Március 20-án több mint száz újságíró gyűlt össze az Európai Parlament Antall Józsefről elnevezett épületszárnyában, ahol az Európai Néppárt (EPP) tartotta választmányi ülését. Délután öt órára a kameraállványok tucatjaitól és a folyosón várakozó újságírók tömkelegétől szinte mozdulni sem lehetett. Pedig az EPP e tanácskozásai, ahol a tagpártok az elmúlt időszak politikai történéseit szokták megbeszélni, az esetek többségében nem túl izgalmas események.

Ezen a márciusi délutánon azonban valami olyan történt, amire egy éve még senki nem mert volna gondolni: a magyar kormánypárt felfüggesztéséről döntöttek.

Joseph Daul és Manfred Weber az európai parlamenti választásokon az Európai Néppárt politikai közgyűlésére érkezik az Európai Parlament brüsszeli épületében 2019. március 20-án

MTI / EPA / Stephanie Lecocq

Amikor Manfred Weber frakcióvezető kiállt a sajtó elé, és bejelentette, hogy határozatlan időre felfüggesztik a Fidesz tagságát, már mindenki biztos volt benne: a 2019-es év a magyar kormánypárt számára nem lesz sikertörténet az Európai Unióban.

A történteket nem sokkal később Orbán Viktor igyekezett úgy beállítani, mintha az a saját akaratukból történt volna (az "egyoldalúan felfüggesztettük magunkat" kifejezés azóta szállóigévé vált), és annyiban igaza is van, hogy

a Fidesz már január óta igyekezett mindent megtenni azért, hogy kihúzza a gyufát Brüsszelben.

Az egész egy plakáttal kezdődött

Bár az Európai Néppártban már régóta voltak olyan tagok, akik nem értettek egyet Orbán Viktor politikájával, a vörös vonalat a magyar kormány február elején lépte át, amikor ellepték az országot azok a plakátok, melyeken Soros György mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság azóta leköszönt elnöke szerepelt.

A plakátokon és szórólapokon a kormány azt hirdette, hogy

• Brüsszel be akarja vezetni a kötelező kvótát,
• gyengítené az országok határvédelmi jogát,
• migránsvízummal könnyítené a bevándorlást.

Az Európai Bizottság a legritkább esetben avatkozik be belpolitikai kérdésekbe, most azonban szokatlanul gyorsan reagált. Margaritisz Szkínasz szóvivő szokások déli sajtótájékoztatói egyikén láthatóan felháborodva nevezte „nevetséges összeesküvés-elméletnek” a plakáton leírtakat. Alig telt el néhány óra, a Juncker vezette testület hivatalos Facebook-oldalán nemcsak angolul, hanem magyarul is megosztotta hivatalos álláspontját az ügyben.

Ezzel azonban nem ért véget az ügy, a Bizottság mellett a plakátok már az Európai Néppártban is kiverték a biztosítékot. Manfred Weber frakcióvezető budapesti látogatásán feltételeket szabott: a plakátok eltávolítása mellé bocsánatkérést várt Orbántól, és a CEU ügyében is megoldást kért azért, hogy tag maradhasson a magyar kormánypárt. A válasz látszólag gyorsan megérkezett: a plakátokat lecserélték, Orbán is elküldte furcsa bocsánatkérését, az egyetem esetében viszont valójában szó sem volt engedékenységről. Nem csoda, hogy a CEU azóta Bécsbe költözött, a felajánlott bajor segítség pedig a magyar kormány miatt hiúsult meg.

Ekkor azonban már hiába próbálkozott a Fidesz, a Néppárt több tagja hivatalosan is kezdeményezte a kizárását. Egy ilyen radikális lépéssel azonban egy nagy probléma lett volna: az időzítés. Két hónappal az európai parlamenti választások előtt az EPP nem kockáztathatta meg a botrányt és az elkerülhetetlen bomlást, így született a kompromisszumos megoldás: a Fidesz tagságát határozatlan időre felfüggesztik, és kijelöltek egy háromtagú „Bölcsek Tanácsát”, amely megvizsgálja a magyarországi helyzetet. Annyira pótmegoldás volt ez, hogy 

a belga Herman van Rompuy, az osztrák Wolfgang Schüssel és a német Hans-Gert Pöttering azóta sem járt Magyarországon.

