Sajtótájékoztatót tartott az ÁNTSZ, ezt élőben közvetítettük a Facebookon:

Az elhangzottak az ÁNTSZ szerint még 8 európai országban alakultak ki kisebb kanyarójárványok, nemzetközi összefogás alakul ki. A makói kórházat járványügyi megfigyelés alá helyezték. Megkezdődött az ápoltak és dolgozók oltása, 800 adag ment Makóra, 4 pedig Szegedre. 180 dolgozó és 18 ápolt, valamint a velük kapcsolatban álló embereket oltottak be. Azonosították a fertőző forrást: egy 39 éves román állampolgár, tőle terjedt szét a betegség, azonosították a fertőzést. Oltatlan volt. Egy szegedi betegnél is igazoltáka kanyarót, további kanyarógyanús betegeknél folyik a laboratóriumi vizsgálat. Azonosítottak még két kanyarógyanús személyt, akik a szegedi betegtől kaphatták meg a kanyarót - ha ez igazolást nyer. Megvizsgálják, melyik gyanús beteg mennyire volt oltott. Hét olyan beteg van, akik a 99%-os biztosságú, kétszeri oltásban részesült. Ennek okait vizsgálják - lehet, hogy oltás volt, de nem alakult ki immunitás (esetek 1-2%-ában történik), illetve lehet, hogy az utolsó oltás óta lecsökkent az immunizáló hatás, azaz kevésbé védettek. Tovább fokozzák a felderítést, hogy minden kanyarógyanús beteg látótérbe kerüljön.

Eddig összesen 31 gyanús betegről jött be jelentés, a csongrádi eseteken kívül 11 megyéből 14 beteg, a gyanút laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni - eddig tehát csak Csongrád megyében van igazolt kanyarós beteg Magyarországon. A vizsgálatok folyamatban vannak, ezekről folyamatosan tájékoztat az ÁNTSZ. Az utazási tanácsokkal is foglalkozik az ÁNTSZ: 15 hónapos kor alatt nem javasolják az utazást, de a védőoltást előre lehet hozni, de ekkor egyéves korban meg kell ismételni az oltást. Várandósoknak, és 1969 előtt született, kanyarón nem átesett, immunhiányos (pl. rákos) embereknek sem javasolják az utazást. Oltóanyagot a háziorvosnál lehet igényelni, van elég raktáron - hétfőtől kerülnek a gyógyszertárakba, az ár egyelőre nem ismert. A cél, hogy a behurcolt eseteket idejekorán felismerjék és kiemeljék. "Magyarországon nem fordulhat elő a romániaihoz hasonló országos járvány" hangzik el az ÁNTSZ képviselője részéről. Jó az oltottsági arány, jó a mikrobiológiai, epidemiológiai szakmai háttér. Az egészségügyi dolgozknál befoltozzák lassan az immunitási lyukakat, lesznek oltások, más pedig konzultáljon a háziorvosával, kellhet-e neki oltás, még ha nem is tervez Romániába utazni. A romániai járvány akár hónapokig eltarthat. A kanyaró kimutatása: két vérminta is kellhet a betegség bizonyításához.

Aki Romániában, kanyaró sújtotta vidéken járt, de nincsenek tünetei oltassa-e magát? Megteheti, de mivel két hét alatt alakul ki az immunitás, lehet, hogy feleslegesen teszi meg, a lényeg, hogy nem kell pánikba esni.

Ez történt eddig - minden fontos a kanyaróról

Makó után más magyar térségekben is megjelenhet a kanyaró - csütörtökön erre a következtetésre okot adó hír jelent meg, igaz ezeket a gyanús megbetegedéseket a debreceni kórház péntekre tisztázta, nagyon úgy tűnik, egyik sem kanyaró. Az Országos Epidemiológiai Központ március 6-án azt közölte 12 makói kórházi dolgozónál merült fel megbetegedés, ebből 9-et laboratóriumi vizsgálat is igazolt. Elkezdték oltani a kórházban dolgozókat - a védettség 10-14 nap után alakul ki - és kiadták a kórházi zárlatot, azaz az intézmény nem vehet fel több beteget. Ha újabb megbetegedés nem lesz, három hét múlva feloldhatják a zárlatot.Ám két napra rá már a Szegedi Tudományegyetem egy egészségügyi dolgozójának megbetegedéséről kellett a OEK beszámoljon, ott kezelnek egy korábban Makón megfertőződött beteget. A magyar lakosság népességszinten védett az OEK szerint.

