A külügyminiszter továbbra is az Alkotmánybíróság elnökét jelölte volna a Velencei Bizottság magyar tagjának, de a miniszterelnök személyesen torpedózta meg Paczolay Péter delegálását – értesült a hvg.hu egy, a jelölési folyamatra rálátó névtelenséget kérő forrástól. A bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdéseket vizsgáló tanácsadó szervezete, amelyet független testületként fogadnak el világszerte.

A Népszabadság csütörtöki számában írt arról, hogy a szerdai kormányülésen eldőlt: „bizalomvesztés miatt” visszahívják Paczolay Pétert a Velencei Bizottságból, és az új állandó magyar delegált szinte bizonyosan Székely László, akit Áder János köztársasági elnök a napokban jelölt ombudsmannak. Később az Origo azzal egészítette ki a napilap értesülését, hogy a bizottsági tagok visszahívására nincs lehetőség, Paczolaynak lejárt a mandátuma, a kormány pedig nem jelöli újra.

A sajtóhírekre reagáló Külügyminisztérium közleménye pedig úgy fogalmazott, Paczolaynak és a testület póttagjának, Trócsányi Lászlónak augusztus 1-jével járt le a négyéves mandátuma. A tárca szerint a szakértők mandátuma négy év, amely egy alkalommal megújítható – igaz, arra a közlemény nem tért ki, hogy bármelyiküket újrajelölik-e.

Tudatosan ferdít a külügy?

A külügy közleménye viszont több ponton téves. A közlemény szerint Paczolay 2009 óta a Velencei Bizottság tagja. Valójában az Alkotmánybíróságot 2008 óta vezető alkotmányjogász 2005-ben lett a testület rendes tagja, a bizottságban Sólyom Lászlót váltotta, akit a parlament köztársasági elnökké választott – jelezte az MTI-nek küldött nyilatkozatában Paczolay.

2009-ben egyszer már újrajelölték, és testület statútuma leszögezi, hogy nemzetközi tekintélyű szakembereket lehet a testületbe jelölni, és a tagok újrajelölhetők. Viszont a statútumban egyetlen mondat sincs arra, hogy csak egyszer lehetne valakit újrajelölni, ahogy a KüM állítja.

Paczolay Péter

Stiller Ákos

Egy alkotmányjogász szerint az Ab-vel kapcsolatban álló szakjogászok körében már hetekkel ezelőtt „pletykáltak” arról, hogy a kormány, és ezen belül maga a kormányfő nem akarja újrajelölni Paczolayt, mert állítólag „elégedetlen a munkájával”. Szerinte a testületben „nem védte meg" a magyarországi törvényalkotási folyamatot. A Velencei Bizottság 2010 óta a feladatkörének megfelelően folyamatosan véleményezte a magyar alkotmányozási és törvényalkotási folyamatot, jelentéseire az Európa Tanács és az Európai Bizottság is hivatkozott. Többek között bírálta a tavaszi negyedik alkotmánymódosítást is, de megjárta a testületet az Ab által is kifogásolt bírósági, egyházügyi vagy választójogi törvény is. 

A sajtó által emlegetett bizalomvesztés „nem értelmezhető” – közölte az MTI-vel csütörtök késő délután az Ab elnöke. A Velencei Bizottságban ugyanis a tagoknak nincs módjuk nemzeti érdeket képviselni, hiszen az olyan ügyek vitájában, amelyekben a saját országuk érintett, nem is vesznek részt, ezért is hívják meg az adott ülésre az érintett kormány képviselőjét. „A bizalomvesztés az általam betöltött másik funkcióval, az Alkotmánybíróság elnöki tisztségével kapcsolatban sem értelmezhető, hiszen az alkotmánybírónak nem az őt megválasztókhoz vagy a kormányhoz, hanem az alkotmányossághoz kell hűnek maradnia” – olvasható az MTI által kiadott hírben Paczolay álláspontja.

Az alkotmányjogász 1991 óta vesz részt a testület munkájában szakértőként, 2001 óta póttag. Az MTI-nek az Ab elnöke azt mondta, ha nem jelölik újra, akkor sem szakad meg a kapcsolata a bizottsággal, hiszen szakértőként továbbra is részt vesz majd a munkában.