szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elég lett volna csak újságot olvasnia a kormány tagjainak, hogy ne érje meglepetésként őket, ami az elmúlt hetekben történik – írtuk már le többször is a kitiltási botrány kapcsán. A biztonság kedvéért pontokba szedve összefoglaljuk.

Mit vár tőlünk az Egyesült Államok és az Európai Unió?

Kevesebb korrupciót

André Goodfriend, a budapesti amerikai követség ügyvivője már egészen didaktikus stílusban magyarázta el a kormány értetlen reakcióit látva, október 24-i sajtótájékoztatóján, hogy a konkrét kitiltási ügyön túl azért is szakadt el náluk a cérna, mert Magyarországon évek óta romló tendenciát mutat a korrupció szintje. Léteznek nálunk még így is korruptabb államok, amikkel továbbra is jó viszonyt ápol az Egyesült Államok, de ezekben az állam érezhető erőfeszítéseket tesz a problémák leküzdésére. A Transparency International korrupciós indexe szerint nálunk egyértelműen negatív a tendencia, az is elég erős jelzés volt, amikor az összes civil szervezet faképnél hagyta a kormány képviselőit (Navracsics Tibort és Répássy Róbertet) az antikorrupciós kerekasztalnál, mert az elfogadott antikorrupciós stratégia semmiben nem vette figyelembe javaslataikat. Ehhez jöttek még olyan egyéb ügyek, mint az áfacsalási botrányok, a trafikmutyi.

Az antidemokratikus tendenciák megfordítását

„A kormány intézkedéseit tetőtől talpig átvizsgálta az Európai Bizottság, így bizonyítványunk van róla, hogy nálunk mindent rendben találtak” – Orbán Viktor kora őszi, a magyar nagyköveti értekezleten elhangzott mondatát azóta előszeretettel idézik kormányzati szereplők, legutóbb éppen Lázár János a kitiltási botrány kapcsán. Csakhogy, ez minimum féligazság, a médiatörvénnyel, a bírák nyugdíjazásával és más ügyekkel kapcsolatban valóban voltak bizottsági eljárások, érkeztek konkrét javaslatok, és a kormány végre is hajtott apróbb módosításokat, de a végeredmény mégis csak az, hogy a bírák jelentős részét például nyugdíjba kényszerítették. Akár német részről, akár a bizottságtól, akár Washingtonból érték bírálatok például az ellenzék véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával elfogadott új alkotmányt, a médiatörvényt, és egy sor egyéb jogszabályt, amellyel a kormány szisztematikusan gyengítette az alkotmányos fékek és egyensúlyok rendszerét. Az amerikai diplomáciában meghatározónak számító Foreign Affairs külpolitikai szakfolyóirat idén áprilisban is cikket közölt az egész régió kiábrándító politikai tendenciáiról, több diplomáciai forrásunk is megemlítette, hogy az írás akkor komoly feltűnést keltett.

John McCain (középen) már januárban szólt, hogy bajok vannak
Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely


Transzparens döntéseket, különös tekintettel a paksi bővítésre

Ezzel kapcsolatban sem mondhatja senki, hogy nem szóltak előre. John McCain volt republikánus elnökjelölt, az egyik legnagyobb tekintélyű amerikai politikus január közepén fejezte ki súlyos aggodalmait a magyar kormány több lépésével, elsősorban is a paksi bővítéssel kapcsolatban, amiről úgy született döntés, hogy nem lehetett ismerni annak hátterét. Az Egyesült Államoknak ugyanakkor baja van a Déli Áramlat gázvezetékkel is, erről Amos Hochstein energetikáért felelős amerikai megbízott a nyáron a hvg.hu-nak adott interjújában is beszélt. A Déli Áramlatból ugyanis csak orosz gáz érkezne, így semmiképpen sem segítené elő az európai energiaforrások diverzifikálását. A Fidesz ehhez képest fű alatt a múlt héten benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, ami a Déli Áramlat építését még az uniós előírások hatálya alól is kivonná.

Megbízhatóságot – ha már szövetségesek vagyunk

Mind az Egyesült Államokat, mind az Európai Uniót, és NATO-szövetségeseinket régóta aggasztja, hogy a magyar diplomácia enyhén szólva egyre kevésbé látszik elkötelezettként viselkedni a nyugati értékek és érdekek mentén. A diplomácia persze reálpolitika, közép-ázsiai diktátorok nyílt ajnározása inkább csak megütközést kelt, ha azonban a magyar kormány kritikus helyzetekben szándékosan tesz olyan lépéseket, melyekkel szövetségesei pozícióit gyöngíti, azt már nehezen tolerálják. Márpedig Ukrajna ügyében például nem egyszer sikerült ez a bravúr. Már Orbán Viktor nyilatkozata is kiverte a biztosítékot, amikor az Ukrajnát ért orosz agresszió kapcsán csak annyit mondott, a kárpátaljai magyarok joggal tartannak igényt autonómiára. Több forrásból is úgy értesültünk, az ukrán átmeneti kormánnyal szemben mutatott antiszolidáris magyar álláspont még a hagyományosan magyarbarát Lengyelországban is kiverte a biztosítékot.

Bár Orbán Viktor a szeptember elején Walesben megrendezett NATO-csúcstalálkozón igyekezett kicsit helyreállítani a renoménkat, és fejlesztéseket, a katonai költségvetés emelését ígérte, ezek mellett az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók folyamatos bírálata szintén borzolja a kedélyeket. Szintén nagyon szerencsétlenül jött ki az is, amikor október elején a kormány egyik napról a másikra megszüntette az Ukrajna felé irányuló gázszállítást. Mindezt egy nappal azután, hogy Orbán Viktor titokban Alekszej Miller Gazprom vezérigazgatóval, és két nappal azelőtt, hogy Berlinben EU-orosz-ukrán hármas csúcsot tartottak. Több diplomáciai forrásunk szerint is nehéz elhinni, hogy az események csak véletlenül következtek be így egymás után, és szövetségesi elkötelezettségünk, szavahihetőségünk komoly csorbát szenvedett.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!