Jakab Péter Jobbik-elnök kezdte az azonnali kérdéseket, a munkaerőpiac válságáról kérdezte. Szerinte Orbán azért nem tudja megoldani ezeket a problémákat, mert sosem dolgozott a piacon. Felvetette, hogy nem a közmunka kiterjesztése a megoldás, és javasolta: vállalja át az állam a bérek 80 százalékát, legyen elbocsátási moratórium a multicégeknél.
Orbán Viktor válaszul a legfrissebb munkahelyvédelmi számokkal válaszolt. 162 684 fő részesült kormányzati támogatásban – mondta. Az intézkedések eddig 2100 milliárd forint forrást hagytak a gazdaságban. A bértámogatást 7566 vállalat vette igénybe, ami több mint 110 ezer dolgozót érint. A kutatás-fejlesztésben 574 vállalat igényelte, és 10 039 munkavállaló érintett. A versenyképesség növelő támogatási programba 127 milliárd forintnyi igénylés érkezett, 100-at tudtak már kiadni. A digitális képzésre több mint 61 ezren jelentkeztek, az új diákhitel-lehetőséget is 10 ezernél többen igényelték.
Jakab viszonválaszára Orbán úgy reagált: Magyarország nehéz és veszélyes időszakon van túl, és a kormány sikeresen védekezett, ez minősíti a munkáját. Eközben a Jobbik folyamatosan támadta a védekezési intézkedéseket, ezt a párt zsugorodása is mutatja. "Ezért váltotta fel a daliás menetelésüket a jobbikos törpejárás" – mondta a miniszterelnök.
A szocialista Harangozó Tamás a gazdasági intézkedéseket emlegette fel, köztük azt, a Budapest–Belgrád vasútvonalra mekkora forrást fordítanak, miközben 330 ezer ember munkanélkülivé vált, s hogy a Szent János Kórház COVID-osztályán dolgozók egy részének alacsonyabb lett a fizetése. Mit üzen Orbán ezeknek az embereknek?
A kormányfő jelezte: július 1-jével kifizetik a beígért 500 ezer forintot az egészségügyi dolgozóknak. Akik pedig nem jutnak munkához, forduljon az államhoz. "Mindenkinek adunk munkát, segítünk." Jelezte: nem túl szívderítő ugyanazt a dolgot kétszer elmondani, de elismételte, hogy az eddigi gazdasági intézkedések több mint 1 millió embert értek el. Beszélt az elhunytak számáról is, arról, hogy míg Magyarországon 491 ember hunyt el, addig az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban sokszorosa.
Harangozó, a Fidesz által megzavart viszonválaszában említette: direkt nem ment bele a számolgatásba, hiszen Szlovákiában harmincan sem haltak meg. Azt is felvetette, hogy 2 hónapig mindenki magára volt hagyva az országban, az intézkedések késedelmesek voltak, csak az utóbbi hetekben hozták meg őket.
Orbán azt mondta: nem esik nehezükre a magyaroknak gratulálni Szlovákiának. Majd hozzátette: 3 hónapig Magyarországon minden állását vesztett ember álláskeresési támogatást kap, azután kell csak a kormánynak beavatkoznia. Emlékeztetett arra is, hogy hány nappal korábban hozta meg a kormány a járványügyi intézkedéseket más országoknál.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt vetette fel: a járvány rámutatott, hogy a magyar gazdaság nem válságálló, és bizonyította, nem lehet ott folytatni, ahol abbahagytuk. Felidézte az EU javaslatát a "zöld újraindításra", s kérdezte a klíma- és természetvédelmi akciótervről és az egyszer használatos műanyagtermékekről.
Az akcióterv iránt továbbra is elkötelezett a kormány – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló törvény visszavonásáról elmondta: egyelőre nem találtak olyan megoldást, ami a tiltás miatt bekövetkező bezárásokat megakadályozta volna, azzal ugyanis emberek kerültek volna utcára.
Schmuck viszonválaszában azt mondta: nagyon kevés jövedelme lesz azoknak, akik a kormány által indított programokban kapnak majd munkát, eközben a zöld munkahelyeket teremtő javaslatára nem reagált a miniszterelnök.
Orbán szerint a zöld munkahelyek létrehozása Palkovics László minisztériumában történik, éppen az zajlik ott, amit Schmuck követel. Igazat adott a politikusnak abban, hogy a műanyagok betiltásáról szóló javaslatot nem kellett volna benyújtani, de nem vette észre idejében. A közmunkáról azt mondta: ne menjen el szó nélkül Schmuck amellett, hogy 2010-ben még 230 ezer ember volt közmunkán, most már 150 ezerrel kevesebb.
Szabó Tímea arra kérdezett rá, hogy miért nevezte Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter teljesítményét a járvány kezelésében történelminek, és számos problémát sorolt fel a védekezés idejéből. Azt is kérdezte, marad-e a posztján Kásler.
A miniszterelnök azzal válaszolt, hogy erről majd Kásler dönt. Azt is mondta, hogy az operatív törzsnek továbbra is működnie kell, mert nem lehet tudni, hogy lesz-e második hulláma a járványnak, a spanyolnátha példája pedig elég ijesztő. Azt is mondta, talán holnap benyújtják a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló javaslatot, de a készültséget továbbra is fenn kell tartani. Most azért világítják át az egészségügyet, hogy felkészültek legyenek: alkalmassá akarják tenni a rendszert arra, hogy egy világjárvány esetén természetes üzemmódban is tudjon reagálni. Ezt a munkát az operatív törzs végzi.
