A napokban szüntették meg az eljárást a hajléktalanként élő nagykanizsai H. Ferenccel szemben, akit az év elején gyanúsítottak meg azzal, hogy megölt egy nőt, ám kiderült, nem ő a gyilkos. A történtekről egyébként semmi konkrétat nem tudott mondani, mivel ittas volt. Beismerő vallomásán túl ellene szólt, hogy nemi erőszak és más erőszakos bűncselekmények miatt volt már ilyen ügye. Emellett egy DNS-minta és néhány egyéb tárgyi bizonyíték a bűnösségét látszott alátámasztani.

Miért vállalta H. Ferenc, hogy bűnösnek tartsák? Az ügy nyomozói előtt is érthetetlen – tudta meg a hvg.hu. Szintén rejtély maradt, hogy 2010-ben, 15 évvel a gyilkosság után miért sétált be a rendőrségre egy férfi azt állítva, hogy az ő lelkén szárad Gál Csilla taxis halála. A bíróság a beismerést nem is találta elégnek, és 2012 októberében jogerősen felmentette a vádlottat. A martfűi rém helyett gyilkosságért tizenegy évet leülő Kirják János „mazochizmusa” is magyarázat nélkül maradt az azóta eltelt több mint öt évtized alatt.

Negatív énkép

Ennek a viselkedésnek a bölcsője a gyerekkor – mondta a hvg.hu-nak Bilkei Pál kriminálpszichológus. „Folyamatos szülői büntetések miatt kialakuló kisebbrendűségi érzés, aminek következtében az illető úgy áll a dolgokhoz, hogy mindenkinek igaza van, amiért támadja, és ő azt meg is érdemli.” Bilkei szerint leginkább a negatív énkép eredményezi, hogy valaki önként vonul a rácsok mögé mások által elkövetett bűncselekmény miatt, de persze ehhez még számos más dolog is hozzájárulhat.

Kovács Lajos egykori közismert életvédelmis nyomozó szerint notórius bűntudat jellemzi a bűntetteket ártatlanul magára vállalókat. „Olyan emberekről van szó, akik mindenképpen bűnhődni akarnak” – magyarázta. Szikinger István ügyvéd egy több mint tíz évvel ezelőtti esetet elevenített fel, amikor egy fiatal lány azért mondta bűnösnek magát egy ember megölésében, hogy szerelmét megmentse. „Miután a lány számára nyilvánvalóvá vált, hogy „párja” nem érdemelte meg az áldozatvállalását, visszavonta a vallomását, ám akkor már nagyon nehézkesen ment kihozni őt az eljárásból” – mondta Szikinger.

A hideg elől menekülnek.

AFP / Karen Bleier

Alapvetően három indítékra vezette vissza a hvg.hu-nak Végh József kriminálpszichológus azt, ha valaki egy bűntettet hajlandó magára vállalni. „Előfordul, hogy jön a hideg időjárás, és télre a bv biztos helyet jelent az illetőnek, aki bent teljes ellátásban részesül, és nem kell tartania a hótól és a fagytól se. Persze akad olyan ember is, aki alkoholos delíriumban volt, és nem emlékszik arra, hogy mi történt vele, ezért beismeri a bűncselekmény elkövetését.” Ebbe a kategóriába sorolta be a szakember a Zala megyei hajléktalan férfi esetét. Hozzátette: ha semmilyen befolyásoltság nem áll fenn, de az ártatlan személy elviszi a bűntettet, akkor patológiai eset. Végh József a harmadik típusba sorolta azokat az önkénteseket, akiket megkérnek arra, hogy valaki helyett vigyék el a balhét, cserébe pedig gondoskodnak a családjáról. Ezért hangsúlyozta a kriminálpszichológus a nyomozó hatóságok felelősségét az ügyek alapos kivizsgálásában.

