A Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján értékelték az ellenzéki összefogás első heteit az MSZP és az Együtt vezetői, Tóbiás József szocialista pártigazgató és Szigetvári Viktor Együtt-társelnök. A létrejött megállapodást egyikük sem nevezte tökéletesnek, de a koordinált indulást mindketten jó megoldásnak tartják arra, hogy a Fidesz hároméves kormányzásával elégedetlen választói többségben kormányváltó hangulatot hozzon létre.

Tóbiás szerint eddig minden választáson szövetséget kötöttek a későbbi győztesek, ám kétségtelen: ennek 1998-ban, vagy akár 2002-ben volt demokratikus legitimációja, mégpedig a résztvevők első fordulós eredménye. Most ilyen legitimáció nincs a részvevők mögött – ismerte el Tóbiás, de gyorsan hozzátette: nem is lehet, hiszen a Fidesz egyfordulóssá tette a rendszert, így az ellenzéki összefogásnak már a választás előtt létre kellett jönnie.

Tóbiás József szerint sem a lehető legjobb megoldás született az MSZP és az Együtt tárgyalásain, de az adott helyzetből a felek mégiscsak kihozták a lehető legtöbbet.

Mi történt a DK-val?

Szigetvári Viktor sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy kudarcba fulladtak a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció csatlakozási tárgyalásai az ellenzéki szövetséghez. Szerinte mind az MSZP, mind az Együtt több ízben nyitottságát fejezte ki a DK bevonására a két párt tárgyalásai során az akkor még közösnek tervezett listára.

Végül az Együtt társelnöke szerint nem Mesterházyn és nem Bajnain múlt, hogy a DK-val folytatott tárgyalások kudarcot vallottak. „Gyurcsány Ferenc barátom” a személyes ambíciói és érthető önrehabilitációs törekvései oltárán feláldozta a DK felépítésén dolgozó munkáját – mondta az Együtt társelnöke, aki szerint a DK-val folytatott tárgyalások tanulsága, hogy az ellenzéki pártoknak tudomásul kell venniük, hogy 2010-ben a választók 70 százaléka az akkori status quo ellen szavazott.

MTI / Soós Lajos

Szigetvári Viktor szerint az MSZP 2010 után helyesen döntött, hogy markánsan kormánykritikus és határozottan baloldali párt lett. Tiszteli Mesterházy erőfeszítéseit a szocialisták újjászervezése terén. Ez a baloldali fordulat egyben teret nyitott egy Együtt-szerű centrumpárt számára.

Tóbiás József úgy látja: a Fidesz a magyarok identitásának negatív pólusára épített, azaz az irigységre és a megosztottságra. A baloldalnak ehelyett biztonságot, a társadalom tagjai közötti szolidaritást kell hirdetnie.

Arra a kérdésre, hogy az MSZP és az Együtt vezetői éreznek-e kormányváltó hangulatot, Szigetvári Viktor úgy válaszolt, hogy erős engedetlenséget és frusztrációt érez, váltóhangulatot még nem. Az általa „telefonon fölvett, tisztázatlan módszertanú kutatásoknak” nevezett mérésektől függetlenül úgy látja: a választók jelentős része elégedetlen és frusztrált, ám hozzátette: nem nyerte még meg az ellenzék a választást, de van esélye a győzelemre.

Az Együtt társelnöke nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az ügyben, hogy a Fidesszel elégedetlen választók mikor éreznek esélyt a kormányváltásra, de úgy látja: „a leváltó hangulat alapja ott van a társadalomban”. Szerinte most az MSZP-nek és az Együtt–PM-nek az a feladata, hogy demonstrálja: a kormányváltásra van esély. Ezt a célt szolgálják a következő hónapokban a közös demonstrációk, szavazóköri delegáltak közös képzése és a jelöltek közös kampányarculata. A választónak meg kell szoknia, hogy van esélyes ellenzéki jelölt a választókerületében.

Miben különbözik az MSZP és az Együtt?

A 2014 utáni időszak legfontosabb kérdésének Szigetvári az átláthatóan működő államot és a költségvetési fegyelmet tartja, Tóbiás szerint viszont a két ellenzéki erő között éppen az a különbség, hogy a szocialisták baloldali pártként fontos szerepet szánnak az államnak a társadalmi bezárkódás, a mélyszegénység és az ország szegényebb régiói leszakadása elleni küzdelemben. Az MSZP pártigazgatója szerint azt a piacgazdaságot, ami az elmúlt 20 évben kiépült, nem szabad fenntartani, az államnak nem szabad pusztán semleges normaképzőként jelen lennie a társadalomban és a gazdaságban.

A szocialisták szerint az állam társadalomfejlesztő és társadalomszervező erejét nem szabad lebecsülni, nem lehet nem foglalkozni a mélyszegénységgel és a funkcionális analfabetizmussal, és ezeket a kérdéseket nem lehet pusztán költségvetési szempontok szerint kezelni, hanem a társadalmi igényekhez kell rendelni a forrásokat – mondta az MSZP pártigazgatója.

Kire szavazzanak a liberálisok?

A liberális Republikon Intézet konferenciáján logikusan felmerült a kérdés, hogy kire szavazzanak jövőre a liberális választók. Tóbiás József szerint értékalapon a liberális szavazók logikusan döntenek, ha Fodor Gábor vagy Bajnai Gordon pártjára szavaznak.

Tudja, hogy egy liberális választópolgárnak értékalapon nehéz egy baloldali pártra, jelen esetben az MSZP-re szavaznia – mondta a szocialisták pártigazgatója, de hozzátette: bár az MSZP baloldali párt, számos kérdésről máshogy gondolkodik, mint a liberálisok, szerinte egy liberális választónak azért lehet érdemes a szocialistákra szavaznia, mert az MSZP a Fidesz váltópártja, amely a közjogi kérdések mellett a választók biztonságra irányuló törekvésére helyezi a hangsúlyt.