Saját törvényét is megsérti a leköszönő Hoffmann
A köznevelési törvényt és a tankönyvellátásról szóló jogszabályokat is megsérti az a Hoffmann Rózsa által az iskoláknak kiküldött levél, amely szerint egy – ki tudja, mi alapján – összeállított szűkített listáról választhatnak csak tankönyveket a pedagógusok. Ez nem vonatkozik az egyházi iskolákra, ott továbbra is szabad a tankönyvválasztás. A kötelezően előírt, javasoltnak becézett listán erősen problémás kiadványok is felbukkannak.
A görögök "érezték, hogy miközben az ember okos, a teste néha nagyon nem okos, olyan, mintha az ember fölül okos lenne, alul meg oktalan állat, ekkor azt mesélték, hogy léteznek olyan lények az erdőben, akik alul kecskék, felül emberek, ők a szatírok, akik éjjel az erdőben szaladgálnak és nőkre fáj a foguk..." – áll a 9. évfolyamos kísérleti irodalom tankönyvben. Ez nem vicc. Sőt az a helyzet, hogy vagy ebből a kötetből vagy egy másikból tanulnak majd a 9.-es diákok jövőre. Más lehetőségük ugyanis nincs.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szakmai anyagában azt írja egy másik, az Emmi által „kötelezően javasolt” tankönyvről, hogy az abban leírtak alapján például Hitlert akár rokonszenvesnek is találhatják a diákok. Lehet, hogy a botrányos kitételeket tartalmazó Erkölcstankönyvéről is elhíresült Bánhegyi Ferenc ezen 8.-os történelemtankönyvéből fog kényszerűségből tanulni több tízezer nyolcadikos 2014-től. És még sok tízezer egyéb évfolyamos a többi „Bánhegyiből”. (A TTE állásfoglalást, történészek petíciót is indítottak a tankönyvlista ellen.)
„Ez egy levél”
Hoffmann Rózsa, bár nem lesz tovább államtitkár, utolsó intézkedéseivel már folytatja a közoktatási rendszer – az ő szavaival – „sikeres megújítását”. A Klebelsberg Iskolafenntartó Központ, vagyis a Klik (valószínűleg szintén távozó) elnökével közösen jegyzik azt az iskoláknak küldött, április 9-én kelt dörgedelmes levelet, amely olyan utasítást tartalmaz az iskolavezetők számára, ami mind a 2011 decemberében elfogadott Nemzeti Köznevelési Törvénynek, mind a 2013-as tankönyvellátásról szóló törvénynek ellentmond. Sőt azt felülírja.
A levélben arra hívják fel a figyelmet, hogy az állami fenntartású (és csak az állami fenntartású!) iskolák számára nem szabad a tankönyvválasztás az – amúgy április 10-én kiadott, állami akkreditáción átesett taneszközöket tartalmazó – tankönyvjegyzékről: a klikes iskoláknak egy jelentősen szűkített „Javasolt kiadványok listájáról” kell április 30-ig megnevezni a megrendelendő köteteket. A tantárgyanként és évfolyamonként 1-2 könyvet tartalmazó lista döntően a nemrég állami tulajdonba kerülő két kiadó (Nemzedékek Tudása Kiadó, Apáczai Kiadó) termékeit (illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kísérleti kiadványait) tartalmazza, de mutatóba néhány egyéb könyv is felkerült. Csak az érettségi előtt állók, azaz a 12. évfolyamosok számára nincs korlátozás.
Hoffmann listája
Hogy e semmiből gyorsan előkerült listát hogyan és kik állították össze, arról nem lehet tudni, de az általunk megszólaltatott szakemberek szerint az minden szakmaiságot nélkülöz. Inkább úgy tűnik, mintha a minőségi szempontokat egyszerűen félretéve próbálná az említett állami kiadókat úgy helyzetbe hozni, hogy egyúttal a konkurenciát ellehetetlenítse.
Az például biztos nem szolgálja a minőségi oktatást – mondják gyakorló pedagógusok – ha ez a szűkítés nem veszi figyelembe a tankönyvek, tankönyvcsaládok felmenő rendszerű be- és kivezetését, az iskolákban folyó oktató-nevelő munka folyamatosságát. A tankönyvlistára felkerült kiadványokat eddig is állami procedúra során vizsgálták, az ekkor készült független szakmai értékelések szintén nem játszottak szerepet a lista összeállításában. Sok esetben a legszínvonalasabb, legmagasabb pontszámot elért tankönyveket kihagyták a listából.
A javasolt lista sokszor egyébként is teljesen érthetetlen és következetlen. A Műszaki Kiadó matematikasorozata például második osztályban nem, a többi osztályban rendelhető. A NTK-s emelt szintű éneksorozata 5., 7., 8. évfolyamos kötete rendelhető, a 6.-os viszont nem, stb.
