Ha Molnár Gyula akkori MSZP elnök 2017-ben nem nyúl Gyurcsány Ferenc hóna alá, valószínűleg most nem lenne téma, mit gondol a volt miniszterelnök a közös listáról, a kormányzásról vagy bármiről. A 2017-ben magát a kormányváltáshoz megkerülhetetlennek beállító DK és Gyurcsány egy, a párt számára igen előnyös alkuval elérte, hogy a szocialistákkal koordináltan indulva a 106 egyéni körzetből 46-ban ő állíthasson jelöltet. A választás után bebizonyosodott, Gyurcsány jóval a DK – akkori – erején felüli pozíciót alkudott ki magának. „Leszedni” pedig azért nem lehetett, mert egy, a Botka László kampányára rálátó forrásunk szerint Gyurcsány létrehozott egy olyan informális koalíciót az ellene küzdő Botkával szemben, amivel megkerülhetetlenné vált. Állítólag több pártban is volt partnere arra, hogy Botkát megbuktassák.

Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc 2017-ben

MTI / Balogh Zoltán

Forrásunk szerint, ha csak három egyéni körzettel kevesebbet kap Gyurcsány, a DK nem jut be a Parlamentbe. Így is éppen csak becsúszott, a küszöböt 0,38 százalékkal lépte át. Kérdésesnek tűnt azt is, hogy a 307 ezres állandó bázisa képes lesz-e még egyszer a parlamentbe juttatni Gyurcsány pártját.

Azóta nagyot fordult a világ: a közvélemény-kutatásokban a DK az élre tört, az EP-választáson pedig óriási meglepetést okozva letarolta a terepet és elvitte az ellenzéki pártoknak jutó mandátumok felét.

Ennek a magabiztosságával állt ki Gyurcsány most vasárnap évértékelőt tartani, ahol azt mondta, az ellenzék vagy együtt győz, vagy sehogy, és nem bánná azt sem, ha a többi párt már most elkezdené magyarázni táborának, hogy ha nyernek, koalícióban kormányoznak majd.

Ha a kampányban nem bírjuk egymás szagát, kormányon hogyan fogjuk?

MTI / Kovács Tamás

Azt azért másnap az ATV-ben hozzátette, a következő kormánynak „minden bizonnyal” nem lesz tagja, pártelnökként viszont kívülről is hatni tud rá.

Kétségtelen, az elmúlt parlamenti választás, és különösképpen az önkormányzati választás után könnyebb elmagyarázni a választóknak, mit keres egyazon jelölt mögött a Jobbik és a DK, azt viszont már nehezebb lehet, hogy hogyan kerül Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter (DK- és Jobbik-elnök) egy listára. Gyurcsány Ferencet ez nem zavarja, ahogy az MSZP-t sem (utóbbi elnöke, Tóth Bertalan a Gyurcsány kormányzati szerepvállalását firtató kérdésünkre nem válaszolt, szembetűnő viszont, hogy az MSZP most már „köztársaságpárti választási szövetséget” emleget, amibe a Jobbik is belefér), Jakab Péternek viszont szemmel láthatóan nincs kedve Gyurcsány miatt magyarázkodni. A megválasztása utáni háttérbeszélgetésen kifejtette, maga részéről utálja Gyurcsányt (vagyis, ahogy a példa éppen szólt, a mazsolát), ezért két listát akar: az egyiken a Jobbik mellett ott az LMP és a Momentum, a másikon pedig az MSZP és a DK. Érdekes, hogy a Závecz Research legutóbbi mérése szerint mindkét lista országos támogatottsága 14-14 százalék lenne.

Gyurcsány évértékelője után megkérdeztük Jakabot, el tud-e képzelni egy olyan koalíciós kormányt, amelyben szerepet kap Gyurcsány Ferenc, és ha nem, hogyan hagyná ki belőle, mire azt írta, a választókra bízza, kinek adnak kormányzati felhatalmazást 2022-ben. Onnantól viszont mindegy, hogy szereti-e a mazsolát vagy sem: „Fontos, hogy az ellenzék már most elkezdje leverni szakmai alapon azokat a cölöpöket, amelyekre építeni lehet az Orbán utáni Magyarországot. Hogy kivel fogjuk építeni, azt a választóknak kell eldönteni. Nekünk azokkal kell együttműködni, akik a választóktól kormányzati felhatalmazást kaptak. Ez innentől nem szimpátia kérdése, hanem megoldandó feladat, amit meg is fogunk oldani.” Jakab tehát nem döntene előre arról, kell-e Gyurcsány vagy sem, mindenesetre úgy látja, két listával nagyobb ellenzéki tábort lehet megszólítani.

