Az augusztus végi jelmezes főpróba után hétfőn valóban megkezdődik az őszi parlamenti szezon, rögtön egy háromnapos üléssel. A napirend előtti felszólalások pontos rendjét ugyan csak hétfőn dél körül hozzák nyilvánosságra, de valószínű, hogy az ülésszakot Orbán Viktor miniszterelnök beszéde nyitja. Ismét felszólalhat majd napirend előtt az LMP, amelynek szeptember 1-től újra van frakciója, bár a korábbi pártszakadás miatt csak hét képviselővel.

Orbán napirend előtti felszólalása azért is sejthető, mert személyesen is be kell szállnia a vitába az azonnali kérdések és válaszok órájában. Novák Előd jobbikos képviselő ugyanis már június vége óta szeretné feltenni a kérdést, hogy „ha nyugdíjpótlékra méltatlanok a III/III-asok, nem kellene a kormányból is eltávolítani azt, aki ügynök volt?” (Novák ezzel Martonyi János külügyminisztert támadja, aki állítólag a III/II csoportfőnökség, a kémelhárítás informátora volt. Ő maga korábban azt mondta: nem volt ügynök, csak beszámolókat kellett írnia külföldi útjai után.)

Túry Gergely

Pénztárgép, állami föld és rezsicsökkentés

Az ülésszak első interpellációját a szocialista Nemény András mondja majd el, igencsak talányos címmel kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztert: „A hír igaz csak...” Párttársa, Tóth Csaba egy aktuális kérdést, az online pénztárgépek ügyét feszegeti, a nemzetgazdasági miniszternek címezve, „Folytatódik a pénztárgép-káosz!” címmel. Az LMP-s Mile Lajos szintén aktuális kérdést tesz fel: „Kinek jó a kötelező napközi?”

A jobbikos Magyar Zoltán továbbra sem száll le a földügyekről: „Miért titkolják az emberek elől, hogy 30 ezer hektár állami földet kinek adtak ajándékba?” – kérdezi a vidékfejlesztési minisztert, arra utalva, hogy a Nemzeti Földalapkezelő nem hajlandó elárulni, kiknek adta ki úgynevezett kényszerhasznosításba azokat a földeket, amelyeknek nem lett hosszú távú bérlőjük. Párttársa, Staudt Gábor azt kérdezi: „Miért kell milliárdos összegben pályázatot kiírni a tavaly beszerzett garanciális rendőrségi gépjárművek karbantartására?”

A kormánypárti öninterpellációk műfajában a fideszes Németh Szilárd alkot nagyot, hiszen a kormánypárt rezsicsökkentési munkacsoportjának vezetőjeként kérdezi a kormányt a rezsicsökkentésről. Az interpelláció címe is figyelemreméltó, hiszen előbb ad választ, mintsem feltenné a kérdést: „Folyamatosan csökkenő lakossági terhek - avagy sikeres volt-e a rezsicsökkentés?” A KDNP-s Tarnai Richárd ehhez képest szerény, hiszen csak azt kérdezi: „Kisegítették-e a közigazgatási reformok Magyarországot a súlyosan versenyképtelen helyzetből?”

Egy választás, sok temetés

Ősszel a parlament első feladata, hogy megválassza a Médiatanács új elnökét. A poszt Szalai Annamária áprilisban bekövetkezett halála miatt üresedett meg, a kormánypártok pedig sokáig keresték a lehetséges utódot. Orbán végül Karas Monika ügyvédet jelölte, aki korábban gyakran képviselte a Magyar Nemzetet és a Hír Tv-t helyreigazítási perekben. Áder János köztársasági elnök már kinevezte Karast a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság élére, de a Médiatanács elnöki székének elfoglalásához szükség van a parlamenti képviselők kétharmadának jóváhagyására.

Karas Monika, már mint az NMHH elnöke

Stiller Ákos

Bár a vita már júniusban megkezdődött, a nyári rendkívüli ülésen nem jutott a végére a parlament a temetkezési törvény módosításának, ezért a zárószavazás a hétfői napirenden szerepel. A javaslat legvitatottabb eleme az úgynevezett szociális temetés, aminek lényege, hogy ingyen sírhelyet és eszközöket biztosítanak a hozzátartozóknak, ha azok személyesen gondoskodnak az elhunyt elhantolásában, például felöltöztetik a holttestet, a sírhoz viszik a koporsót vagy épp maguk ássák meg a sírt.

Öt a magyar igazság
 
Hétfőn kezdődik meg az ötödik alaptörvény-módosítás vitája, ami lényegében – Répássy Róbert államtitkár szavaival – a negyedik módosítás részleges korrekciója, főként az EU és más nemzetközi szervezetek nyomására. Ezt eredetileg már júniusban benyújtották, de a kormány augusztus végén visszavonta, és új változatot terjesztett be. A módosítás legfontosabb eleme, hogy ismét lehetőség lesz a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonására.

Az összevonást egyszer már lehetővé tették az alaptörvény átmeneti rendelkezései közt, de az EU-s kritikák után mégis törölték. Ma már az Európai Központi Bank sem ellenzi az összevonást, igaz, későbbre tolnák a fúziót. A kormány viszont sietni kíván, az alaptörvény-módosításnak október 1-jén kellene hatályba lépnie, a jegybanktörvény kapcsolódó módosítása pedig szintén az Országgyűlés előtt van: a képviselők kedden kezdik meg az általános vitáját.

A módosítás – szintén EU-s kritikák hatására – törölné az alaptörvényből azt a rendelkezést, amely szerint különadót kell kivetni, ha az Európai Bíróság döntése miatt fizetési kötelezettsége támadna a kormánynak. Ehhez kapcsolódik a gazdasági stabilitásról szóló, sarkalatos törvény módosítása, amit szintén kedden kezd tárgyalni az Országgyűlés. Ez némileg finomítva, de lényegében fenntartja azt, amit az alaptörvényből törölnek: amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, az államot terhelő jelentős, közvetlen kiadási kötelezettség jelentkezése esetén a kormány jogosult lenne javaslatot tenni „fizetési kötelezettség törvényben történő megállapítására”.

Szerdán a korábban tárgyalt javaslatok részletes vitái következnek, feltéve, hogy érkeznek hozzájuk módosító indítványok. Emellett megkezdődik a szabálysértési törvény április óta halogatott általános vitája. Ez teremtené meg a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok – összhangban a negyedik alaptörvény-módosítás sokat vitatott rendelkezésével – hajléktalanmentes zónákat jelöljenek ki, és büntetéseke szabjanak ki arra, aki mégis ott húzza meg magát. A főváros önkormányzat állítólag már el is készítette a rendelettervezetet, és csak a törvény elfogadására vár, hogy kitiltsa a fedél nélkülieket a város összes frekventált részéről.

Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.