A kormány célja, hogy az állam minden fontos területen nagyobb szerepet vállaljon, ennek jegyében kerülhet döntően állami feladatba a tankönyvellátás - mondta Hoffman Rózsa oktatási államtitkár a tankönyvterjesztés átalakításáról szóló törvényjavaslat ismertetésekor.

A KDNP-s politikus kiemelte, az elmúlt években az iskolák tankönyvválasztását egyre kevésbé szakmai szempontok, mint inkább a különböző kiadók "üzleti- és marketingfogásai" kezdték irányítani.

Közölte, az állami beavatkozással évfolyamonként és tantárgyanként ötszázról kettőre csökkennek az elérhető tankönyvek fajtái, amivel elérhető, hogy az ország minden diákja ugyanolyan magas színvonalú oktatásban részesüljön és ahhoz megfelelő minőségű tankönyveket is kapjon.

Az oktatási államtitkár szólt arról is, hogy a tankönyvterjesztési átalakításokat fokozatosan, felmenő rendszerben vezetik be az oktatásban, az ingyenes tankönyvek rendszerének feltételei pedig változatlanok maradnak.

A Jobbik nevében felszólaló Farkas Gergely egyetértett azzal, hogy a minőség javítása érdekében csökkenteni kell a jelenlegi tankönyvek számát. Az ellenzéki politikus ugyanakkor átgondolatlannak nevezte a kormány javaslatát.

Hiller István szocialista képviselő a tankönyvpiac agyonverésének nevezte a kabinet lépését. "Ez egy kivégzés" - fogalmazott a volt oktatási miniszter. Szerinte a szakmai egyeztetés elmaradásán már nem is csodálkozik, mert szerinte a "hóhér a legritkább esetben tárgyal áldozataival".

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat összevont általános és részletes vitáját. A parlament kedden délelőtt fogadhatja el a kormány előterjesztését.

A NAV-botránnyal kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezők nevében Schiffer András, az LMP frakcióvezetője érvelt amellett, hogy a parlamentnek - ellenőrző szerepét betöltve - tisztáznia kell azokat az adócsalásokra vonatkozó vádakat, amelyek szerinte a magyar nemzetgazdaságból legalább ezermilliárd forintot "szivattyúztak ki".

Az ellenzéki politikus szerint a NAV-bizottság felállításával mindenekelőtt azt vizsgálnák, hogy az adóhatóságnál 2002 óta történtek-e olyan átalakítások, amelyek lehetőséget teremtettek a vádakban megfogalmazott csalásokra.

Kiemelte továbbá, hogy szeretnének választ kapni arra is, hogy a politikai elit beavatkozott-e különböző egyedi adózási ügyekben.

Józsa István (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy az Orbán-kormány a vádak tisztázása helyett, "titkolózik és mellébeszél". Kiemelte, az új testületnek egyebek mellett azt is meg kellene vizsgálnia, hogy az adóhatóság nem részrehajló-e kiemelt adózok felé, miközben a kisvállalkozókkal szemben szigorúan fellép.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) hangsúlyozta, azért támogatták a vizsgálóbizottság felállítását, mert szerintük mindenki érdeke, hogy kiderüljenek az áfacsalási vádak mögötti politikai, gazdasági összefüggések.

Frakciótársa, Staudt Gábor úgy fogalmazott, a kormány szándékosan késlelteti az új testület felállítását azzal, hogy azt az ügyben indult büntetőeljárás, büntetőjogi felelősséget megállapító lezárásához köti.

Vas Imre (Fidesz) felszólalásában Józsa István és Schiffer András adóellenőrzések egyenlőtlen elosztására, a "kis halak vegzálására" vonatkozó kritikáira válaszolva azt mondta, azoknak nem kell félniük az ellenőrzésektől, akik megfelelően befizették adójukat.

A vitában a kormány képviselője nem kért szót. Lezsák Sándor az utolsó napirendi pont együttes általános és részletes vitáját is lezárta. A képviselők ezt az indítvány szintén kedden fogadhatják el.

Napirend után elsőként Horváth János (Fidesz) korelnök szólalt fel és a november elején elhunyt Vigh Károly történészre emlékezett, míg frakciótársa Erdős Norbert az M44-es autópálya építésének előrehaladásáról számolt be. Koncz Ferenc (Fidesz) Szerencs polgármestereként a település lakosainak mondott köszönetet.

Ellenzéki oldalról két jobbikos képviselő kért szót, Z. Kárpát Dániel a  devizahitelesek fokozottabb segítését kérte számon a kormányon, Magyar Zoltán pedig a magyarországi tejfogyasztás visszaesésének veszélyeire figyelmeztetett.

Lezsák Sándor ezt követően lezárta az ülést. Az Országgyűlés következő, keddi ülésén összesen akár huszonhárom előterjesztést fogadhat el, így például véglegesítheti a jövő évi költségvetést.