Döntsetek, de gyorsan
A tankönyvrendelés hoffmanni megújítása óriási felháborodást keltett az iskolák, a szülők, és a tankönyvpiac szereplői körében (már akihez eljutott a gyors hír). Mivel a tankönyvrendelést a Kliknek kell engedélyezni (a netes rendelést csak a tankerület indíthatja el), a tavaszi szünet pedig a héten kezdődik, ezért a legtöbb iskolától már legkésőbb keddre bekérték a listákat, hogy a Klik hivatalnokai azt átnézhessék (egyeztethessék a főnökeik szerint kötelezően javasolt listával), és április 30-ig elküldhessék a tavaly is hibát hibára halmozó állami terjesztőnek, a KELLÓ-nak.
A pedagógusok csak most szembesültek azzal, hogy már nem a tankönyvjegyzékben szereplő, ismert, évek óta jól bevált tankönyvek közül lehet választaniuk, hanem évfolyamonként 1-2 olyan kötetből, amelyek még lehet, hogy nincsenek is kész.
„Erre a legjobb szó, a zsákbamacska” – mondja a hvg.hu-nak egy iskolaigazgató. És a rendelést a szülőkkel is alá kell íratni hétfőn. (Azoknál az iskoláknál, ahol már megkezdődött a szünet, ez a rohammunka húsvét után lesz.) Az iskolavezető azt is hozzáteszi, hogy teljes a káosz a tankönyvrendelésekkel kapcsolatban a „listázáson kívül is”. Április 30-án ugyanis még zajlik a beiratkozás, így nem lehet megmondani, hány elsős lesz az iskolában, azaz hány tankönyvcsomagra lesz szükség. Az sem világos számára (sem), hogy a „kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével sújtott évfolyamokon” kívül miért nem lehet (lehet-e?) az addig használt – jól bevált – tankönyvcsaládot megrendelni. Azaz 3-4. osztályban, 7-8. osztályban és 11.-ben miért szűkítik le a választást.
Diszkriminatív, törvényellenes
A tankönyvpiac szűkítésének legnagyobb vesztesei a gyerekek és a pedagógusok, akiknek a hatékony tanulását/tanítását veszélyeztetheti egy-egy színvonaltan, rájuk erőszakolt tankönyv. Ugyanakkor gazdasági értelemben az intézkedés egy egész iparág szétzúzását gyorsítja meg. A tankönyvkiadó cégek gyakorlatilag lehúzhatják a rolót. A legnagyobb vesztes e tekintetben a Mozaik Kiadó, amelynek több mint 300 kiadványa szerepel a tankönyvjegyzéken, és amelynek a digitális tananyagai a legelismertebb és legnépszerűbb e-learning tartalmak közé tartoznak. A több száz kiadványa közül jövőre csak 1-2 lesz választható az új rendszerben.
Szerintük az már önmagában „diszkrimináció, hogy a nem állami fenntartású iskolák diákjai számára a tankönyvjegyzékről valamennyi tankönyv szabadon választható, a Klik fenntartásában álló iskolák számára azonban ebből a szűk javasolt listából szabad csak rendelni”. Másrészt ők is felhívják a figyelmet arra, hogy a pedagógusoknak a köznevelési törvényben biztosított joga a tankönyvek kiválasztása, a tankönyvtörvény sem tartalmaz semmilyen szűkített listát, ezeket egy fenntartói levél nem írhatja felül. Azaz Hoffmannék levele "sérti a szabad tankönyvválasztást biztosító köznevelési törvényt, illetve a nemzeti tankönyvellátásról szóló törvényt is”.
Egy a tankönyvpiacot jól ismerő szakember szerint bár jogtalan a Hoffmann-levél, az iskolák – lévén a dokumentumon ott áll munkáltatójuk, a Klik-főnök aláírása – nem fognak tudni ellenkezni. Az viszont csak idő kérdése, hogy valamelyik kiadó jogi lépést tesz az állammal szemben a törvénysértő eljárás miatt.
Egy vidéki iskola tankönyvfelelőse szerint "az egészben az a legrémisztőbb, hogy a tankerület-igazgató azt mesélte, nekik sem volt semmi beleszólásuk. A javaslatot, pedig úgy vegyük, hogy az utasítás. Ezt mondták Pesten."
Olcsóbbak lesznek tankönyvek?
Az átalakítást Hoffmann Rózsa az állam nagyobb szerepvállalásával, a szakmai színvonal biztosításával és a könyvek árának csökkenésével magyarázta. 2014 szeptemberétől egyébként az első két évfolyamon (aztán felmenő rendszerben a többin is) ingyenesek lesznek a tankönyvek. (Pontosabban az iskolák birtokába kerülnek, amit azok kikölcsönöznek egy tanévre a gyerekeknek. A diákoknak sértetlenül, firkák, szamárfülek nélkül kell visszaadni a könyveket az iskolának év végén, hogy a következő tanévben megörökölje azokat a következő nebuló.) A mai rendszerben a rászorulók kapnak – bizonyos normatív összeghatárig – ingyentankönyveket, a többiek kifizetik a kiadványok árát.
