Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jegyzi azt az egyelőre nem nyilvános előterjesztést, amiben azt javasolják a kormánynak: Magyarország hivatalosan jelentkezzen be a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (angolul: Association of Space Explorers, ASE) soron következő, 33. kongresszusának rendezési jogáért. A 2020-as eseményről szóló dokumentum a keltezés alapján most januárban készült, így a közeljövőben a kormány elé kerülhet. Ezért – ahogy ezt rögzítik is benne – még nem tekinthető a kormány álláspontjának, ugyanakkor a kidolgozott anyagból egyértelműen kiderül, hogy komolyan foglalkoznak az ötlettel.

Az előterjesztés hamarosan a kormány elé kerülhet

Máté Péter

Az Orbán-kormány döntésére azért van szükség, mert csak így nyújthatjuk be a szervezethez a Szijjártó Péter által aláírt szándéklevelet, hogy Magyarország szeretne lenni az esemény házigazdája.

Kell ez nekünk?

A birtokunkba került előterjesztés több körben indokolja, miért járna jól hazánk, ha vállalná a rendezést:

• „a kongresszus megszervezése segít ráirányítani a nemzetközi figyelmet a magyar űrszektorra és high-tech iparra, és hozzájárul a modern és innovatív Magyarország-kép erősítéséhez”,
• az eseményt „övező nagy nemzetközi sajtóérdeklődés hozzájárul a pozitív Magyarország-kép építéséhez”,
• és lehetőséget ad a „hazai űr és high-tech szektor nemzetközi megjelenítésére”.

Szijjártóék tervezete szerint

a rendezvény „belföldi kommunikációs szempontból is kiemelt jelentőségű”

lehetne, mert „ráirányítaná a magyar társadalom figyelmét a hazai űrkutatásra és a magyar űrtevékenységre”.

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov egy Szojuz szimulátorban

AFP / Mokletsov Alexander

Ráadásul a 2020-as rendezvény egy magyar évfordulóhoz is kapcsolódik: ebben az évben lesz az első és máig egyetlen magyar űrhajósunk, Farkas Bertalan 1980-as űrrepülésének 40. évfordulója.

Vendégül látnánk a Földet megkerülő űrhajósokat

A Nemzetközi Űrhajós Szövetség egy szűk szakmai szervezet, amelynek olyan űrhajósok lehetnek a tagjai, akik „legalább egyszer megkerülték a Földet”, így jelenleg 38 országból több mint 400 tagja van, akik megfelelnek ennek a kritériumnak. A szövetség célja, hogy előmozdítsa „az űrhajózás biztonságosabbá tételére vonatkozó szakmai párbeszédet”, a környezetvédelem ügyét, és felhívja a fiatalok figyelmét a természettudományokra, így főleg a matematikára, fizikára, illetve a mérnöki tudományokra.

A Nemzetközi Űrhajós Szövetség 30. kongresszusa Toulouse-ban 2017-ben

AFP / Remy Gabalda

A szervezet legnagyobb rendezvénye az egyhetes kongresszus, amely egyrészt egy „plenáris ülést” jelent, de ezalatt különféle szekciók is üléseznek. Az éves eseményt hivatalosan a rendező ország űrhajósa jegyzi, mint főszervező, a gyakorlatban viszont a tényleges szervezést általában egy állami intézmény végzi, így az illetékes minisztérium vagy adott ország űrügynöksége, mint a NASA vagy az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a ROSCCOSMOS. Korábban egy alkalommal, 1986-ban Farkas Bertalan szervezésében már nálunk tartották az 1985-ben létrehozott szervezet második kongresszusát.

Már többször jeleztük, de a kormánynak is rá kell bólintani

A dokumentum szerint a 33. kongresszus megrendezésére irányuló szándékunkat korábbi űrhajósunk már „többször is jelezte” a szervezet vezetésének, de ez csak akkor válik hivatalossá, ha az Orbán-kormány elkötelezi magát, hogy vállaljuk a szervezést, és így az összes ezzel járó költséget.

Az exponenciálisan dráguló vizes vébéhez, vagy a 2023-as nálunk rendezett atlétika-vb-hez képest ez kevesebből is kijön – legalábbis az előzetes becslés alapján. Ugyanis a „korábbi kongresszusok tapasztalataira” hivatkozva a tervezetben úgy számolnak, hogy a rendezvényre legfeljebb 1 millió eurót, vagyis nagyjából 320 millió forintot kellene költeni. De akár csökkenthetőek lennénk a költségek, ha sikerülne szponzorokat bevonni – teszik hozzá.