Túry Gergely

Az LMP egyelőre nem foglalkozik sem listákkal, sem Gyurcsány Ferenccel – a párt társelnöke, Kendernay János szerint most az a fontos, „milyen tartalmi ügyek mentén tudnak nekifutni a következő országgyűlési választásnak”, és hogy miről szóljon a közös kormányzás. „Minden más technikai kérdés.”

A Momentum elnökségi tagja, Buzinkay György nem aggódik amiatt, hogy fogadják majd a közösködést a választóik: „a momentumosok relatíve tudatos választók, értik a rendszert, tudják, hogy az ellenzéki pártok nagyfokú együttműködésre vannak kényszerítve. Tudják, hogy nem azért működünk együtt, mert nincs más dolgunk és beléjük szeretnénk olvadni, hanem ez egy kényszer.” A főpróba most van, ha az önkormányzatokban jól együtt tudnak működni, akkor az szerinte bizonyíték arra is, hogy jól együtt tudnak majd kormányozni. Ha meg nem tudnak, akkor mindegy, hogy az országgyűlési választáson milyen listákkal indulnak. Ő amúgy azt mondja, a Gyurcsány által felvetett egy lista racionálisabbnak hangzik, ha az nem jön össze, akkor viszont mindenki állítson külön. (Ez a verzió hosszas matekozást igényelne az ellenzéki pártok részéről, hiszen az országos listaállításhoz szükség van meghatározott számú egyéni jelölre. Arról nem is beszélve, hogy a Fidesz pár hónapja az Országgyűlési törvény illetve a Házszabály módosításával is bekavart – a szerk.)

Bár a közös listát tartja racionálisabbnak, azt azért elismeri, hogy nem minden momentumossal egyformán könnyű elfogadtatni Gyurcsányt. Mindenesetre úgy látja, kár az ő személyére kiélezni a kérdést: „elég régen kormányozta az országot, a mi szavazóink egy része nem is nagyon emlékszik rá. Azzal, hogy arról beszélünk, kell-e Gyurcsánnyal közösködni vagy sem, a Fidesz szekerét toljuk.” Azt nem tudja megmondani, meddig lesz még stigma Gyurcsány személye, ez azon is múlik, hogy kormányoz a Fidesz.

Ha jön egy válság, sokkal kevésbé emlékeznek arra az emberek, hogy Gyurcsány alatt is volt egy, ha viszont tovább nőnek a reálbérek, csak épp az oktatás és az egészségügy rossz, máshogy kopik az emlék.

Kíváncsiak voltunk, vajon mennyire kopik. Gyurcsány ugyanis az utóbbi időben egyfajta joviális öreg(ecskedő) úrként próbálja megszólítani a fiatalokat, azt a generációt, amely csak a szülei elmondása alapján hallott a Gyurcsány-korszakról. Azt egyelőre nem látjuk, hogy a DK szavazóbázisa elmozdult-e ennek hatására (tavaly a 33 év alattiak 2 százaléka volt csak DK-s, a 65 év felettiek közül viszont 8 százalék támogatta), arról viszont Závecz Tibortól kaptunk adatokat, hogyan ítéli meg Gyurcsányt az, aki 2010-ben vagy utána lett szavazó ahhoz képest, aki 2010 előtt is választhatott. Az összes nem fideszesre (vagyis ellenzékire és bizonytalanra) vonatkozó adatot megkaptuk, szintén tavaly áprilisból.

MTI / Kovács Tamás

Kiderült, a 28 évesnél fiatalabbak sokkal kevésbé tartották ellenszenvesnek Gyurcsányt, mint az idősebb korosztály: előbbi 49, utóbbi 56 százaléka vélte így. A rokonszenv hajszálra ugyanannyi, 26 százalék, míg az idősebbek közül kicsivel többen tartják nagyon rokonszenvesnek a DK elnökét. Szembetűnő viszont, hogy a fiatalok 17 százaléka nem is ismeri.

Ezek alapján kimondhatjuk, megítélése a fiatalok között kicsivel jobb, azonban továbbra is ő az egyik legnépszerűtlenebb politikus. A kérdés csak az, 2021-22-re a vonzó vagy taszító ereje lesz-e nagyobb, és kialakulthat-e olyan helyzet valaha, hogy Gyurcsánnyal az élen – vagy a második sorban – választást nyerjen az ellenzék. Az azért látszik, a Fidesznek a helyzet kényelmes:

Gyurcsányra mutogatva letudhatja a kampánya jelentős részét.