Zuglóban nem egy, hanem kapásból két határozati javaslatot is elfogadtak a túlóratörvény – vagy ahogy a tiltakozók nevezik: a rabszolgatörvény – ellen. Ez már a hetedik ellenzéki vezetésű testület, ahol átment az a határozati javaslat, amely az önkormányzati cégeknél megtiltja a 400 órás túlórakeret alkalmazását.

Az MSZP–Összefogás Zuglóért frakció tagjai a "Botka-féle" javaslatot adták be, ebben azzal érvelnek: a polgári törvénykönyv alapján lehetősége van az önkormányzatnak a 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőit utasítani arra, hogy ne alkalmazzák a 400 órás túlórakeretet. A javaslat benyújtói szerint ugyanis a törvény család- és munkavállaló-ellenes, illetve az egészségre is káros hatása van. A határozatban a polgármestert felkérték arra is, tegyen meg mindent azért, hogy a Zuglóban működő cégek se alkalmazzák a "munkavállalókat hátrányosan érintő rendelkezéseket".

Túry Gergely

A másik javaslatot Karácsony Gergely polgármester nyújtotta be, ez később szerepelt a napirendben. Ő nem a polgári törvénykönyvre, hanem a jogalkotásról szólóra hivatkozva mondja azt, joga van az önkormányzatnak határozatot hozni a "rabszolgatörvény" alkalmazásának kizárásáról. Ez a javaslat konkrétabb, de a hatás ugyanaz: az eddigi 250, illetve kollektív szerződéssel 300 órás túlórát nem lehet túllépni, az elszámolási időkeret sem változhat.

Bonyolultabb egy szimpla kormány–ellenzék vitánál

Zugló döntése azért különösen érdekes, mert egy nappal azután született, hogy a Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés arra hivatkozva nem vette napirendre sem az ellenzék tiltást kezdeményező határozatát, hogy a főpolgármester felolvasott egy jogászi véleményt arról, miért sértene az önkormányzat jogszabályt, ha elfogadna egy ilyen határozatot. Tarlós szerdán arról beszélt,

a Közgyűlés nem tekintheti játékszernek a cégeket,

a jogászi szakvélemény szerint az utasítás elvonná az érintett társaságok vezetőinek munkáltatói jogkörét, sértené a munka törvénykönyvében biztosított jogait arra, hogy a munkavállalókkal egyéni és kollektív megállapodást köthessenek a túlmunka lehetőségéről, valamint a 36 hónapos munkaidőkeretről.

A döntés után kerestük Tarlós Istvánt, hogy tisztázzuk, kinek van igaza. A főpolgármester a jogi főtanácsadójához, Szegvári Péterhez irányított, aki azt mondta, tulajdonosként valóban adhat az önkormányzat utasítást a cégeknek, de itt nemcsak a polgári törvénykönyvet kell nézni, hanem a munka törvénykönyvét is, amely mindenhol a munkaadó és munkavállaló egyéni vagy kollektív megállapodására bízza a 400 órás túlmunka kérdését, meg persze az elszámolási keretet is. Azzal is érvelt, egy tiltással elvennék a dolgozó lehetőségét is attól, hogy ha akar, többet dolgozhasson. (Ez amúgy a tipikus fideszes politikusi érvelés is a túlóratörvényről.)

Szegvári hangsúlyozta, mindkét törvényt figyelembe kell venni, és a többi önkormányzat

megsértette a munka törvénykönyvét.

Erről hivatalosan a kormányhivataloknak kell dönteniük. A közgyűlés szerinte legfeljebb ajánlást fogadhatott volna el arról, hogy tartsák be a jogszabályban foglaltakat.

Botkától majdnem egy lárifári jött vissza

A Szegvárival folytatatott beszélgetés után felhívtuk a határozati javaslat ötletét elsőként felvető Botka László szegedi polgármestert, aki szerint nem sértették meg a munka törvénykönyvét.

"Ugyan már!" – mondta, a munka törvénykönyvének alapvető jogelve, hogy a munkavállaló javára el lehet térni, a tulajdonos önkormányzat pedig igenis hozhat olyan határozatot, hogy ne alkalmazzák a cégek az új törvényt.

Szerinte Tarlósék érvelése

mondvacsinált jogászkodás és zavarkeltés,

és kitart amellett, hogy jogszerűen jártak el. Botkát egyébként több polgármester is megkereste, hogy elkérjék a szöveget – bár az fönt van az önkormányzat honlapján is –, de központi, MSZP-s megkeresés nem volt.

Politikai nyilatkozat

Viszló László ügyvéd, munkajogi szakértő szerint Tarlósék verziója a helytálló, vagyis az önkormányzatok megsértették a munka törvénykönyvét. Ő nem pont azt az érvet hozta, mint Szegvári, azt mondja, a tulajdonos a munkáltató–munkavállaló viszonyában felvetődő munkaügyi szabályokban nem szólhat bele.

