Nem választható az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjává az a bíró, akivel szemben fegyelmi eljárás indult – ez az a rendelkezés, amelynek alkalmazásával az OBH mindenkori elnöke, jelen esetben Handó Tünde „lehetőséget kap arra, hogy az ellensúlyként, felügyeleti testületként létrehozott OBT tagjait megszűrje. A fegyelmi eljárás kezdeményezésének lehetősége az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetében alkalmas eszköz lehet arra, hogy elzárja az OBT tagságtól azokat a bírákat, akik személyes, szakmai vagy egyéb okból valós kontrollt és hatalmi ellensúlyt képezhetnének az OBH elnökével szemben” – áll a HVG birtokába jutott alkotmánybírósági beadványban, amit Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke jegyez. Eszerint Handónak valóban van egy eszköze, amellyel a számára kellemetlen jelölteket elgáncsolhatja.

Hilbert – aki nem akart a HVG-nek az ügyben nyilatkozni – a beadvány szerint tudja, miről beszél. „Eltökélt szándékom, hogy megméressem magam és induljak az OBT tagság megszerzéséért, a Budapest Környéki Törvényszék összbírói értekezlete 2017. október 13-án küldötté választott” – írja. A megválasztásának azonban akadálya lehet, hogy Handótól október elején előbb írásbeli figyelmeztetést kapott, majd néhány nappal a küldötté választása után fegyelmi eljárást is kezdeményezett ellene – áll a beadványban. Mindez pedig patthelyzet okozott: ha ugyanis a saját igazát védendő jogorvoslatot kér Hilbert, akkor azzal saját magát golyózta volna ki a lehetséges OBT-tagok közül. „Ha pedig nem élek jogorvoslattal, a terhemre rótt hibát kvázi elismerem, noha nem hibáztam” – fogalmaz.

Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke sajtótájékoztatót tart a törvényszék újonnan átadott fővárosi ügyfélcentrumában Handó Tündével 2014-ben

MTI / Beliczay László

"Ez a helyzet nem fér össze a tisztességes eljáráshoz a közhivatal viseléshez való joggal, sérti továbbá az ártatlanság vélelmét. Az pedig a bírói függetlenséget sérti, hogy a törvény lehetőséget ad az OBH elnökének, hogy személyesen befolyásolja annak az OBT-nek az összetételét, amelynek feladata a bíróságok központi igazgatásának felügyelete” – érvel Hilbert, aki mindezek alapján kéri a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény egy pontjának megsemmisítését.

Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a Budapest Környéki Törvényszék elnökét tartják Handó egyik legfőbb kritikusának. Hilbert 2013 január óta vezeti az BKT-t, előtte az OBH általános elnökhelyettese volt.

A bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó OBT 2012. március 15-én alakult, s mandátuma hat évre szól. A 15 fős testület tagja lett a törvény előírása nyomán a Kúria elnöke, míg további 14 tagját a bírák küldöttértekezlete választja meg titkos szavazással. A tagok között 1 ítélőtábla, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. OBT-taggá pedig elvben bármely bíró válhat, aki rendelkezik legalább 5 éves gyakorlattal.

A közelmúltban már beszámoltunk róla, hogy milyen nagy a tétje annak, hogy kik lesznek jövőre az új OBT tagjai, akiket legkésőbb január 15-éig kell megválasztani. Ha ugyanis használnák a meglévő jogosítványaikat, úgy ők lehetnének Handó Tünde OBH-elnök valódi főnökei. Ez eddig nem volt evidens. Az élet mintha a jogvédők és a Velencei Bizottság aggodalmait igazolta volna, és a bírósági szervezeten belül is mind többször vetődött fel a kérdés: igazából nem Handó ellenőrzi az OBT-t is? A korábban nem túl sok vizet zavaró testület azonban elkezdett a sarkára állni. Tavasszal már voltak olyan parázs viták is, amelyeknek egyik következménye például az lett, hogy az OBH helyzetelemző anyagát kétszer egymás után is visszadobta a bírói tanács. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Handó Tünde

Börcsök Zsófia

Ennek megfelelően nagy a harc a demokratikusan választott helyekért. Az eddigi szavazások alapján úgy tűnik, a bírák – legalábbis a fővárosban – elérkezettnek látják az időt, hogy az eddiginél karakánabb és határozottabb OBT álljon fel. Ennek megfelelően születtek meglepő döntések: nem kapott elég szavazatot például Kádárné Báló Ágnes, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, és csak „egy hajszálon múlt”, hogy bejutott az elektorok közé Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke. A legtöbb küldöttet adó fővárosban amúgy Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája vitte a legtöbb szavazatot, miközben sokak kedvencévé vált Vasvári Csaba, aki a közelmúltban beperelte az OBH elnökét, mondván visszaél a hatalmával.

Vidéken azonban kevésbé „forró” a hangulat. Egyrészt ott nincsenek annyira leterhelve a bírák, mint a fővárosban, másrészt a budapesti kirendelésekkel, külön munkákkal sokak bizalmát el lehet nyerni. A hírek szerint sokan vannak azok, akik semmiképpen sem szeretnének konfliktusba kerülni az OBH elnökével.

Jelölt lett egyébként Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke is, akinek párkapcsolata miatt egyre többen gondolják úgy a bírói karban, hogy törvénytelenül működik a jelenlegi OBT, amely amúgy a bírósági igazgatás törvényessége felett őrködik. Tárkány-Szűcs élettársa ugyanis Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettese. Csakhogy a törvény szerint nem lehet az OBT tagja, „aki hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével, a Kúria, az ítélőtábla, és a törvényszék elnökével, elnökhelyettesével”. Ennek a kritériumnak pedig nyilvánvalóan nem fel meg Gerber – aki póttagként kezdett, de egy ideig az OBT soros elnöki tisztségét is betöltötte. Ahogy Tárkány-Szűcs sem fog megfelelni az összeférhetetlenségi kritériumoknak. Bár az OBT soros elnöke, Major Zsolt nem lát problémát a „hozzátartozói kapcsolatban”, az összeférhetetlenség téma volt Handó bizottsági meghallgatásán is, ám az OBH elnöke nem osztotta meg véleményét a képviselőkkel, simán kitért a válasz elől. Ami azért arra utalhat, hogy a kapcsolat, s az amiatt fennálló összeférhetetlenség nem igazán védhető.