Néhány nappal a kvótanépszavazás előtt lépett ki a szervezetből Pukli István, a Tanítanék mozgalom egyik emblematikus alakja, alig egy hónappal azután, hogy a kormánypárti Magyar Időkben arról beszélt, hogy valójában nem is akarják megbuktatni az Orbán-kormányt. A zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója azzal magyarázta kilépését, hogy a Schilling Árpád és Alföldi Róbert nevével fémjelzett “Lásd meg az embert” tüntetéshez csatlakozással egy olyan “átpolitizált, irtózatosan megosztó ügy”, vagyis a migránsok befogadása mellett állt ki a mozgalom, amivel rengeteg támogatót veszíthetnek. (A menekültekkel szembeni szolidaritást és az alapvető emberi jogokat hangsúlyozó demonstráción a Tanítanékon kívül több másik civilszervezet is részt vett, például a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, A Város Mindenkié, és a MigSzol Csoport.)

Vigyázz magyar, jön a migráns - a magyar média a kvótakampányban

Megkeresésünkre Pukli elmondta, a Tanítanék támogatói bázisának erodálódása valójában már a március 15-ei tüntéssel elkezdődött; akkor szólította fel Orbán Viktort és Áder Jánost, hogy kérjenek bocsánatot "az elmúlt elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől". Ez már akkor is jókora blöffnek tűnt, most pedig Pukli utólag úgy látja, nagy hiba volt, mert sokan elfordultak tőlük emiatt az ultimátum miatt.

Fülöp Máté

Csökkenhet a belső feszültség

Pukli lelépésének hírére sokan legyintettek, mondván, a több tízezres tavaszi megmozdulások ellenére a Tanítanék is úgy végzi, mint sok más, nagy rössel induló, majd hamar kimúló mozgalom  (lásd Milla, MostMi). Az tagadhatatlan, hogy Pukli volt a mozgalom a legismertebb arca, sokan vele azonosították az egész tanárlázadást (“Pukliék”), annak ellenére, hogy annak kirobbanásában kulcsszerepe volt Pilz Olivérnek, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárának, aki szintén ott van a Tanítanék vezetőségében.

A Teleki igazgatójának kiválása nem feltétlenül jelenti a Tanítanék végét - mondja Mikecz Dániel mozgalomkutató, a Republikon Intézet munkatársa a hvg.hu-nak. Szerinte egyre nyilvánvalóbb, hogy a Tanítanék a tisztán szakpolitikai pozícióból egy általános rendszerkritika felé mozdult el. Ezt részben a korábban kiadott kiáltványuk is jelezte, amelyben olyan ügyekre is (pl. kopaszbalhé, városligeti fák kiváltása, kormányközeli üzletemberek vagyonosodása) utaltak, amelyek messze túlmutatnak a közoktatás helyzetén, ugyanakkor szerves részei az Orbán-kormány politikájának. Ha ezzel az irányváltással nem értett egyet a Teleki igazgatója, akkor kiválása még jól is jöhet a szervezetnek, mert oldhatja a belső feszültségeket, magyarázta Mikecz.

Fülöp Máté

Gulyás Márton civil aktivista, korábbi Krétakör-vezető mikroblogján élesen kritizálta Pukli döntését, többek között azt rótta fel neki, hogy pusztán szakpolitikai kritikával 2016-ban már nem lehet eredményeket elérni a kormánynál. Mikeczhez hasonlóan Gulyás is úgy látja, Pukli kiválása olyan helyzetet teremthet, ami segít eldönteni, merre (szakpolitika vs. rendszerkritika) haladjon tovább a mozgalom: "kérdés, hogy be merik-e vállalni annak kimondását, amit senki sem akar.”

Kommunikációs orkán

Puklival ellentétben Mikecz úgy látja, nem a menekültkérdés fogja elrettenti az embereket a Tanítanéktól; a tanárok napi tapasztalatai (pl. szakgimnáziumokban tapasztalható káosz, a Klik működésképtelensége stb.) felülírják a témát. Hozzátette, igaz ugyan, hogy egy újabb kormányellenes tüntetésről volt szó, de Alföldi Róbert, a megmozdulás egyik fő arca nyilatkozataiban az ellenzéket is ugyanúgy kritizálta. Másrészt a kvótanépszavazás körüli “kommunikációs orkánban” fel sem tűnt volna a Tanítanék csatlakozása, ha Pukli nem jelenti be kilépését, tette hozzá a kutató.

Schilling Árpád a Lásd meg az embert címet viselő tüntetésen

Stiller Ákos

Mikecz szerint inkább abból a szempontból veszélyes lehet a Tanítanék múlt pénteki szerepvállalása, hogy “feloldódik” a civil szférában: elveszítheti saját profilját és mozgósító erejét. A kormánynak sem feltétlenül ez adhat további muníciót a tanárlázadás elleni támadásokhoz, bár a Németh Szilárd-interjú fényében elképzelhető, hogy a Tanítanéknál is bevetik a sorosozást.

Lehet tanulni a Kutyapárttól

Pukli közvetve a kvótanépszavazás miatt hagyta ott a Tanítanékot, ennek ellenére Mikecz szerint a népszavazás utáni helyzetből még profitálhat is a mozgalom. Civil szempontból a népszavazási kampány egyik legnagyobb tanulsága ugyanis az volt, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt bebizonyította: igenis lehet és érdemes szerveződni. Az MKKP kampányára több mint 30 millilót dobtak össze a szimpatizánsok, de legalább ilyen fontos, hogy kb. 1000-1500 aktivistát tudtak mozgósítani, ami még az ellenzéki pártokhoz képest is soknak számít, mutatott rá Mikecz.

Tóth László

Gulyás ezt úgy fogalmazta meg, hogy érvénytelen népszavazás is megmutatta, csak az a típusú, közösségi szervezésű politikai gondolkodás hozhat érdemi változást, amit a Tanítanék is képvisel. “A NER terepén nem lehet nyerni, de egyvalamire nem képesek: hogy közösséget szervezzenek.”

Mi lesz október 23-án?

A Kutyapártéhoz hasonló, crowdfundig alapú modell más civil szervezetek, így például a Tanítanék számára is példa lehet, véli Mikecz, ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy egy szakpolitikai kérdésben mozgósítható-e ugyanennyi ember, mint a Kutyapárt könnyen fogyasztható, pozitív üzenetének esetében.

Mikecz szerint ezért is lesz érdekes, hogy mi történik október 23-án; tovább viszi-e valaki a népszavazási kampányban tapasztalt civil aktivitást. Gulyás viszont határozottan állította, a Tanítanéknak kezdenie kell valamit október 23-ával, mert a március 15-ei tüntetés miatt van egy ilyen elvárás az emberekben.