A Leideni Egyetemen PhD-zett Cas Mudde 1997-ben érkezett Magyarországra, hogy a Közép-európai Egyetem oktatója legyen, s végül két éven át tanított az intézményben. Mint írta, pályafutása legnagyszerűbb hallgatóival találkozott Budapesten, akik szinte mind egykori szovjet tagköztársaságokból érkeztek; van közöttük, aki ma a Yale professzora, más a régió egyik egyetemének rektorhelyettese lett. "Nem lennének most ott, ahol, a CEU nélkül" – fogalmazott cikkében a politikatudós.

Cikkében Mudde röviden bemutatja a Soros György alapította egyetemet, amely a világ legmagasabban rangsorolt magyar felsőoktatási intézménye; eszközeit a többi, alulfinanszírozott magyar egyetem kutatói is használják. Mint írja, a CEU kapcsolata az országgal mégis komplikált. Illetve nem is az országgal – pontosít –, inkább a Fidesszel és Orbán Viktorral, akinek kormánya most eltávolítaná.  

Ez önmagában nem meglepő, hiszen a CEU-ra mindaz jellemző, amit Orbán megvet: kritikus, globális, független és multikulturális.

Mudde felidézi, hogy 1998-ban, amikor a CEU-n dolgozott, épp először jutott hatalomra Orbán Nyugat-barát kormánya élén, ám az egykori Soros-ösztöndíjas már akkor is kritikus volt az amerikai üzletember hálózatával, s különböző kezdeményezésekkel igyekezett nehezíteni annak magyarországi működését.

Akkor azonban Orbán még csak kacérkodott a tekintélyelvű kormányzással. Ráadásul akkoriban a globális környezet is más volt: az Egyesült Államok erőteljesebben védelmezte a Nyugat-barát erőket a régióban, s az Európai Unió a kontinens leginkább nagyrabecsült intézménye volt.

Mára Orbánból, a Nyugat kedvencéből az illiberális demokráciák képviselőinek modellje lett, aki erősen hisz abban, hogy a liberális demokráciáknak leáldozott, a nacionalistább berendezkedés ideje jött el.

Mostanra világossá kellett válnia annak, hogy Orbán tettei nem csupán Magyarország belügyeinek számítanak. Éppen ezért a CEU ellen indított támadás most már nem csak az adott intézményről, hanem valamennyi egyetemről szól, és a liberális demokráciáról.  

Ha most nem állunk ki, hamarosan ugyanilyen kezdeményezések ellen kell majd harcolnunk Lengyelországban és máshol is

– írja Mudde.

A szerző szerint eljött az ideje annak, hogy Európa felhagyjon az Orbánhoz való alkalmazkodással, mivel ez a kísérlet megbukott. Nem sikerült ezzel mérsékelni a magyar miniszterelnököt, ellentétben azzal, amit az Európai Néppárt (EPP) állít. Felidézte: a pártszövetség múlt heti, máltai találkozóján Angela Merkel német kancellár keményen kiállt a kormányfővel és a magyar menekültügyi szabályozás ellen.

Itt az ideje, hogy az EPP válasszon Merkel és Orbán között, a liberális és az illiberális demokrácia között, világnézetek között, amelyek közül az egyikben arra bátorítják az egyetemeket, hogy legyenek kritikusak és függetlenek, a másikban pedig bezárással fenyegetik az ilyen intézményeket

– szólított fel Mudde.