MSZP: Semmibe veszik a keresztény értékeket

Az MSZP szerint a kormány a legfontosabb történelmi hagyományokkal fordul szembe, szerintük Magyarország ennél többet érdemel. Molnár Gyula, az MSZP elnöke közleményében azt írta, Szent István király európai, keresztény értékeket valló, egységes államot teremtett, a kormány azonban megkérdőjelezi ezt a három tartóoszlopot, és szembefordul "legfontosabb történelmi hagyományainkkal". A szocialista pártelnök szerint a kormány kárt okoz, amikor az Európai Unió ellen hangol, semmibe veszi a legfontosabb keresztényi értékeket, a felebaráti szeretet és együttérzés parancsát. Nem a magyar nemzet egészét képviseli, csak saját politikusainak és "haverjainak" kedvez. Hangsúlyozta, az MSZP hisz abban, hogy Magyarország megérdemli a biztonságot és a kiszámítható fejlődést, gyűlölködés helyett a normális közéletet, a jövőt és a megbecsülést az Európai Unión belül. A párt hisz Magyarországban, az Európai Unióban és a szolidaritásban - tette hozzá.

DK: Nem sokban emlékeztet keresztény országra

A DK-t Grézcy Zsolt szóvivő képviselte az ünnepi közlemények versenyében. A politikus szerint augusztus 20-án az államalapításról, az alkotmányos rend létrejöttéről emlékezünk meg. "Ezen a napon kell fejet hajtanunk Szent István előtt, aki kijelölte a magyarság helyét a világban, Európa részévé téve hazánkat. Szent István keresztény Magyarországára a mai nem sok mindenben emlékeztet". A politikus szerint a menekültellenes gyűlöletplakátokkal elárasztott utcák nyomokban sem tartalmazzák a keresztény tanításokat, ahogy Európától is napról napra távolodik az ország az őszi "EU-ellenes népszavazás" közeledtével. Gréczy Zsolt Szent Istvánt is idéz: "légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz" és hogy "a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad", a hatalom 2016-ban le akar térni államalapítónk útjáról, eldobva az Európához tartozás ezer éves történelmi küldetését. A DK szerint a kirekesztés és a gyűlölet politikája előbb-utóbb elbukik, "mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni".

MLP: 896-ban mi is bevándorlók voltunk

A Magyar Liberális párt szerint a mai ünnep arra emlékeztet, hogy a magyarok is bevándorlók voltak. "Az államalapítás ünnepén a Liberálisok arra emlékeztetnek, hogy 896-ban a magyarok is bevándorlókként leltek új hazára a Kárpát-medencében. Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és a Fidesz elfeledkezett erről a fontos történelmi tényről". Szerintük a kormány ugyanis a nemzeti ünnepet is arra használja fel, hogy a bevándorlók ellen uszítson. "Mi, Liberálisok arra kérjük a magyarokat, hogy emlékezzenek arra honnan érkeztünk, és ne feledkezzenek el arról a 600 000 honfitársunkról sem, akik az Orbán-kormány hivatali ideje alatt voltak kénytelenek elhagyni Magyarországot, és gazdasági bevándorlókként próbálnak boldogulni egy másik országban". Szerintük ezt csakis azért tehették meg, mert az Európai Unió lehetőséget ad nekik arra, hogy uniós állampolgárokként azonos feltételek mellett vállalhassanak munkát a közösséghez tartozó országokban. "Ha viszont a magyarok nemet mondanak Európára, akkor mi sem bízhatunk többé abban, hogy a hosszú évtizedek munkájával kivívott jogainkat megőrizhetjük".

Áder: Találékony magyarok és öt karika

Áder János köztársasági elnök a találékony magyarokról és az olimpiáról is beszélt. Arra intette az augusztus 20-ai katonai tisztavatás részvevőit, hogy legyenek büszkék magyarságukra, a magyarok eredményeire, a magyar találmányokra és a magyarok találékonyságára (apropó találmányok). Az államfő az Országház előtti Kossuth téren esküt tett katonákhoz is szólva úgy fogalmazott, "mi ma is Szent István népe vagyunk, egy sokszínű nemzet, amely oly sokszor a maga erejéből forgatta a történelem kerekét". "Forradalmak, neves és névtelen hősök népe, a meghurcoltaké, a kitaszítottaké, az üldözötteké, a csökönyös újrakezdőké, a hittel teli újjáépítőké, a szabadságához mindenáron ragaszkodóké" - mondta. Kiemelte, a "hazaszeretetet nem temettük el a múlt nagyjaival együtt súlyos márványtömbök alá, és a hősiesség nincs szobrokba dermesztve", mert hősiesnek lenni nemcsak a történelmi cselekedetek révén lehet, hanem becsületes munkával, kitartó szorgalommal, tiszteletreméltó teljesítménnyel is. Áder János szerint a magyaroknál senki nem tudja jobban, milyen a balsors, de a magyarokban volt annyi tehetség, küzdeni tudás, kitartás, hit és szorgalom, hogy bárhonnan visszakapaszkodjanak, hogy újra önmaguk lehessenek. "És valóban, ma is tőlünk, csakis tőlünk függ, hogy tudunk-e élni lehetőségeinkkel, hogy a legjobb arcunkat mutatjuk-e a világnak" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve, ha a magyarok tudnak örülni egymás sikerének és a nehéz időkben is kitartanak egymás mellett, akkor az "összetartozás élménye velünk marad: az ünnep után a hétköznapokban, a győzelmek után a megpróbáltatások idején, az elbukás után az újrakezdéskor". Az államfő elmondta, a jelenlegi is zajló olimpia alatt többször is meg lehetett tapasztalni, hogy a "nemzeti érzés nemcsak felemel, hanem visz, repít is magával". Áder János azt kérte a magyaroktól, hogy legyenek büszkék sportolóikra, és érezzék azt, hogy együvé tartoznak, amikor a dobogó tetején magyarok állnak.