MTI

Igaz, Orbán Viktorral már kétszer találkoztak, és a Fidesz delegációjával is tárgyaltak.

Ha Orbán Viktor arra számított, hogy ezzel véget érnek 2019-es megpróbáltatásai, nagyot tévedett. Ekkor ugyanis még hátra volt az európai parlamenti választás, ahol sokan a radikális és unióellenes pártok megerősödésére számítottak, ehelyett a zöldek és a liberálisok szerezték meg az Európai Néppárt és a szociáldemokraták elvesztett mandátumait. Magyarországról a Fidesz-KDNP 13 képviselője mellé a Demokratikus Koalíció 4, a Momentum 2, a szocialisták és a Jobbik pedig 1-1 embert küldött az EP-be.

Megbukott Manfred Weber is, aki hiába szeretett volna az Európai Bizottság elnöke lenni, végül a frakcióvezetéssel kellett beérnie, az EB új elnöke pedig a német Ursula von der Leyen lett. Ahogy Orbán Viktor többször hangsúlyozta, az indulásnál a hétgyermekes anya elődjénél láthatóan békülékenyebb hangot ütött meg, a magyar kormány számára kardinális pontoknál azonban azóta sem annyira kompromisszumkész.

MTI / Szigetváry Zsolt

A Fidesz számára tehát a vezetőváltás sem jelentette azt, hogy elkezdődtek a boldog békeidők. Először az Európai Parlament szakbizottságaiban akadályozták meg hetekig, hogy pozícióba kerülhessenek a magyar kormánypárt képviselői, majd jött a nagyobb falat: Trócsányi László.

A volt igazságügyi miniszter azzal a reménnyel utazott Brüsszelbe, hogy ő lesz az Európai Bizottság következő magyar tagja, ráadásul jelentős feladat hárult volna rá, hiszen Von der Leyen a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfóliót szánta neki. Arra viszont senki nem számított, hogy a magyar politikus már a szakbizottsági meghallgatásáig sem jut el, már előtte elkaszálta összeférhetetlenség miatt a jogi szakbizottság.

Orbánnak lóhalálában kellett új jelöltet találnia, így került elő a kalapból az addig az Állandó Képviseletet vezető Várhelyi Olivér, akiről senki nem vonta kétségbe, hogy hozzáértő szakember és tapasztalt diplomata, a függetlenségével viszont gondok akadtak. A bizottsági meghallgatásán elsőre nem is ment át, pótkérdéseket kapott – szimbolikus döntés, hogy a magyar jelölt volt az utolsó, akit elfogadott az Európai Parlament.

EP / Vincent Van Doornick

A testület a jogállamisági kérdésekben is aktív, bár a hetes cikk szerinti eljárás már az Európai Bizottság előtt van, ahol a finn soros elnökség idén már két meghallgatást is tartott a magyar helyzetről. Az elsőn a magyar kormány még igyekezett fenntartani a látszatot, és Varga Judit igazságügyi miniszter is órákon át válaszolgatott minisztertársai kérdéseire, a decemberi meghallgatáson azonban valami eltört: Kovács Zoltán szóvivő a szabályokat megszegve addig posztolt a teremből, amíg a finnek az EU-nagykövetek elé nem vitték az ügyet.

Nehéz lenne azt képzelni, hogy a magyar államtitkár magánakciójáról lett volna szó, és a Fidesz kommunikációja is arra utal, hogy nem fogják befejezni szabadságharcukat Brüsszel ellen. Így azt se nehéz megjósolni, hogy a magyar kormány számára a 2020 sem a békülésről szól majd. Kérdés csak az, hogy meddig ráncigálhatják az oroszlán bajszát: Manfred Weber már kijelentette, hogy ki kell léptetni a Fideszt a Néppártból, és a gyüjtőpárt új elnöke, Donald Tusk sem rejtette véka alá a véleményét. Ha pedig a Bölcsek Tanácsának egyszer mégis csak lesz egy véleménye, annak ismeretében pedig az EPP-ben úgy döntenek, hogy se politikailag, se értékrendileg nem éri meg a Fidesz tagsága, Orbán Viktornak 2020-ra már meg is van a legfontosabb feladata: új pártcsaládot keresni a megtépázott hírnevű EP-csapatának.