Egyre homályosabb a paksi bővítési tender elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás ügye - írja Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője. Az Európai Bizottság (EB) tavaly novemberben lezárta a procedúrát, de a döntés teljes indokolását a szokásokkal ellentétben azóta sem közölték sem a nyilvánossággal, sem a panaszos Jávor Benedek EP-képviselővel. Sőt, a Lázár János kancelláriaminiszter által Jávornak küldött levél szerint még a magyar kormánnyal sem.

"Vagy Lázár János nézi madárnak a nyilvánosságot, vagy az Európai Bizottság a magyar kormányt - fogalmaz a képviselő. - Lázár közlése szerint ugyanis ők sem tudják, hogy miért zárta le az EB a 2015 novemberében indított kötelezettségszegési eljárását a paksi tender elmaradásának ügyében. A miniszter vagy szégyentelenül hazudik, vagy azt állítja, hogy a Bizottság úgy hozhat döntéseket a tagállamok ügyes-bajos dolgairól, hogy azok okairól, mikéntjéről az érintetteknek fogalma sincs, a szabadságharcos magyar kormány pedig mindezt szó nélkül tudomásul veszi."

2014 januárjában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz államfő titokban megállapodott Moszkvában a paksi bővítésről. Az ügyletről az Európai Bizottságot is csak utólag tájékoztatták. A magyar kormány először nemzetközi szerződésre hivatkozva indokolta az európai versenyszabályok megkerülését, majd miután az eredeti érvek elbuktak, tavaly tavasszal azzal állt elő, hogy technikai okok miatt a Roszatomon kívül senki más nem képes leszállítani a két új paksi blokkot.

Az EB végső döntése előtt Günther Oettinger , az EU korábbi energetikai biztosa egy orosz lobbista magángépén Budapestre érkezett - és nem sokkal később megszületett a precedens nélküli verdikt. Az EB megszüntette az eljárást, de rendes indokolást azóta sem tettek közzé. A bővítésért felelős kormánytag, Lázár János a Párbeszéd EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek azt válaszolta, hogy még a kormány sem kapta meg a döntés kifejtését és indoklását, amire Jávor szerint nem nagyon van példa a bizottsági gyakorlatban. Az indokokról kizárólag annyit tuduni, hogy egyes magyarországi előírások miatt a Roszatomon kívül más nem szállíthat Magyarországra atomerőművet. De hogy melyek ezek a különös előírások, azt már nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy ha léteznek, akkor miért nem sértik az uniós jogot.