Lázár: Brüsszel és a határsértők vs. Szent István Magyarországa

Magyarország soha nem mondott le szuverenitásáról, a keresztény, független állam Szent István öröksége - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a hódmezővásárhelyi önkormányzat Szent István-napi ünnepségén szombaton. Az Európai Unió nem egy több száz éves politikai szövetség, hanem egy tesztüzemmódban működő kezdeményezés - mondta a miniszter, majd hozzátette: "Brüsszel ma nagyobb határsértő, mint a bevándorlók", hiszen a "zéró legitimitású, senki által meg nem választott" európai vezetők kényük-kedvük szerint próbálják alakítani a tagsági szerződést, pedig szuverenitásáról egyetlen tagállam sem mondott le.

Simicskó: Terror és a megbítható szövetségesi szerep

Simicskó István honvédelmi miniszter szerint minden mozog, csak a magyar állam stabil. "A magyar állam stabil pont a változó világban" - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az augusztus 20-ai katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében. Simicskó István kiemelte, a honvédelem "valós nemzeti ügyünk": kultúránk, nyelvünk, nemzeti értékeink, identitásunk, államunk megőrzése mindannyiunk feladata. Ezzel együtt a haza védelem elsősorban a Magyar Honvédség, és mostantól a szombaton esküt tevő fiatal honvédok feladata is - tette hozzá. Mint mondta: a történelemre visszatekintve egyetlen állandó, ugyanolyan küldetéssel bíró feladat van, ez a katonai hivatás, amely mindenkor a magyar emberek védelméről, Magyarország biztonságáról szólt. A katonák avatásukkor most is erre tesznek esküt - fűzte hozzá Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint számos új biztonsági kihívás jelent meg és csak az elmúlt egy évben példa volt erre a tömeges bevándorlás, a terrorcselekmények növekvő száma. "Emellett az információs hadviselés korszakát éljük. Sokszor nincs hadüzenet, sem fegyveres küzdelem, a modern háborúk korában a számítógépet, az okostelefonok bekapcsolása is elegendő egy offenzívához" - hangsúlyozta.

Simicskó István azt mondta: az államot azért hozták létre, hogy garantálják az ország és állampolgárainak biztonságát. Magyarország olyan állam, amely "együttműködésre törekszik, megbízható barát és szövetséges", ezzel együtt "élni és boldogulni szeretne". A legfontosabb a magyar emberek és Magyarország biztonságának garantálása - szögezte le a miniszter, kiemelve: ehhez elengedhetetlen a Magyar Honvédség megerősítése. Simicskó István kiemelte, hogy a következő években több mint duplájára fog emelkedni a honvédelmi költségvetés, újraélesztik a hadiipart, új alapokra helyezve, a civil társadalom bevonásával fejlesztik az Önkéntes Tartalékos Rendszert, megerősítik a katonai hírszerzést és a katonai rendészetet, és folytatják nemzetközi missziós szerepvállalásaikat is. Mindemellett a katonák megbecsülésének jeleként a megkezdett illetményemelést is folytatni fogják - fejtette ki a honvédelmi miniszter. Idén a Parlament előtti Kossuth téren 104 honvédtisztjelölt tette le katonai esküjét. Ennek részeként, folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt, fogadalmukat kardrántással, "a hazáért mindhalálig!" felkiáltással erősítették meg. Az ünnepségen Áder János államfő, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Simicskó István, Benkő Tibor, vezérkari főnök, valamint kormányzati, állami és katonai szervezetek, diplomáciai testületek képviselői mellett több száz érdeklődő nézte végig a katonák ünnepélyes avatását.

Fazekas: Kenyérünnep

Fazekas Sándor mi másról is beszélhetett volna földművelésügyi miniszterként  augusztus 20-án, mint a kenyérről? "Szent István mellett a magyar gazdák ünnepe is augusztus 20 - mondta a miniszter, aki szombaton Kunszentmártonban, a Magyarok Kenyere program megyei rendezvényén a köztévének nyilatkozva úgy fogalmazott, az egész országnak meg kell becsülnie, hogy a magyar gazdák több mint ezer éve termelik a búzát az ország kenyeréhez. Beszélt arról is, hogy idén rekordtermés volt, majdnem egymillió hektár szántóföldön 5,2 millió tonna búzát takarítottak be. A miniszter közölte, gondot jelentenek a nyomott árak, de bízik abban, hogy ez később kedvezően megváltozik. A gazdák a termés mintegy felét exportálják, elsősorban Ausztriába, Olaszországba, Szlovákiába és Németországba - mondta Fazekas Sándor.