A tankönyvek maximált árát ugyanakkor miniszteri rendelet szabályozza most is (könyvtípusonként), azaz egyszerű rendelettel csökkenthették volna azokat – írja a Mozaik Kiadó. A javasolt listát áttanulmányozva egyébként több helyen látunk arra példát, hogy az új rendszerben egyáltalán nem lesz olcsóbb az adott tankönyv. A 9. évfolyamon például az irodalomtankönyv a szöveggyűjteménnyel a kötelező listán (NTK-kiadvány) 3470 forintba, a listára nem került krónika novás változatban 2680 forint. Azaz az állami itt 790 forinttal drágább. Csakúgy, mint a 10. évfolyamon, ahol 990 forintos drágulást hoz a tankönyves rezsicsökkentés.
Mit tehet a szülő?
Ma a szülők fizetik a teljes tankönyvköltség közel felét (összesen mintegy 7 milliárd forintot). Kérdés, hogy mit szólnak ahhoz, hogy kötelező az államit venniük, különösen akkor, ha a pedagógus vagy az iskola szakmailag nem ért egyet a kötelezően választandó könyvekkel? Kötelezhető-e a szülő arra, hogy az iskola szakmai tiltakozásának ellenére kifizesse az állami tankönyveket?
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnöke arra biztatja a szülőket, hogy tájékozódjanak az iskolájukban arról, hogy a pedagógusok a szűkített listában szereplő könyveket megfelelőnek tartják-e. Mielőtt aláírják a rendelést, kérdezzenek vissza, hogy ha rajta van egy adott, eddig bevált könyv a tankönyvjegyzéken, akkor miért nem lehet azt választani. Tiltakozzanak a fenntartónál, ha úgy érzik, hogy gyermekük számára az elérhető könyvek közül nem a legjobbat biztosítják.
Salamon Eszter, az egyesület elnöke arra is figyelmeztet, hogy nem köteles a szülő a KELLÓ-tól megrendelni a könyveket, saját maga is beszerezheti azokat. Továbbá úgy véli, akár tankönyv nélkül is lehet tanítani/tanulni, különösen a mai, digitális világban, és – mint mondja –, eddig is számos tankönyvet megvetettek a szülőkkel, amit aztán ki sem nyitottak egész évben a gyerekek.
Úgy véli, hogy sok szülő számára az a legfontosabb, hogy a gyermekeiknek a lehető legjobbat, és nem feltétlenül a legolcsóbbat válasszák. Meg kellene tehát hagyni a szülők – különösen azok, akik fizetnek a tankönyvekért – számára azt a lehetőséget, hogy eldöntsék, mi a fontosabb: a tankönyvek ára vagy a minősége.
„Nem akartam kötelező tankönyv lenni”
Hogy milyen méltatlan helyzetet teremtett Hoffmann Rózsa levele más szempontokból is, arra nagyon jó példa a legnépszerűbb, szakmailag elismert középiskolás irodalomtankönyv-sorozat szerzőjének, Pethőné Nagy Csillának a Facebookon közzétett reagálása a kialakult helyzetre:
„A Nemzedékek Tudása Kiadót április 4-én megvette az állam. Az én irodalomkönyveim itt jelennek meg, többéves szerződés köt a kiadóhoz, ahol most tulajdonosváltás történt. A tankönyvlistán így, állami tankönyvként az én irodalomtankönyv sorozatom lett a "melegen ajánlott" vagy "szinte kötelező". Nem akartam kötelező tankönyv lenni, a szabad taneszközválasztás híve vagyok. Ám valószínű, így is, úgy is elkezdődik majd a sárdobálás, pedig azt gondolom, hogy egy szakmailag, módszertanilag, neveléstudományi szempontból is tudatosan felépített, 14 év alatt fejlesztett sorozatról van szó, amibe az NTK is beletett pénzt, paripát, fegyvert. Sajnálom az összes kiadót, szerzőt, akik kiszorulni látszanak (szerintem én is csak ideiglenesen kellek, amíg kifejlesztik a saját tankönyveiket), sajnálom a tanárokat, akik nem választhatnak szabadon taneszközt, ugyanakkor jelezném, hogy én évek óta protestálok az ellen az oktatáspolitika ellen, ami idáig juttatta a magyar közoktatást, miközben a tanártársaim meghatározó része tűrt és tűr el szinte mindent. Hogy idáig jutottunk, az ő felelősségük is. Mégis, kimondom, én nem akartam debreceni diák lenni, de mostanra nincs mód tennem ellene.”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
