Múlt héten írtuk meg, hogyan sodródott az összeomlás szélére a Honvédkórház sürgősségi osztálya, nem sokkal korábban lett botrány az Országos Kardiológiai Intézetből elbocsátott szívsebész meghalt betege miatt. Ezekhez képest viszont az állami egészségügy egyik legfontosabb intézményének, az OKI Klinikai és Járványügyi Mikrobiológiai Igazgatóságának a működése kívülről eddig nem volt látható. Itt ugyanis nincs közvetlen betegforgalom, pedig ugyanúgy nélkülözhetetlenek a gyógyításban: ide érkeznek be országosan a legkülönfélébb minták, vagy ahogy a szakzsargonban hívják, a beteganyagok, hogy az itt kapott laboreredmények alapján kapjanak diagnózist, majd kezelést az emberek.

Ráadásul ez az intézmény a járványügy egyik központja, ahogy egy korábbi rendelet rögzítette, ez Magyarországon „a legmagasabb szintű módszertani felkészültséggel végzi a fertőző megbetegedések vizsgálatait a betegbiztonság és a járványügyi biztonság fenntartása érdekében”. Itt végzik többek közt az akár halállal is végződő botulizmus vizsgálatát, de ide küldik be a mintát a kórházak, ha a vírusos agyhártyagyulladás lehetősége merül fel. Terrortámadás gyanúja esetén szintén itt tesztelik a gyanús küldemény tartalmát, ahogy saját honlapjukon fogalmaznak, itt található „Közép-Európa egyetlen, népegészségügyi célból létrehozott legmagasabb biztonsági szintű laboratóriuma, ahol a veszélyes kórokozók diagnosztikája teljeskörűen megoldott”.

képünk illusztráció

AFP / Phanie

„Leálló vizsgálatok” – kiszivárgott a belső levelezés

Pont az országos járványügyi, illetve a népegészségügyi jelentősége miatt hihetetlen helyzetkép rajzolódik ki abból a belső levelezésből, amely a hvg.hu birtokába került, az október 3-án indult kör-e-mail tárgya: „leálló vizsgálatok”. Ebben az akkori igazgató, Takács Mária megbízásából szó szerint azt kérték az egyes osztályok illetékeseitől: küldjék meg október 4-én délig, „hogy milyen vizsgálatok állnak le, és kb. mikor”.

A vezetői instrukciónak megfelelően erre a klinikai és járványügyi központ különféle területei elkezdték felsorolni, mi minden hiányzik a munkájukhoz, illetve milyen alapvető vizsgálatok állnak le hamarosan megfelelő felszerelés híján. A sok szakkifejezést tartalmazó válaszokból a legfontosabb tételeket emeltük ki:

„Az általános vírusdiagnosztikai osztályon a reagensek hiánya miatt

az összes molekuláris vizsgálat, így a nyugat-nílusi láz, a kanyaró/rubeola, parvovírus” vizsgálat,

valamint „teszthiány miatt a nyugat-nílusi láz egyes verifikáló vizsgálatai állnak le a jövő héten” – tájékoztatta a vezetőséget az egyik osztály munkatársa. Ezt október 4-én írták, azt nem tudni, hogy azóta ennek megfelelően valóban teljesen vagy részben leálltak-e ezeknek a betegségeknek a vizsgálatai.

Az említett verifikáló, vagyis igazoló vizsgálatokkal erősítik meg a kórokozók jelenlétét. A felsorolt fertőzések közül a nyugat-nílusi láz az egyik legveszélyesebb, ráadásul a nyár bizonyos időszakaiban hazánkból jelentették a legtöbb megbetegedést az európai járványvédelmi központ nyári közleménye szerint.

Ugyanígy leállhat a „hepatitisvírusok (A, B, C, D, E) molekuláris diagnosztikája” is – derül ki a „mi nincs”-felsorolásból. Ebben olyan más vizsgálatokat is említenek, amelyek már leálltak valamilyen feltétel hiánya miatt.

Az utolsó gázpalackkal dolgoznak, rendes ékszíjat kérnek a berendezésbe

Több laboratórium a „gázpalack hiánya miatt kénytelen lesz leállni” – írja más, ugyanis a munkájukhoz elengedhetetlen tenyésztéseket nem tudják megcsinálni a szén-dioxid-palackok által létrehozott, csökkentett oxigéntartalmú környezet nélkül. Vagyis máskülönben nem tudnak dolgozni az arra érzékeny baktériumokkal, és ahogy vastag betűvel kiemelik: „jelenleg az utolsó palackokat használjuk”.

