„Mintha lenne nekem egy kis 55 négyzetméteres disznóólam, de tartozna hozzá egy fedetlen lebetonozott kifutó, meg egy ganédomb, és így az már 110 négyzetmétert foglalna el a kertemből. Erre hivatkozva pedig azt próbálnám beadni egy építéshatóságnak (no meg a szomszédoknak), hogy a helyébe épített négy szint magas, 90 négyzetméter alapterületű, alápincézett társasház valójában kisebb, mint az elbontott disznóól volt a kifutóval és a ganékupaccal” – így értékeli Facebook posztjában Bardóczi Sándor tájépítész azt, ahogyan a Városligetben épülő új Magyar Nemzeti Galéria projektjét bemutatják a nagyközönségnek.

Az épület a Petőfi Csarnok helyét foglalja majd el, és Bardóczi szerint a számokkal a Liget Zrt. igyekszik trükközni, hogy a beépítettség kisebbnek tűnjön, az újságírókat pedig sikerüljön beetetni.

„A PeCsa alapterülete 5500 négyzetméter, magassága 12 méter. A történelmi közpark nagyrétjének helyére építendő Galéria nettó alapterülete 9000 négyzetméter, párkánymagassága 25 méter lesz, alatta pedig több szintben alápincézett. A 2,5-szer nagyobb épületről szemrebbenés nélkül állítják, hogy kisebb lesz az elődjénél, mert gyorsan beleszámolták a nyitott bolhapiac és az összes környező burkolat alapterületét is, így kaptak 5500 helyett 11 ezer négyzetmétert. Habár a Galéria körül is lesz burkolt tér, nem is kevés, azt valahogy már nem számolták hozzá a 9000 négyzetméterhez” – érvel az építész.

A Liget Budapest Projekt erre reagálva kiadott egy közleményt, amelyben azt mondja, hogy "egyes szakértők olyan kijelentéseket tulajdonítanak a Városliget Zrt-nek, amelyeket az sohasem állított - nevezetesen azt, hogy az Új Nemzeti Galéria épülete kisebb lenne a Petőfi Csarnoknál -  s aztán ezen általuk kreált állítást „kreatívan” és vehemensen cáfolják".

A Városliget Zrt. azt állítja, azt mondta, hogy az új épület kisebb alapterületű lesz, így kevesebb zöldfelületet vesz el majd a parkból, mint jelenleg a Petőfi Csarnok és a hozzátartozó lebetonozott kültéri koncerthelyszín.