Rendőri „terror”

A magyarázhatatlan beismerések mellett volt olyan eset, amikor bizonyíthatóan a hatóság hajszolta bele az illetőt abba, hogy magára vállaljon egy általa soha el nem követett bűntettet. Ez volt a helyzet Pusoma Dénessel is: a férfi elismerte egy ivádi idős asszony megölését, holott semmi köze nem volt hozzá, amiért első fokon több mint hat év szabadságvesztésre ítélték. 1996-ban ugyan meglett a valódi tettes, de a férfi nem tudta elviselni ártatlanul történt meghurcolását, és 1997-ben felakasztotta magát.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

A hatóságok pszichikai nyomásának tudták be azt is, hogy a Prisztás József megölése miatt folyó büntetőeljárásban a harmadrendű vádlott, F. Ferenc az iratismertetés előtt visszavonta korábbi vallomásait, mert szerinte azok megtételére a rendőrök kényszerítették, és hamis ígéretekkel „altatták”. A férfi azt állította, hogy egy magas beosztású rendőr megüzente neki, ha nem vall Portik Tamásra, akit az ügy főszereplőjének tartanak a hatóságok, a börtönben fog „megrohadni”.

Ennél sokkal egyszerűbb oka volt annak, hogy egy férfi magára vállalja annak a két asszonynak a megölését, akiket 1977-ben a Hungária körúton található OTP-fiók kirablása közben lőttek le. Soós Lajos beismerése mögött az állt, hogy rendőrgyilkosságért halálra ítélték, s a kivégzés idejét próbálta húzni a bankfiókban történtek magára húzásával.

„Rokon vagy barát, ha a bűnös személy számláján már több eljárás szerepel, adott esetben szívesen besegít” – mondta a hvg.hu-nak Magyar György ügyvéd. Személyi sérüléssel járó baleseteknél sem ritka, amikor az ittas sofőr helyett egy jó haver vagy egy kedves hozzátartozó ül már a volánnál, mire a rendőrök odaérnek. De verekedéseknél is vitt el balhét olyan személy, aki büntetlen előélete miatt enyhébb felelősségre vonásra számíthatott rövidebb vagy hosszabb bűnlajstrommal rendelkező társainál.

„Történt olyan is – elevenítette fel Magyar György –, hogy hárman keveredtek bele egy csetepatéba, ami már csoportos elkövetésnek számít, így súlyosabb minősítést ad az ügynek. Hogy ezt ne tudják pluszba az emberek rovására írni, ketten megbeszélték, hogy csak ők verekedtek.” Az ügyvéd megjegyezte, akkor is előfordul, hogy ártatlanul von magára valaki egy büntetőeljárást, ha a hatóság „ügyfele” a családfenntartó, s nélküle az otthoniak megélhetése forogna kockán. Az ilyen jellegű eseteknél – tette hozzá az ügyvéd – abban, hogy ártatlan emberek önként lesznek gyanúsítottak, vádlottak, majd elítéltek, a függőségi viszonynak van a legnagyobb szerepe.

Amikor a DNS-nyom sem biztosíték

Tucatjával nem tudok olyan ügyeket felhozni, amikor a DNS volt bizonyító erejű, mondhatni szerencsére – válaszolta kérdésünkre Finszter Géza kriminológus, aki szerint az igazságszolgáltatás körültekintésén múlik, hogy megtalálják az igazi tettest. Annak ellenére, hogy az új bűnügyi technikai eszközök erősíthetik az eljárásba vetett bizalmat, szerinte nincs csodaszer. "A DNS sem az” – tette hozzá a szakember.

Ez derült ki egy Angliában történt bűntettnél is. Egy ikerpár egyik tagja megerőszakolt egy 17 éves lányt 2011-ben, akinek a testén a nyomozók rögzítettek DNS-mintát. Miután a feltételezett tettest elfogták, akadt egy kis probléma, amikor a nyomozók azzal szembesültek, hogy a gyanúsított és ikertestvére DNS-e nem különbözik, így nem tudták megállapítani, hogy melyikük gyilkolta meg a lányt. Végül annak ellenére, hogy a rendőrök tudták, egyikük lehet csak a tettes, mindkét férfit megvádolták.

A DNS alkalmazása a nyomozásokban több száz embernek bizonyult már mentőövnek: 2009-ig 232 olyan embert mentettek fel az Amerikai Egyesült Államokban, akit előzőleg bűnösnek találtak gyilkosságban, nemi erőszakban vagy más erőszakos bűncselekményben. Ugyanakkor az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2009. június 18-án úgy döntött, hogy bűncselekményért elítélt ember az ellene folyó per lezárultával már nem kérheti DNS-teszt elvégzését ártatlanságának bizonyítása érdekében.