Ugyanilyen súlyos probléma, hogy a kórokozók tenyésztéséhez nélkülözhetetlen táptalajokat sem tudják előállítani. Ezek nélkül pedig képtelenség dolgozni, ahogy vastaggal szedett betűvel kiemelik a belső levelezésben, a baktériumok tenyésztéséhez szükséges „táptalajellátás leállása az egész laboratórium működését leállítja!”. Adott tesztek hiánya miatt a „referencialaboratóriumi tevékenységük nehézségekbe ütközik” – teszik hozzá, pedig ebben a központban működnek nemcsak nemzeti, de WHO-referencialaboratóriumok is.

„A klímát biztosító berendezés ékszíja is elszakadt, amit egy használt, nem teljesen megfelelő darabbal pótoltak” – írja le helyzetüket az intézet egyik vegyészmérnöke, aminek a veszélyes kórokozókkal dolgozó laborokban nem a meleg miatt van jelentősége. „Amennyiben a klíma leáll, a steril helyiségben nem lesz biztosítva a megfelelő hőmérséklet és a túlnyomás” a steril munkához – derül ki a levélből. Ahogy az egyik hozzánk került levélben sommásan összefoglalják: a kialakult helyzet oka „a berendezések működésképtelensége és hiánya, valamint az emberi erőforrás hiánya”.

Veszélyes kórokozókkal dolgoznak, de már fertőtleníteni is alig tudnak

Még olyan, a laikusok számára is érthetően elemi fontosságú eszközök is fogytán vannak a dokumentumok alapján, mint a pipetták egyik alkotórésze vagy a fertőtlenítőszer. „Mindenen spórolunk, és így dolgozunk veszélyes környezetben, veszélyes kórokozókkal. Még a gumikesztyűvel is spórolni kell, amit elvileg nem lehetne többször használni, de muszáj, mert már rég elfogyott volna. Ahogy a körlevélben is írták, fogytán van a fertőtlenítőszer, alig tudjuk fertőtleníteni a felületeket és magunkat, ez több mint veszélyes, hiszen megfertőzhetjük egymást és a mintákat is” – magyarázta névtelenséget kérve egy működésre rálátó forrásunk.

Az pontosan nem derül ki a körlevélből sem, mi az oka a vizsgálatok leállásának, amiért ezeket elkezdték összeírni, miért nehezedett meg ennyire az anyagok, eszközök rendelése. A munkatársak szerint benn azt a magyarázatot hallani, hogy fedezethiány, illetve az átszervezésük miatt akadozik a beszerzés. Ugyanis – ahogy az átvariálásról szóló kormányrendelet alapján pár hete megírtuk – október 1-től létrejött a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az új csúcsszerv egyrészt az eddigi Országos Közegészségügyi Intézetből (OKI) jött létre – ide tartozott a járványügyi igazgatóság – másrészt ebbe olvadtak be az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tiszti főorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek (ezt a még korábbi Országos Tisztifőorvosi Hivatal megszüntetése óta hívják ilyen bonyolultan).

Az új intézményt Kásler Miklós miniszter irányítja, ezzel valójában az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Lázár János által kiharcolt 2016-os megszüntetése és a minisztériumba való beolvasztása után most megint egy önálló intézményt állítanak fel ugyanazon feladatok ellátására.

képünk illusztráció

MTI / Balogh Zoltán

Szeptember közepén tudták meg, hogy október 1-től kormánytisztviselők

Belső információink szerint az októbertől bekövetkező drasztikus változásról a munkatársaknak csak szeptember közepén küldtek körbe egy tájékoztató levelet, illetve ekkor hívták össze őket szóbeli tájékoztatásra. Előbbiben a vezetés diktátumszerűen közölte velük: eddig közalkalmazottak voltak, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrejöttével közszolgálati tisztviselők lesznek, illetve ha ennek valamilyen akadálya van, akkor ezentúl egyszerű munkavállalóként foglalkoztatják őket. Azt viszont nem tudták megmondani a 800 dolgozónak, hogy közülük mégis kinek milyen státusza lesz, annyit közöltek velük szép magyarsággal, hogy ez „eldöntésre kerül a közeljövőben zajló tárgyalások során”, amelyről majd informálják őket.

Mindez cikkünk megjelenéséig nem sikerült: a tájékoztatásukhoz képest egy hónapja, az új szerv október 1-i létrejöttéhez képest hetek óta úgy járnak be dolgozni, hogy fogalmuk sincs róla, ezt mégis milyen jogviszony alapján, pontosan milyen feltételekkel teszik, és mégis mennyi a fizetésük.

