Az alapkérdés még mindig az, hogy milyen formában, kinek az irányítása alatt működjön a kutatóintézeti hálózat. A kormány és az MTA egy éve nem tud megegyezni erről, ezért a tárgyalások során létrejövő szándéknyilatkozatban három lehetőség szerepelt: vagy az MTA-n belül maradnak az intézetek, vagy az MTA-n kívül az államtól függő állapotban, illetve az államtól kevésbé függő állapotban.

Ez a három javaslat a következőket jelenti: a kutatóintézeti hálózat (1) az MTA-n belül lehetne köztestületi szerv nagy autonómiával, anyagilag külön költségvetési soron az MTA-én belül, avagy (2) kikerülne az Akadémia alól, és új köztestület lenne. A kormány a harmadik verziót szeretné, (3) amely szerint az Országgyűlés alá tartozna a hálózat.

Lovász Lászlóék ezeket vitték a közgyűlés elé, ahol felmerült, hogy a 2-es és 3-es pontról ne is szavazzon a közgyűlés, csak az MTA véleményét leginkább tükröző 1-esről - ezt a javaslatot majdnem 80 százalékos többséggel fogadták el a tudósok, a kormány javaslatáról végül nem is szavaztak. Így született döntés arról, hogy az új kutatóintézeti hálózatba, amely tehát a tudósok szerint csak az MTA-n belül jöhetne létre, a kormány-MTA-kutatók egyharmad-egyharmad arányban delegálhassanak tagokat a 12 fős irányító testületbe.

Lovász László a sajtótájékoztatóna azt mondta: a közgyűlés döntött egy új vezetési struktúra létrehozásáról is a kutatóintézet-hálózat élére, amelyet egy irányító testület alá rendelnének. Mint mondta, elfogadták a tagok, hogy az irányító testület elnöke az innovációs és technológiai miniszter és az MTA elnökének közös javaslatára a miniszterelnök által kinevezett személy legyen. "Ezzel, úgy vélem, a kormánynak azt az igényét, hogy az intézethálózat irányítására megfelelő befolyása legyen céljainak és igényeinek érvényesítésére, megvalósítottuk" - hangsúlyozta az elnök.

"A negyedik határozat a finanszírozás kapcsán azt rögzítette, hogy az intézményhálózat megfelelő finanszírozás nélkül nem tud működni, tehát alapfinanszírozásra szükség van, legalább a jelenlegi szinten" - mondta Lovász László, hozzátéve: a közgyűlés megbízta az elnökség vezetőit azzal, hogy folytassanak további tárgyalásokat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

Palkovics László azt mondta, hogy egészen máshogy látja a dolgot, szerinte kaotikus volt a szavazás és nem tiszta a politikai nyilatkozat sem. "Határozott szándéka a kormánynak", hogy kivegye az MTA alól a kutatóintézeti hálózatot, ezért további tárygalásokról beszélt. A miniszter szerint azzal, ahogy a közgyűlés döntött, minden nappal nő a bizonytalanság a kutatóintézeteknél, ami nem jó a hálózatoknak.

Abban az MTA elnöke és a miniszter is egyetértett, hogy nagyon rövid az idő, mert a kabinet júniusban mindenképp módosítaná a jogszabályokat. Palkovics László emiatt már szerdán újra tárgyal Lovász Lászlóval. A miniszter a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány nem einstandolni akarja a hálózatot, csak egy másik pályára akarja állítani. Lovász is bízik benne, hogy a kormány nem tönkretenni akarja a kutatóintézeti hálózatot.

A kutatóhálózatok átvilágítása viszont nem győzte meg a kormányt, mondta el Palkovics László a hvg.hu kérdésére. A miniszter ezt azzal magyarázta, hogy azt majd csak a struktúraváltás után látják meg, hogy kell működnie a hálózatnak. Lovász László úgy látja, nekik érveik vannak a kutatóintézet megtartása mellett, ezeket tudják mondani a kormánynak, aztán a Parlament majd dönt valahogy, "mi meg vigyázzba állunk", és elfogadják a döntést

"Ezt nem lehet ignorálni"

Megkérdeztük Pléh Csaba akadémiai tag nyelvészt, filozófust, hogy értékeli az MTA mai napját. "Izgalmas hangulatú közgyűlés volt, jól leképezte azt a vitát, ami most már szinte egy éve zajlik. Azt volt benne az Akadémia technikai értelmébe véve pozitív mozzanat, hogy a dolog lényegéhez és tartalmához szóltak hozzá a tagok. Egy 560 tagot számláló, nagy szervezetről van szó, de senki nem önkifejezésre használta a felszólalásokat, hanem tényleg a lényeghez szólt hozzá."

Müller Judit

"Az eredeti előterjesztésekhez képest a hozzászólások és a módosítók egyértelművé tették, hogy a tét az, hogy kikerül-e a kutatóhálózat az MTA égisze alól vagy sem. Az előkészítő anyagok dzsungelében - sok tucat vagy adott esetben sok száz oldalnyi szöveg keletkezett - a lényeg elkallódott, és ezt a közgyűlés helyretette. Ilyen értelemben tehát pozitív volt a közgyűlés, tudtuk, mi a tét, erről szavaztunk. 77 százalékos támogatottsággal az a felfogás győzedelmeskedett, hogy az Akadémia közgyűlése szerint maradjon az MTA felügyelete alatt és része a kutatóhálózat."

"Azt is kifejezték a kollégák, hogy nagyon nehéz fenyegetett helyzetben tárgyalni, erről is hozott a közgyűlés határozatot: hogy tárgyalástaktikailag nem vált be az az eljárásmód, ahogy az ITM kezeli ezt a kérést, mert az akadémia közössége kifejezte, hogy ezt sérelmezi, ez egy megszorított helyzet. A 77 százalék elég nagy támogatottság ahhoz, hogy a kormánynak ezt mérlegelnie legyen érdemes. Ma a Magyar Hírlapban megjelent a miniszternek egy nyilatkozata, ezt ismertette a közgyűlés előtt is. Ennek lényege, hogy a kormánynak már júniusban dönteni kell arról, hogy a kutatóintézeti hálózat kikerüljön az MTA fennhatósága alól. Kíváncsi leszek, hogy a közgyűlés döntésének lesz-e hatása erre az álláspontra."

"Egyáltalán nem biztos, hogy nem változik az, hiszen az egy nyilvánvaló retorikai lépés volt a miniszter részéről, hogy ma jelentette meg a nyilatkozatot, a közgyűlés reggelén. Nem sikerült maga felé fordítani a tudós közösséget, és ezt lehet mérlegelnie a kormánynak. Nekem nincs sem pozitív, sem negatív előítéletem a kormányzati reakciókkal kapcsolatban, de az biztos, hogy a közgyűlési határozat maga mint egy tény, figyelembe veendő a kormánynak. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül annak jegyében cselekszik, de nem lehet ignorálni."