Kúria: lehet népszavazást tartani a tervezett csepeli atlétikai stadionról

Kúria: lehet népszavazást tartani a tervezett csepeli atlétikai stadionról

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A bíróság hitelesítette a stadionépítést 2023-ig halasztó népszavazási kezdeményezést. Pont abban az évben lesz az atlétikai világbajnokság Budapesten és a csepeli létesítményt addig kellene felhúzni, ha használni akarnák.

A kérdést eredetileg Kassai Dániel volt LMP-s politikus nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), és úgy szólt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?".

Kassai a népszavazási kezdeményezések benyújtásakor a hvg.hu-nak azt mondta, számításai szerint 2010 és 2020 között 350 milliárd forintot költ a kormány 32 darab stadionra az országban, közte a Pancho Arénára, a Ferencváros stadionjára és az új Puskás stadionra, és ebben nincs benne a 2023-as budapesti atlétikai vébére készülő stadion, ami a becslések szerint 120 milliárd lesz. Ez a stadion még nem épült meg, de el kell állni a rendezéstől – mondta a politikus.

Az NVB júliusban megtagadta a kérdés hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a kérdés egy kormányrendelet módosítására irányul, vagyis nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, pedig népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. Az NVB szerint a kérdés ráadásul nem felelt meg a választópolgári egyértelműség követelményének, mert a kérdésben a település megjelölése nélkül, csupán helyrajzi számként szerepelt a helyszín, ami helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható.

Az NVB határozata ellen Kassai Dániel a Kúriához fordult, amely hétfőn - megváltoztatva az NVB döntését - hitelesítette a kérdést. A bíróság a végzésében arra jutott: a kérdés nem arra vonatkozik, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion egyáltalán ne épülhessen meg, hanem az az építkezés megkezdésének 2023. január 1-jéig történő elhalasztását célozza. A bíróság szerint ezért azt kellett vizsgálni, hogy az építkezés elhalasztásáról rendelkezhet-e az Országgyűlés egy eredményes népszavazást követően.

A Kúria megítélése szerint a népszavazási kérdés nem a beruházás megvalósításának teljes meghiúsítására, csupán időbeli elhalasztására irányul, így közvetve sem befolyásolja és akadályozza a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását, így nem érinti a kormány hatáskörébe tartozó kérdést, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak minősül.

A bíróság vizsgálta az egyértelműség követelményének teljesülését is és arra jutott, nem ért egyet az NVB-vel abban, hogy az érintett helyszínnek a település megjelölése nélküli, pusztán helyrajzi szám alapján történő megadása, helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható. A Kúria arra jutott, hogy a választópolgároknak lehetősége van arra, hogy a helyrajzi szám és az atlétikai stadionra való utalás alapján a területet beazonosítsa, és kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy a kérdés a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével kapcsolatos.

A Kúria szerint a kérdésben szereplő elírás - Soroksári helyett Soroksági - nem értelemzavaró. Mindezek alapján a bíróság hitelesítette a népszavazási kérdést. A végzés jogerős.

Hozzászólások