A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája - jelentette ki Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerdán Szegeden. A vészkorszak hatmillió áldozatát kétszer ölték meg: egyszer, hét évtizede, amikor fizikailag megsemmisítették őket, majd másodszor is, amikor az emléküket próbálják meg lerombolni - mondta a diplomata a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Jad Vasem Nemzetközi Holokausztkutató Intézettel közös megrendezett, A magyar holokauszt 70 év távlatából - a nagypolitikától a hétköznapokig című kétnapos konferencia megnyitóján. A nagykövet hangsúlyozta, az antiszemita jelenségek ellen az oktatás segítségével lehet föllépni.

Ilan Mor köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy 2014-et holokauszt-emlékévvé nyilvánította. A diplomata reményét fejezte ki, hogy az esztendő végén magyarok és külföldiek visszatekintve elmondhatják, az emlékév elérte célját: emlékeztek a hetven évvel ezelőtt történtekre, és elindulhatott egy hosszú folyamat, amely lehetővé teszi, hogy a teljes magyar társadalom szembenézzen a vészkorszak időszakával.

Botka László (MSZP) polgármester felhívta a figyelmet a múlttal való szembenézés szükségességére, idézve a szegedi egyetem egykori jogászprofesszorra, Bibó István szavait: "azokat a burkokat, melyeket szenvedésből, sérelmekből, rossz lelkiismeretből maguk köré vonnak az emberek, csak a teljes igazság erejével lehet valamennyire is áttörni".

A politikus szerint a valódi szembenézés helyett hetven évig "próbáltunk hallgatni, takargatni, szőnyeg alá söpörni". Botka László véleménye szerint a jelenlegi magyarországi hatalom bátorítja azokat a kísérleteket, amelyek "tisztára mosnák a múltnak ezt az elmondhatatlanul tragikus fejezetét". "Az, ami történt, és ami most történik, mindannyiunk szégyene, mindannyiunk felelőssége" - hangsúlyozta a polgármester.

Randolph L. Braham, a City University of New York professor emeritusa a konferencia résztvevőihez intézett videoüzenetében kifejtette, az 565 ezer áldozattal járó magyarországi holokauszt különleges a maga módján, abból a szempontból, hogy míg Lengyelországban a náciknak és szövetségeseiknek öt évükbe telt a zsidóság meggyilkolása, Magyarországon néhány hónap elegendő volt a vidéki zsidóság deportálására – mondta a kutató. Ez a "tömeggyilkossági rekord" úgy történhetett meg, hogy a Sztójay-kormány a "végső megoldáson dolgozók" rendelkezésére bocsátotta az államhatalom eszközeit, a rendőrséget, a csendőrséget és a hivatalnoki kart - közölte Randolph L. Braham.