„Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet” – adja vissza Pelikán József gátőr A tanú című filben a kezébe nyomott iratot. Önkéntelenül ez a jelenet ugrik be arról a hvg.hu birtokába került tervezetről, ami a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésére készült. A legfőbb választási szerv ekkor döntött az elnök, Patyi András esetleges összeférhetetlenségének kérdésében, abban, amit szerdai cikkünkben vetettünk fel, majd a szocialisták indítványaként került a testület elé. Az erre válaszul előre elkészített, NVB tagjai elé vitt határozattervezetben viszont már előre az szerepelt: a Nemzeti Választási Bizottság elutasítja az elnök összeférhetetlenségére tett indítványt. Éppen csak kipontozták felette a helyet ott, ahová be kellett írni az igen-nem szavazatok számát, de kompletten kidolgozva indokolták, miért nem összeférhetetlen a testület vezetője.

hvg.hu

Arról írtunk korábbi cikkünkben, hogy az NVB elnökeként Patyinak a törvények alapján teljesen függetlennek kell lennie, ugyanakkor van három másik olyan posztja, amely valamilyen módon a kormányhoz kapcsolódik. Egyrészt annak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a rektora, amelynek fenntartói jogait egy miniszterekből álló testület gyakorolja. Ennél is szorosabb kapcsolatot jelent, hogy az Orbán-kormány kormányhatározattal nevezte ki az Államreform Bizottság elnöki posztjára, és ebben a minőségében részt vesz a kabinet bürokráciacsökkentésről szóló programjának véleményezésében, kidolgozásában. Plusz még rábízták – szintén kormánydöntéssel – a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság vezetését is. A poszthalmozás miatti esetleges összeférhetetlenséget Nemény András, az MSZP alelnöke kifogásolta meg a bizottságnál, akinek korábban több, a kvótanépszavazással kapcsolatos indítványát elutasította már az NVB.

Előre kidolgozták, miért NEM összeférhetetlen

Borítékolható volt, hogy a bizottság többsége nem fogja összeférhetetlenséggel támadni az elnököt, mégis meglepődtünk a birtokunkba került tervezeten. Ez ugyanis még annak a látszatát sem tartja fenn, hogy lehetett volna másképp dönteni, mint Patyi mellett. Az MTI kiemelte, hogy Patyi természetesen nem vett részt az őt érintő ügyet tárgyaló ülésen, ezt Bozsóki Éva vezette le elnökhelyettesként, csakhogy az ő neve szerepel az egyoldalúan kidolgozott határozatterven. Amelyet láthatóan komoly munkával építettek fel: 13 oldalon keresztül fejtegetik, miért van jogilag teljesen rendben az elnök három másik posztja. A tervezet szóról szóra megegyezik a végleges, választási honlapra kikerült határozattal, amit 8:1 arányban szavaztak meg, egyedül Litresits András, az MSZP részéről megbízott NVB-tag szavazott ellene.

Mint kiderült, ez így teljesen rendben is van: több, a bizottsághoz, illetve a Nemzeti Választási Irodához (NVI) közeli forrásunk szerint a bizottság Patyi által jegyzett, jelenlegi ügyrendje alapján többségében így, a már előre kész határozat szövegéről szavaznak. Az ügyrendben viszont ezt "előkészítő anyagnak" nevezik.

Kérdés, mégis ki dönti el, hogy a döntési lehetőségek közül melyiket dolgozzák ki ennyire készre – főleg, mondjuk egy ilyen érzékeny kérdésben, mikor magáról az elnökről van szó. Az ügyrend szerint az "NVB jegyzőkönyvben foglalt döntése alapján vagy az elnök felkérésére" készíti el a titkárság ezeket a döntés-előkészítő anyagokat, a tagok pedig az üléseken már erről a kész anyagról mondhatnak véleményt. Vagyis itt is előre eldőlt, hogy annak a határozatnak a tervezete kerül már a tagok elé, ami szerint Patyi nem összeférhetetlen.

Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a Nemzeti Választási Bizottság ülésén 2016. február 26-án.

MTI / Marjai János

Több forrásunk is arról beszélt, hogy ezzel már előrevetítik, „mi a koncepció”, ugyanakkor ez az ügyrend alapján teljesen szabályos. A tagok közt pedig általában nyílt titok, hogy valószínűleg ki „melyik oldalra” fog szavazni egy-egy kérdésben, ahogy egy informátorunk fogalmazott, némelyik NVB-ülést valójában 5 perc alatt le lehetne zavarni.

A közjóért vezeti a kormányhoz köthető bizottságokat

Ettől a gyakorlattól az elnök poszthalmozását firtató indítvány esetében sem tértek el. És bár a róla szóló ülésen nem volt jelen Patyi, de felolvasták a levelét, amit már előre eljuttatott a testület tagjaihoz. Ebben hosszan fejtegette, hogy az NVB elnöksége mellett betöltött három másik szerepköre közül jogilag egyik sem minősül munkaviszonynak, vagy más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak. Ráadásul a két bizottság vezetéséért nem kap díjazást, azt ő kizárólag „pro bono publico”, vagyis a közjóért végzi. Ezek a tények korábbi cikkünkben is szerepeltek, csakhogy a poszttöbbszörözés azért érdekes kérdés közjogi szakértőink szerint, mert a Patyi által vezetett mindkét bizottság közvetlenül kapcsolódik a kormány tevékenységéhez.

A nyílt ülésen ismertetett levélben Patyi nem csinált titkot abból, hogy személyes sértésként élte meg magát az összeférhetetlenségi felvetést is. Mivel ugyanis évek óta ismertek a pozíciói, szerinte az állítólagos összeférhetetlenségének mostani felvetése vagy azt jelenti, hogy az indítványozó „lassan olvassa” a jogszabályokat, vagy kifogása időzítésével „a Bizottságra, az elnökre nyomást kíván gyakorolni”.

A gránitszilárdságú Alaptörvény is megmondta

Ahogy fogalmazott, ezzel „hamisan és tudatos koncepció mentén” megvádolták, alkotmányos jogait érte támadás. „Mindez érinti és sérti személyemet, szakmai és emberi jó hírnevemet” – írta. Ennek alátámasztására az Alaptörvényt idézi, miszerint „minden magyar állampolgárnak joga van” a rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viselni. Ezt utána azért úgy korrigálja: az NVB ugyan nem állami szervezet, hanem a választópolgárok független szerve.

Patyi a levelét azzal zárta: az indítványozónak ezzel a hamis, megtévesztő indítvánnyal egyetlen célja az lehetett, hogy „rombolja a választási szervek működésébe vetett közbizalmat”, illetve az NVB mint legfőbb választási szerv hitelességét megdöntse, tekintélyét aláássa. Utóbbi visszamutogatás azért pikáns, mert valószínűleg kevés dolog ártott jobban a tekintélyüknek, mint a közvéleményt hónapok óta foglalkoztató kopaszbalhé ügye, amiben utolsó húzásként Patyi elnökként a többséggel együtt arra voksolt, hogy a rendőrség ne nyomozzon tovább a vasárnapi boltzár elleni népszavazást meghekkelő, „erős testalkatú személyek után”.