Képünk illusztráció

AFP / Marcus Fehrer

Megsértették a személyes szabadsághoz való jogot, illetve az emberi méltósághoz fűződő jogot a mosonmagyaróvári rendőrök tavaly februárban, amikor jogalap nélkül igazoltattak és megbilincselve előállítottak egy, a Győr-Moson-Sopron megyei Darnózseliben lakó francia férfit. Ezt az alapvető jogok biztosa, Székely László idén áprilisban zárult vizsgálata állapította meg.

V. Jurajt tanúkihallgatásra idéztek tavaly februárban a mosonmagyaróvári kapitányságra – szerepel a jelentésben. A férfi oda megérkezve, az objektumőrtől megkérdezte, ügyvédje ott van-e már. Az őr elkérte a belépéshez szükséges személyi igazolványt, ám ő nem adta oda, mert mint mondta, meg akarta várni a védőjét a kapitányság előtt, és vele együtt szeretett volna bemenni. Ekkor két rendőr érkezett meg és felszólította a személyi igazolvány vagy az útlevél átadására. A francia férfi ezt megtagadta, amire válaszul az egyenruhások közölték, hogy előállítják és megbilincselve bevitték az épületbe. Átvizsgálták V. Juraj ruházatát, és egyik zsebéből előkerült az okirat. A rendőrök a férfi ellen szabálysértési feljelentést tettek.

Panasz, elutasítás, majd az ombudsman

Igen ám, de a férfi nem hagyta annyiban a vele történteket, és panasszal élt az intézkedéssel szemben, és a bilincs alkalmazása miatt is. Beadványait elutasították, mondván, alaptalan az ágálása, mert többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó személyazonosságát igazolni. Azzal nem is foglalkoztak a hatóságok, jegyezte meg az ombudsman, hogy V. Juraj kimondottan a bilincs alkalmazása miatt tett panaszt, mivel szerinte annak alkalmazása felesleges volt. Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a rendőrségi törvényben megszabott feltételek egyike sem állt fenn ahhoz, hogy a kapitányság előtt várakozó férfival szemben intézkedjenek.

„Nem volt szükséges az igazoltatás elvégzése a közrend, a közbiztonság védelme vagy bűnmegelőzési, bűnüldözési célból sem. Nem kellett a férfi ott tartózkodásának jogszerűségét sem megállapítani, ezen kívül nem volt közlekedésrendészeti ellenőrzés és nem voltak veszélyben mások jogai. A szóban forgó rendőri intézkedésnek tehát nem volt jogalapja.” Székely László alkotmánybírósági határozatokat beidézve hozzátette: a jogalap nélküli igazoltatással a rendőrség a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét is megsértette. Mivel az igazoltatás nélkülözte a jogalapot, az előállítás sem lehetett törvényes. És azzal a férfi személyes szabadsághoz való jogát is megsértették, a megbilincseléssel pedig sérült a francia férfi emberi méltósághoz fűződő joga is.

Az ombudsman jelentésében leszögezte, hogy a rendőrség a férfi panaszai ellenére nem vizsgálta, hogy a bilincselés alkalmazásának feltételei fennálltak-e, illetve, hogy nem sérült-e az arányosság követelménye. Ezt mulasztásnak mondta ki Székely László, amivel a rendőri szervek visszásságot okoztak a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való joggal kapcsolatban.