A hazai EP-választásokhoz képest magas lesz a részvétel, amúgy nem különösebben

A hazai EP-választásokhoz képest magas lesz a részvétel, amúgy nem különösebben

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
-ha

Mit lehet tudni az eddigi részvételi adatokból? Nem túl sokat.

13 órakor az európai parlamenti választáson az országos részvétel 24,01 százalékos volt, tehát 1 millió 810 ezren mentek el eddig belföldön szavazni.  Ez jelentősen meghaladja az öt évvel ezelőttit (15,9%, illetve 1 millió 280 ezer fő), ám messze elmarad a tavalyi országgyűlési választás hasonló adataitól (42,32% és 3 millió 330 ezer fő). Vagyis a végső részvétel az eddigi tapasztalatok alapján valahol 41 és 46 százalék között várható.

Az igazi kérdés azonban, hogy mit jelent az, hogy az „eddigi tapasztalatok alapján”. Ugyanis merőben más tendenciák érvényesültek a részvétel alakulásában 2018-ig, és egészen máshogy alakult a részvételi görbe azon a választáson. Odáig választásról választásra azt tapasztalhattuk, hogy arányosan változik a részvétel, tehát ha nőtt a korábbiakhoz képest, akkor minden időpontban bővült a szavazók köre ugyanannyival. Azaz, ha délután háromig egy korábbi hasonló választást alapul véve a szavazók száma 120 százalék, úgy a három és öt óra között voksukat leadók is arányaiban ennyivel lesznek többen.

Tavaly azonban megváltozott valami, amivel a hivatásos elemzések alig törődnek. Háromig a részvétel meredeken emelkedett, az addigi adatokból egy 80 százalék fölötti részvételt lehetett jósolni. Ám utána a részvételbővülés megállt, a késő délutáni órákban annyian mentek választani, mint egy 60-63 százalékos részvételű választásnál. A vége kevesebb, mint 70 százalék lett. Mindebből nem túl merész következtés az, hogy a kormánypártok új mozgósítási technikát vezettek be, és támogatóik derékhadát délután háromig elvitték az urnákhoz.

A kérdés: melyik tendencia érvényesül jelenleg? Ha a korábbi, úgy a részvétel valamivel 45 százalék fölött lehet, ha a tavalyi, és hirtelen megtörik az emelkedés, úgy alig 40 % fölött. Ami azt jelenti, hogy nem sokkal többen vesznek végül részt, mint az első EP-választáson 2004-ben, akkor a jogosultak 38,5 százaléka jelent meg a szavazóhelyiségekben.

Hogy ez az egyes pártokra vonatkoztatva mit jelent, legföljebb találgatni lehet. A szavazás területi alakulása sem mond túl sokat, mert annyit lehet látni, hogy Budapesten a legmagasabb a részvételi arány, de ez minden létező választáson így van, akármilyen eredmény is születik végül.

Ami nagyon valószínű, hogy végül bel- és külföldön összesen olyan 3,3 -3,5 millió lesz a résztvevők száma, így durván 170 ezer szavazat szükséges majd egyetlen mandátum megszerzéséhez, míg a legvérmesebb fideszes remények megvalósulása esetén is körülbelül kétmillió embert jelent majd az elsöprő választási győzelem, ami az összes szavazó negyede.

Hozzászólások