Az önkormányzati határozat nem munkaviszonyra vonatkozó szabály

– mondja, azzal érvelve, hogy a törvény tételesen felsorolja, miként lehet ezt a kérdést szabályozni. Csodálkozott is, hogy ilyen lendülettel fogadták el az önkormányzatok a határozatokat, ezt ő

politikai nyilatkozatként értékeli,

jogilag nem védhető. A polgármester vagy a testület politikai nyomást gyakorolhat, a tulajdonos által kinevezett vezető tisztségviselőn keresztül tudja érvényesíteni az akaratát, de jogszerűen nem kötelezhetnek senkit egy határozattal. Szerinte amúgy a törvénymódosítást kellene visszavonni.

Ózdon csak ígéret van, határozat nem lesz

Megkerestük Ózd jobbikos polgármesterét, Janiczak Dávidot, hogy beáll-e a határozattal próbálkozó polgármesterek sorába. Titkárnőjén keresztül egy üzenetet küldött vissza: az ózdi önkormányzati cégek nem fogják alkalmazni a 400 órás túlórakeretet, de erről nem nyújt be határozati javaslatot, miután nincs meg a többsége. Janiczakot újból megkerestük, hogy mi alapján ígéri, hogy nem nyújtják meg a munkaidőt, amint válaszol, a cikket frissítjük.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, a fideszes Schmidt Jenő is Tarlóséknak adott igazat, azt mondja, a tulajdonos nem tilthat meg olyat, ami más törvénnyel szembemegy. Egy önkormányzat gazdasági kérdésben – elvárt eredmény vagy a cég jövőjét érintő ügyekben – adhat utasítást, de munkajogi döntést nem hozhat.

Ez szokásjog – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy ez hova van leírva, de hozzátette, a munkajogi szabályokat is az ügyvezetésen és nem az önkormányzaton kérik számon. A kormány által szemétügyben támadott ellenzéki polgármester, Gémesi György (a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke) a túlóratörvénnyel nem ért egyet, de nem látja értelmét határozatot elfogadni erről. Abban nem tudott állást foglalni, hogy a képviselő-testületnek van-e joga ilyen döntést hozni, mindenesetre az ilyet politikai játéknak gondolja.

A túlóratörvényt nem az önkormányzatok miatt hozták.

Ő úgy látja, nem sérti meg a munka törvénykönyvét az önkormányzat, ha tulajdonosként utasítást ad egy önkormányzati cégnek munkaügyben. Azt mondja, az önkormányzati cégeknél eddig is volt túlóra, a közétkeztetésben például nyáron nincs annyi munka, máskor viszont többet kell dolgozni, amit Gödöllőn azonnal kifizettek: „Erre nem kell külön szabályt hozni.”

Eltarthat vagy három évig

Schmidt Jenő azt mondta, az önkormányzati határozatokat a kormányhivatalok hivatalból vizsgálják, ha törvényellenességet tapasztalnak, felszólítják az önkormányzatot, hogy vonják vissza a határozatot. Ha nem teszik meg, a kormánymegbízottnak is lehetősége van erre. A döntés miatt az önkormányzat perelhet, Schmidt szerint ebben az esetben az eljárás eltarthat három évig is.

A főváros több kerületében – Zugló mellett a XX. és a XV. kerületben –, Szegeden, Ajkán, Salgótarjánban és Dombóváron fogadtak el ilyen határozatokat az önkormányzatok. Megkerestük az illetékes kormányhivatalokat, hogy indult-e eljárás, válaszukkal a cikket frissítjük.

Borítékolható, hogy a jelenleginél is nagyobb politikai cirkusz akkor kezdődik, amikor a volt fideszes politikus kormányhivatali vezetők felszólítják majd az ellenzéki önkormányzatokat a határozatok visszavonására.

Ki hallott már ilyet?!

Aktuálpolitizálással viszont nem vághat vissza a Fidesz anélkül, hogy ne emlékezne a saját akciójára, mikor a Megyei Jogú Városok Szövetségének fideszes elnöke, Szita Károly körlevélben fordult az önkormányzatokhoz, kérve, hogy lépjenek fel a Soros György-féle "bevándorlásszervező" irodák ellen. A fideszes vezetésű önkormányzatok azt fogadták el sorra – bár a Tabot vezető Schmidt Jenő nem értett egyet az akcióval –, ahogy a települések 80 százaléka a kötelező betelepítési kvótát is ellenezte.

Meredeket húzott az akkor még jobbikos Toroczkai László is, aki Ásotthalom polgármestereként egy üvöltően alkotmányellenes határozati javaslatot fogadtatott el. Nagyjából másfél év kellett ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság után a Kúria is kimondja, rendeletben nem lehet megtiltani az arc elfedését.