar állampolgársághoz folyamodik, és az nyilvánosságra kerül, akkor annak milyen nemzetbiztonsági, illetve külügyi kockázata van?” – kérdezte Steiner például.

„Hol fogja megtudni a szlovák hatóság, hogy Kovács II. Géza meg Nagy Mariska felvették a magyar állampolgárságot?” – kérdezte Szávay is, aki bírálta a kormányt, hogy a konkrét ügyekben viszont – amikor valakit megfosztottak szlovák állampolgárságától – a magyar kormány nem tett „az égvilágon semmit”. A képviselő számon kérte a kormányoldalon a vajdasági – immár halálos áldozatot is követelő – magyarveréseket, vagy azt, hogy magyarországi iskolásokra támadtak Kárpátalján.

„A védelmet nem a titkosítással kell megoldani, a védelmet megfelelő külügyi és megfelelő nemzetbiztonsági tevékenységgel kell megoldani” – mondta Steiner, aki szintén felemlegette a vajdasági eseményeket. Más szájába adva a kritikát úgy fogalmazott: „sokan arról beszélnek, hogy egészen más szándékok vezetik” a kormánypártokat, vagyis „adott esetben a választási eredmények manipulálásáról is szó lehet ezeknek az adatoknak az eltitkolásával”.

Orbán levele veszélyesebb

„Önök szerint tehát biztonságban lesznek a felvidéki magyarok, ha a szlovák hatóságok nem tudják meg, hogy 150-en vannak” – kérdezte Szávay, felvetve azt is, hogy mi lesz a választások idején. „Ugyanis arról, hogy a felvidéki magyar állampolgárok részt vehetnek a magyarországi választáson, levélben fognak értesítést kapni Magyarországról. Névre szóló levelet kapnak. Na, onnantól kezdve aztán baromi egyszerűen össze lehet írni egyébként mindenkit!” – mondta a képviselő, aki később felemlegette azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök máris küldött levelet a határon túliaknak.

„Ugye, nem gondolják komolyan, hogy bárkinek a védelméről van szó?” – kérdezte Schiffer is, aki szerint az is árulkodó, hogy nem kormány-előterjesztésként került a javaslat a parlament elé, hanem egyéni képviselői indítványként. A javaslatban ráadásul olyan adatokat is eltitkolhatóvá tennének, amelyeket Navracsics Tibor miniszter korábbi – a parlament honlapjáról azóta eltávolított – válasza szerint nem is gyűjtenek. Schiffer azt mondta: nagyon messzire vezet az, ha mindig „betolnak egy törvényt”, ahányszor egy újság adatokat kér valamiről.

A fideszes képviselők közül a vitában egyedül Csóti György szólalt fel, de csak odáig jutott, hogy visszautasította Steiner választási csalásról szóló feltételezését, és megismételte, hogy a szlovákiai és ukrajnai magyarok védelmében van szükség a törvénymódosításra. Egyébként a kormánypártiak hagyták, hadd beszéljenek maguknak az ellenzékiek, emiatt akadt ki Schiffer András, de Szávay is szóvá tette: „az ellenzék különböző képviselői egymást heccelik a saját igazukkal, (…) önök pedig nem hajlandóak semmire sem válaszolni. Na, most így, ne haragudjanak, nem lehet vitát folytatni!”

Éjfél után elmondott zárszavában Potápi csak annyit mondott: az ellenzéki képviselők nem a javaslatáról, hanem az egész nemzetpolitikáról beszéltek, a felvetett kérdéseket – mindenekelőtt a választóknak küldött levelek ügyét – pedig a választási eljárási törvényben kell rendezni. „Szeretném eloszlatni a kételyeket, illetve azokat a félelmeket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Fidesz ez által az apró módosítás által kívánna a határon túli területeken választási csalásokat elkövetni. Erről szó sincsen” – mondta a képviselő.