Az anyagnak része már a döntést formába öntő kormányhatározat tervezete is, ebben az szerepel, hogy a százmilliós költségvetés 15 százalékát már idén felhasználnák, majd a kongresszus évében költenék el a 85 százalékát. A gyakorlati megvalósításra a külügyminisztériumon belül egy ötfős csoportot hoznának létre, méghozzá a „központi állománytartalékból”.

Az egyetlen űrhajósunk szerint mi vagyunk a befutók

Farkas Bertalan kérdésünkre megerősítette, hogy valóban szeretnénk ringbe szállni a kongresszus rendezésének jogáért, amiről már két éve személyesen egyeztetett Szijjártó Péter külügyminiszterrel, aki nyitott volt az ötletre. „A szervezet alapító tagjaként nagyon örülnék annak, ha a kormány úgy döntene, hogy 2020-ban, az űrrepülésem 40. évfordulóján hazánk legyen a házigazda” – mondta.

Farkas Bertalan

Fülöp Máté

Szerinte nagyjából 100-120 űrhajós venne részt a kongresszuson, ami „komoly médiafigyelmet” generálna. „Óriási esemény együtt látni ennyi űrhajóst, minden évben más ország rendezi az eseményt, én is bejártam így a világot. Az űrhajósokkal ezalatt az egy hét alatt találkozhatnának többek közt az űrkutatás iránt affinitást érző fiatalok is, ráadásul mindig van egy úgynevezett Open Day, amikor elosztjuk őket, és így az űrhajósok különböző városokba, egyetemekre, kutatóintézetekbe látogatnak el, ami egy fantasztikus élmény mind az űrhajósok, mind az emberek számára” – magyarázta.

„Ahogy megszületik a kormánydöntés, azonnal felveszem a kapcsolatot a szövetség vezetőségével, hogy vállaljuk, és indulhat is a sok munkával járó felkészülés” – mondta az egyetlen magyar űrhajós, aki járt is az űrben. (Másik űrhajósunk, a tavaly áprilisban elhunyt Magyari Béla a tartalékszemélyzet tagja volt. Vele készült interjúnkat itt olvashatják: "Az asztalra vágtam a Népköztársaság Űrhajósa-kitüntetést".)

Farkas Bertalan szerint mások is indulhatnak ugyan a konferencia rendezési jogáért, de tudomása szerint „mi vagyunk az elsők”. Hozzátette, Magyarország ezzel is kifejezhetné, mennyire büszke az űrkutatásban dolgozó kutatóira, mérnökeire és orvosokra is, az esemény pedig „jelentős előnyt jelentene a jövőre nézve”.

„Rangot ad”

Tavaly októberben Szijjártó Péter űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki Ferencz Orsolya Ildikót, így jelenleg az ő feladata többek közt az űrkutatás fejlesztésére vonatkozó stratégiák, szakpolitikák fejlesztése, a neve szerepel a birtokunkban lévő anyag jóváhagyói között.

444.hu

Ferencz Orsolya Ildikó is elismerte, valóban felmerült, hogy folyamodjunk a rendezésért, de szerinte még korai erről beszélni, ezért nem kívánt nyilatkozni. Annyit mondott, hogy „ez egy fontos és szép rendezvény”, ha megrendezhetnénk, az „rangot ad”, hiszen több száz űrhajós gyűlik össze, ami jót tesz az országimázsnak.

Ferencz az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, emellett pedig a Fidesz VIII. kerületi önkormányzati képviselője, a kinevezését követően adott interjút lapunknak, ebben részletesen fejtegette, hogy a tévhittel ellentétben óriási gazdasági potenciál rejlik a területben. Hangsúlyozta azt is, hogy az űrkutatás politikasemleges, így közéleti tevékenységét és szakmai életét szigorúan elválasztja. Szerinte világtendencia, hogy erre a területre egyre nagyobb figyelmet fordítanak, ráadásul számtalan, a mindennapi életet átszövő, gyakorlati alkalmazás kapcsolódik hozzá, ezért helyesebb űrkutatás helyett űrtevékenységnek hívni. „Ez egy gyorsvonat, amire vagy felszállunk, vagy végleg lemaradunk róla” – érzékeltette a lehetőséget.