Két héten keresztül, naponta legalább háromszor, főműsoridőben jelentetné meg a közmédiában Hadházy Ákos az Európai Ügyészséghez csatlakozást népszerűsítő kisfilmjét. Hadházy szerint ez „közérdekű hirdetés”, így a közmédia a sugárzásért nem kérhet pénzt.

Hadházy Ákos és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők hétfőn délután mentek vissza az MTVA székházába – Hadházy azóta csak egy sajtótájékoztatóra ugrott ki –, azonnal le is adták a közérdekű közlemény iránti igényüket.

A válasz borítékolható, ám nem sietik el. „Még vizsgálják” – ennyi választ kapott Hadházy kedd délután, szerdán is csak annyival lett okosabb, hogy megtudta, jó helyre címezte a levelet. A reklámidőt értékesítő MTVA Kereskedőházánál van a papírja, őket Hadházy próbálta szerdán elérni, de nem járt sikerrel. Egy darabig kapcsolgatták, majd a következő hívásra nem vették fel a telefont.

A decemberi tüntetéseken felmerült, hogy miután a közmédia nem volt hajlandó beolvasni az ötpontos petíciót, így majd azt jelentetik meg társadalmi célú hirdetésként, ebből lett végül csak az ügyészséges.

A politikus felidézte, december elején azért tüntettek a köztévé székházánál, mert nem számoltak be az aláírásgyűjtésről, de arra már nem tudott érdemben válaszolni, miért ezt adták le. „Ez van készen” – mondta. Az nem jutott eszükbe, hogy az MTVA az öt pontról szóló hirdetést könnyebben visszautasíthatná arra hivatkozva, hogy abban független közmédiát is követelnek. Ha az ügyészséges filmmel sikerrel járnak, megcsinálják azt is.

A videót adományokból készítették, egy minimális összeg megmaradt, így ha a közmédia pénzt kér a sugárzásért, ki tudják fizetni azt is. Van b-tervük is: ha a videó nem megy át közérdekű közleményként, társadalmi célú hirdetésként is megpróbálják majd leadatni. „Ha a Soros-ellenes kampány lemehetett, akkor ez is” – érvelt Hadházy egyik munkatársa, és valójában ez a legerősebb érv ebben a történetben.

Ez nem közérdekű közlemény

Hiába mondja ugyanis Hadházy, hogy az MTVA jogszerűen nem utasíthatja vissza a „közérdekű közleményüket”, ez nem így van.

Ott kezdődik, hogy amit Hadházyék leadtak, az Kert Attila, az MTV korábbi hírigazgatója szerint nem közérdekű közlemény, de még csak nem is társadalmi célú reklám, hanem

politikai hirdetés.

Hadházy anyagában nemcsak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István képe jelenik meg, de Orbán korruptságát is felhozzák benne, és erősen utalgatnak a korábbi kormányzati hirdetésekre. Például ugyanazzal a betűtípussal írták ki, hogy „ez felháborító”, mint annak idején a kormányzati reklámokban. Megkérdeztük Hadházy munkatársát, szerintük miért közérdekű közlemény, mire azt a választ kaptuk, hogy fontos társadalmi kérdésről szól, és országgyűlési képviselő feladhat ilyet.

Kert azt mondja, ha a köztévében „társadalmi célú hirdetésnek álcázott politikai reklámokat” befogadtak a kormánytól, akkor ennek is simán le kellene mennie, bár ő egyiket sem adta volna le, hiszen politikai reklám mindkettő.

Kampányidőszakon kívül politikai hirdetés a törvények alapján nem mehet, de Hadházy az EP-választással sem lenne kisegítve: „nem jelölőszervezet” – mondta a munkatársa, az pedig nem opció számukra, hogy MSZP-s vagy DK-s logóval fusson a hirdetésük.