Előre kitöltették velük a kormánytisztviselők nyilatkozatait

Ráadásul a körlevélben kötelezték őket arra, hogy az ahhoz csatolt nyilatkozatokat töltsék ki és írják alá „maradéktalanul betartva” ennek előírt rendjét és határidejét. Csakhogy ezek közt olyan nyilatkozatok vannak, amelyeket a kormánytisztviselőkre szabtak, így a „közszolgálati önéletrajz sablon”, az összeférhetetlenségi és büntetlen előéletről szóló nyilatkozat, de azt is szignózniuk kellett, hogy ismerik a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexét.

Vagyis még el sem dőlt, egyáltalán kormánytisztviselők lesznek-e, előre meg kellett adniuk ehhez az adataikat, ami belső forrásunk szerint szintén feszültséget keltett. Hiszen az orvosok, biológusok, analitikusok „vagyonnyilatkozatra köteles korábbi munkakörét” és „nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkezést” firtatták, és – bár „nem kötelező” – megjegyzéssel az egyik űrlapon meg kellett adni:

van-e „tagsága titkos társaságban” vagy „1990 előtt tagja volt-e erőszakszervezetnek”.

„Akit a 800 emberből végül fel sem vesznek kormánytisztviselőnek, annak ezekkel a bizalmas adataival mi fog történni, mire fogják használni?” – tette fel a kérdést forrásunk. Úgy tudjuk, hogy a magas tudományos fokozatokkal rendelkező szakemberek közt akadnak, akik eleve nem akarnak kormánytisztviselők lenni, szerinte „nem akarják a nevük mellé ezt a címkét”.

Anyagi szempontból is teljes a bizonytalanság, ugyanis azt ígérték nekik, hogy a munkabérük – alapbér, pótlékai és egyéb juttatásainak együttes összege – összességében nem fog változni. „Viszont a körbeküldött kalkulátor alapján nem ez jön ki, hiszen ez közszolgákra van szabva, értelmezni sem tudja a különféle tudományos minősítéseket, PhD-t vagy a szakvizsgákat” – magyarázta egyikük, akinek a bére 50 százalékkal csökkenne, ha csak a kalkulátor alapján számolnak.

„És te maradsz?” – elkeserítő légkörben dolgoznak

Hiszen az is kérdés, hogyan fogják kormánytisztviselőként elszámolni nekik például a járványügyi vészhelyzetek miatti 24 órás hétvégi ügyeletüket. Folyamatos telefonügyelet kell ugyanis tartaniuk arra az esetre, ha egy járvány, fertőzés váratlan bekövetkezése miatt karantént és az ezzel járó munkát meg kell szervezni. „El lehet képzelni, milyen benn a légkör, ez a fő beszédtéma, az emberek kérdezgetik egymást, hogy ’te mit fogsz csinálni’, vagy ’maradsz, vagy már állást keresel’” – tette hozzá forrásunk.

A működést jól ismerők szerint az intézményben az országban egyedülálló szakembergárda dolgozik, olyan speciális tudással, hogy óriási kárt okozna, ha szétverődne az intézmény emberállománya. „A biológusoktól a laboranalitikusokon át a szakasszisztensekig mindenki speciális területen jártas, iszonyúan nehezen pótolhatóak” – fogalmazott egyikük. Mióta instabillá vált a helyzetük, többen felálltak, a távozók számát nem tudta pontosan megmondani, de van olyan labor, ahonnan az összes asszisztens elment, mióta sejthető volt az átszervezés.

Előfordulhat, hogy az állami egészségügynek ezen a területén is az utólagos tűzoltásig hagyják elfajulni a helyzetet, mint a Honvédkórházban, ahol az áldozattal is járó botránysorozat után egyből lett forrás az orvosok fizetésére és új felszerelésre. Ahogy forrásunk fogalmazott, „úgy tűnik, amíg nem történik tragédia, addig nem törődnek velünk”.

A felmerült hiányokra, problémákra vonatkozó részletes kérdéssorunkat múlt héten eljuttattuk az Emmin keresztül az új Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetésének, telefonon hétfőn azt a választ kaptuk, hogy már csak jóváhagyásra vár a válasz, viszont ez cikkünk megjelenéséig nem ért ide. Később befutott a reagálásuk, amiben azzal próbálják magyarázni a hiányzó felszereléseket, hogy a rövid lejárati idő miatt így költséghatékony a megrendelésük. A szintén fogytán lévő gumikesztyűkre pedig azt írták: a közvetlen felettes dolga ellenőrizni, hogy van-e kesztyű az állami laboratóriumokban dolgozó szakembereken és nekik senki nem szólt, hogy nincs mit felhúzniuk. A magyar járványbiztonság mindenesetre "Európában is egyedülálló" - itt elolvashatja Káslerék válaszát teljes terjedelemben.