A Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közösen kutatta, a nőknek mely területeken kell fokozottan szembenézniük a korrupcióval. Rendszerszinten a prostitúció, a nők elleni erőszak hatósági kezelése és a szülészeti-nőgyógyászati hálapénz fenyegeti leginkább a nőket Magyarországon, mutat rá a Keresd a Nőt! – Korrupció a társadalmi nemek szempontjából című jelentés.

Képzésekkel, az állami szereplők edukálásával, tudatformálásával, illetve a várólisták átláthatóbbá tételével lehetne a kutatók szerint ezen segíteni.

A korrupciót a kutatás nem a közismert értelemben használja, hanem azt is érti alatta, amikor egyes rétegek mások kárára előnyt szereznek igazságtalanul.

Brewhaus3223

A tanulmány két területre összpontosított. Egyrészt a nők elleni erőszakkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket, másrészt a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban jellemző hálapénzt vizsgálta. A kutatásról készült jelentés arra a következtetésre jutott, hogy mindkét területet átszövik a hatalmi visszaélések, bár ezek hatása igen eltérően jelentkezik. A nők elleni erőszak hatósági kezelése során nem feltétlenül vesztegetés vagy más, jogilag tilalmazott korrupt magatartás következtében fordul elő, hogy a bántalmazó férfi megússza a felelősségre vonást, vagy legalábbis elkerüli a komolyabb következményeket.

A társadalomban és a hatósági munkában egyaránt jelen lévő nőellenes beállítódások is hozzájárulnak ehhez. Az, hogy a bántalmazott nők megvédésére és segítésére hivatott állami szervek éppen a nőkkel szembeni előítéletek következtében mondanak csődöt, az intézményi árulás tipikus példája.

Jóval klasszikusabb korrupcióra példa a szülészeti ellátás hálapénzes konstrukciója. A szülészeti ellátásban ugyanis azért fizetnek hálapénzt, mert így remélnek nagyobb biztonságot a szülő nőnek. Csakhogy az illegálisan kifizetett pénzért cserébe nem lehet semmit sem elvárni, ezért teljességgel kiszámíthatatlan, hogy valóban teljesülnek-e a hálapénzen megváltani kívánt többletszolgáltatások.