Döbbenetes mennyiségű kormányzati propaganda ment le

Kigyűjtöttük a reklámokat, hirdetéseket nyomon követő Kantar Média adatbázisából, hogy a Miniszterelnökség, illetve állami intézmények hirdetése hányszor futott a közmédiában – vagyis a Duna Médiaszolgáltatónál.

Különböző bontásban mutatjuk a számokat. Először azt, hogy a közmédiában melyik kormányzati kampány hányszor ment le.

Rendszereztük úgy is, hogy mely csatornán hány hirdetés futott.

Nincs pontos definíció, az MTVA számtalan módon tehet keresztbe

A Médiatörvényt átnézve az MTVA szabad kezet kap annak eldöntésére, lead-e egy hirdetést vagy sem. A közérdekű közlemény, a társadalmi célú reklám és a politikai reklám fogalmát ugyan definiálják, de lényegi tartalmi követelményeket nem határoztak meg a törvényhozók. Annyit előírtak, hogy vészhelyzetben a katasztrófavédelem közleményét kötelező leadni, de egyéb támpontokat a mérlegeléshez nem írtak elő. A törvényben említett Közszolgálati Kódexben lehetne ugyan erről írni, de abban sincs egy szó sem erről.

Megtehetik, hogy nem válaszolnak a kérésre vagy minden különösebb indoklás nélkül nemet mondanak, de technikai paraméterekbe is beleköthetnek. Vitás helyzetben egyébként az MTVA fordulhat a Médiatanácshoz, a hirdetés kezdeményezője viszont elutasítás esetén semmit sem tehet.

Kedd délután megkerestük az MTVA és az NMHH sajtóosztályát, a konkrét hirdetés sorsán kívül szerettük volna megtudni azt is, tavaly az MTVA hány közérdekű közleményt adott le és utasított el, utóbbinak mi volt az oka, az NMHH-tól pedig a többi között azt kérdeztük, tavaly kértek-e tőlük állásfoglalást. Az NMHH cikkünk megjelenése után, csütörtök délután válaszolt, a közmédia azóta sem. Az NMHH azt írta, jogértelmezésre irányuló állásfoglalást nem adhat ki, a műsorszerkesztési döntésekkel kapcsolatban nincs hatáskörük, a megjelent médiatartalmak jogszerűségét vizsgálhatja, tavaly pedig nem kértek állásfoglalást arról, egy adott hirdetés társadalmi célú reklámnak minősül-e vagy sem.

Gyakorlattal a bíróság nem szívesen foglalkozik

Polyák Gábor médiajogász szerint Hadházy hirdetése megáll közérdekű közleményként és társadalmi célú hirdetésként is. A két fogalom között nehéz különbséget tenni, de a lényegen ez sem változtat:

egyiket sem köteles közzétenni a közmédia, még úgy sem, ha fizetnének érte.

Indokolnia sem kell, a döntési folyamat átláthatatlan, az eljárás nincs szabályozva, jogorvoslatra sincs lehetőség. A meglévő gyakorlatot – miszerint a kormányzati hirdetéseket tárt karokkal várja a közmédia, míg mást elutasít – nagyon nehéz bíróságon megtámadni, Strasbourgban sem nagyon foglalkoznak ilyen üggyel – mondja Polyák.

Ha itt valódi közszolgálati média lenne, a kérdés fel sem merülne. Akkor ugyanis nem társadalmi hirdetéssel kellene próbálkozni, hanem a média magától is beszámolna az ügyészségről folyó társadalmi vitáról.

Polyák szerint Hadházyék próbálkozása arra jó, hogy „a maga felületes módján, de a helyzet hozzájárul ahhoz, hogy a témáról beszéljenek”. A médiajogász szerint az öt pontról is beszélni kellett volna, annak dacára, hogy abban a közmédia működését is bírálják.

A közszolgálati médiának kell rendelkeznie a saját függetlenségéről vízióval, ha több önérzete lenne, mint biztonsági őre, felvenné a kesztyűt, és elmagyarázná, hogy miért tartja magát függetlennek.