Mint tegnap már röviden beszámoltunk róla, az egyházügyi törvény lényeges átszabására nyújtott be javaslatot a kormány. A eddigi, sokat bírált megoldás az volt, hogy egy független bíróság helyett az országgyűlés, tehát egy politikai testület dönti el, melyek a bevett egyházak, amelyek számos előjogot élveznek. Az új javaslat szerint nő ugyan a bíróság szerepe, de a négyféle egyházi kategória közül a legfelsőbe ezentúl is csak a parlament fogadhat be egy szervezetet. Az eddigi bevett egyházak ugyanis megőrzik ezt a státuszukat, új tag pedig akkor kerülhet be ebbe a klubba, ha az állam „a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást köt” vele, és ezt az országgyűlés törvényben kihirdeti. A kormány szabadon dönthet arról, hogy kivel köt megállapodást.

A bevett egyházak csoportján kívül a jelenlegi szabályozástól eltérően három kategóriát különböztetnének meg:

vallási egyesületet, nyilvántartásba vett és bejegyzett egyházat.

Mindegyiket bíróság jegyezné be objektív követelmények alapján, de ez az egyháznak nem minősített eddigi vallási szervezeteknél is így volt. A különbség csak a több alcsoport, amelyek egymástól abban különböznek, hogy milyen régen működnek Magyarországon, hány tagjuk van, és – a második és harmadik alcsoport esetében – mennyi jövedelemadó-felajánlást kaptak az elmúlt években. Arról nem szól az indoklás sem, hogyan kaphattak volna ilyet azok, akiknek adóhivatali szám hiányában nem lehetett felajánlani az szja egy százalékát.

Képünk illusztráció

Reviczky Zsolt

Igaz, van egy kiskapu: múltbeli szja-felajánlások nélkül is lehet igényelni a bírósági bejegyzést a két kategória bármelyikében, de akkor nyilatkozni kell, hogy a szervezet „hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követően nem vesz igénybe”.

Vagyis aki vállalja, hogy a levegőből fog élni, vagy saját hívei eltartják akár a jövőben már adható szja-százalékból, akár másképp, az – ha a többi feltételnek megfelel – korábbi adótámogatottság nélkül is lehet akár bejegyzett (de nem bevett!) egyház. Aki erre nem képes, az legfeljebb jogi személyiség nélküli vallási közösség lehet. Szabadon működhet, de intézménye nem lehet, szerződéseket nem köthet, adományokat nem gyűjthet. Az állam nem működik együtt vele.

Az előbbieknek némileg ellentmond az a pont, amely szerint a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség részére (ilyen mindegyik felsorolt csoport, tehát a vallási egyesületek, a nyilvántartásba vett és a bejegyzett egyházak) „a közcélú tevékenységek ellátásához az állam költségvetési támogatást nyújt”. Ez nyilván csak azokra vonatkozhat, akik nem voltak kénytelenek megígérni, hogy nem vesznek igénybe semmilyen államháztartási forrást. Előrelépés viszont, hogy a jövőben a legalsó kategóriába tartozó vallási egyesületekkel is köthet az állam megállapodást „egyes közcélú tevékenységek ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására”. Igaz, csak öt évre, de ez meghosszabbítható, míg a magasabb besorolásúaknál hosszabb időre szólhat.

Mivel a törvény 2011 óta többször változott, továbbá az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai bírósága elmarasztalta, néhány felekezet évek óta kérte az átsorolását a bevett egyházak közé. A legismertebb az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amely miatt az Ab már kétszer megrótta az országgyűlést, mert saját szabályait megszegve négy és fél éve nem hajlandó napirendre tűzni a kérelmet. Nem tárgyalta, tehát el sem utasította, és így megfosztotta az egyházat az alkotmánybírósági jogorvoslat lehetőségétől.

Iványi Gábor

Stiller Ákos

A mostani törvényjavaslat szól arról, hogy megszüntet minden folyamatban lévő országgyűlési, bírósági és közigazgatási hatósági eljárást, amelyek egyházként történő elismerést érintenek, és az egyik alpont azt is kimondja, hogy ilyenkor nem kell vizsgálni az szja-felajánlásokat. Az azonban nem világos, hogy ez az engedmény a mindenféle állami vagy uniós támogatásról való lemondás kötelezettségét is törli-e azoknál, akik nem kaphattak szja-százalékot. Vagyis ember – és még inkább jogszabály-értelmező – legyen a talpán, aki ebből a szövegből megmondja, hogy az Iványi-féle MET most reménykedhet-e valamilyen, az egyesületnél magasabb egyházi státuszban, vagy sem. Igaz, az egyesületi lét is több lenne az eddiginél.