Ironikus, hogy az OEK most az első vonalban tájékoztat, de április 1-jétől megszűnik, a nagy minisztériumi háttérintézményi megszűnéshullám áldozata lesz. Lázár János első számú büszkesége, az állami szféra méretcsökkentésének áldozata lesz a központ, eddig már 39 szervezet szűnt meg. Mint ahogy az ÁNTSZ és az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal is megszűnik. Mindegyik szervezetet beolvasztják, de mindenhol 20 százalékos bértömegcsökentést kell végrehajtani, tehát az átszervezés létszámcsökkentéssel jár.

Csak remélni lehet, hogy ezzel nem csökken a magyar átoltottsági szint, amelyre joggal lehetünk büszkék - a gyerekkori fertőző betegségek terén az érintettek 98 százaléka megkapja az oltást, míg Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában az oltottság elmarad a járványügyi szempontból kívánatos minimum 95 százaléktól. Az ok nem anyagi, hanem eszmei: ennyire teret nyert a teljesen tudománytalan oltásellenesség. További részleteket olvashat a témával kapcsolatban az eheti HVG-ben.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Kevesebb szó esett eddig a terhesség és a kanyaró viszonyáról. A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete honlapján található tájékoztatás szerint a terhes anyával a magzat is megbetegszik, "a születendő gyerekben súlyos tüneteket okoz, vagy spontán abortuszhoz, koraszüléshez vezethet". Az oltás pedig nem alkalmazható terhesség alatt, ezért a terhes anyáknak fokozottan figyelniük kell a higiéniai rendszabályok betartására.

A kanyaró elleni vakcina 1963-ban lett kifejlesztve, de 1969 -től oltják csak a gyerekeket. 1989-ig viszont csak egyszer kapták meg az oltást, ami így nem ad teljes védettséget, ők bizonyos szintig védettek, megbtegedhetnek, de ksiebb eséllyel, mint azok, akiket egyáltalán nem oltottak be. Ők tehát veszélyeztetettek lehetnek, ha még nem estek át kanyarón, mert ők gyakorlatilag védettek (bár előfordulhat kétszeri megbetegedés, de nagyon ritkán). A kettős oltást kapottak 99 százalékos védettséget élveznek. A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltást nem kapott, valamint a betegséget át nem vészelt, oltatlan emberek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el.

A vírus könnyen és gyorsan terjedhet közvetlen cseppfertőzéssel, de a szem kötőhártyáján, illetve a légutakon keresztül, és akár étellel, itallal is. A vírus érzékeny, fertőzőképességét pedig néhány nap alatt veszíti el. Tíz nap lappangás után infulenzaszerű tüneteket produkál (levertség, fejfájás, émelygés, étvágytalanság), majd magas láz, orrfolyás, torokfájás után jelentkeznek a kiütések. Kifejezetten gyógyszer nincs a megbetegedést okozó RNS vírussal szemben, pihenni, feküdni kell. Ha úgy gondoljuk, kanyarónk van, ne menjünk el háziorvosi rendelésre, nehogy továbbfertőzzük a többieket, hanem hívjuk ki magunkhoz a háziorvost. Fontos a folyadékpótlás, a szövődmények esetében pedig antibiotikumos kezelés.

Wikipedia

Romániában már több mint 3000 megbetegedést észleltek, 16-an sajnos meg is haltak - leginkább Krassó-Szörény, Temes, Arad, Maros, Hargita megyében van járvány. A Külügyminisztérium arra figyelmezteti a Romániába utazókat, hogy

• tartsák be a higiéniai előírásokat,
• vegyenek be vitaminokat,
• tartsák maguknál, ha megvan, az oltási könyvüket,
• és utazásuk előtt ellenőrizzék a védettségüket a vírussal szemben.