Szabó viszonválaszában ismét rákérdezett arra, távozik-e Kásler. Azt is jelezte: nem értik, mit jelent, hogy a belügyminiszter, Pintér Sándor világítja át az egészségügyet, miközben Kásler levélben utasítja az egészségügyben dolgozókat. Az ellenzéki politikus szerint többen haltak meg az ágykiürítések miatt, mint magában a járványban.
Orbán úgy fogalmazott, "ténybelileg hamisak", amit Szabó mond. Ha nem Kásler a miniszter, akkor bajban lett volna az ország, sokkal többen haltak volna meg. Kásler ösztönei vezettek oda a miniszterelnök szerint, hogy Európában talán elsőként hívta össze azt a testületet, amely aztán az operatív törzset felállította.
A fideszes Dunai Mónika azt kérdezte Kásler Miklóstól, milyen felelősség helyeződik a koronavírus elleni védekezésben az intézményfenntartó önkormányzatokra? Az emberierőforrás-miniszter egy sor statisztikávalválaszolt. Közölte, hogy a fővárosi intézményekben minden 10. lakó megfertőződött, a fertőzöttek közül pedig minden 6. fővárosi. A Pesti Úti Idősek Otthonáról szólva elmondta: 310-en fertőződtek meg az intézményben, közülük 45-en elhunytak.
A Jobbikos Lukács László ugyancsak a járványügyi intézkedésekről kérdezte a miniszterelnököt. Tegye egyértelművé, kérte, mi a terve Kásler Miklóssal. Orbán ismét jelezte: Káslernek köszönetet szeretne mondani azért, hogy amikor az egész nemzetközi egészségügyi világ még szunyókált, ő már felismerte a veszélyt. Az oktatási rendszerről azt mondta: azért is Kásler felel, és az is, ha nem is tökéletesen, de digitálisan működik. "Aki itt jól dolgozik, azt megtartjuk."
Viszonválaszában a jobbikos politikus az egészségügyi dolgozók fizetéséről kérdezte Orbánt. A kormányfő konkrét válasz helyett idézett Lukács cégének honlapjáról, ahol külföldre toboroznak orvosokat. "Több a soknál", mondta a kormányfő erre.
A független Székely Sándor arról kérdezte a miniszterelnököt, mikor fizetnek a munka nélküli jövedelmük, azaz az osztalék után a tőkések, mikor vezetik be a 98 százalékos osztalékadót. A miniszterelnök szerint a kormány azt várja a tőkésektől, hogy fizessenek adót, tartsák be a szabályokat és fektessenek be. "A Soros György egységfrontban, úgy látszik, számíthatok önre" – tette hozzá. Orbán szerint Székely javaslata a kommunizmus újbóli bevezetésére vonatkozik, amit nem tud támogatni.
Székely úgy reagált: magyarok százezrei mennek tönkre a válság miatt, ideje lenne végre a gazdagoknak is visszaadni valamit az embereknek, például a vejének. Orbán azt mondta, fontosnak tartja az eltérő nézeteket valló állampolgárokat is, és van ebben helye a baloldali gondolatoknak is. A miniszterelnök szerint vannak baloldaliak, akik szerint vállalható például a munka alapú társadalom vagy a teljes foglalkoztatás.
Bangóné Borbély Ildikó Kásler Miklóstól kérdezte: mindenki hazudik csak önök nem? A szocialista politikus a tatabányai beteghordóról és a 33 éves kétgyerekes anyáról kérdezte, akik a járvány alatt, de nem koronavírus miatt haltak meg. Megköszönte Káslernek, hogy vizsgálatot rendelt el az ügyekben, azt kérdezte viszont, lesz-e felelősük az ügyeknek.
Kásler úgy válaszolt: nem szokott hazudni. Most is tartja, amit már május 4-én elmondott, nem csinált emberi tragédiákból előnyt, és minden emberi életet fontosnak tart, minden beérkezett ügyben vizsgálatot rendelt el. Az esztergomi édesanyáról azt mondta, az ügyében több mint 10 napja, május 12-én rendelt el vizsgálatot.
Bangóné elmondta: a fiatal nő édesanyja, aki 39 évig dolgozott az egészségügyben, hitt abban, hogy megmentik a lányát. Jelezte azt is: a kormány háborút játszik, a háború legsúlyosabb áldozatai pedig mindig a civilek. Azt is mondta, az elhunyt családja nem tudott a vizsgálatról.
Kásler úgy reagált: valóban nincs nagyobb tragédia annál, ha egy szülő elveszíti a gyerekét, ebben együttérez. Azt viszont visszautasította, hogy a központi intézkedések és a haláleset között összefüggés volna.
Kedden van az őszödi beszéd évfordulója, a miniszterelnök ki is használta az alkalmat egy azonnali kérdésben.
A jobbikos Csányi Tamás az oktatásban életbe lépett digitális tanrendről kérdezett, szerinte nem a kormányon múlt, hogy ezt sikerrel vezették be, hanem a szülőkön és a pedagógusokon. Pedig a területnek 2016 óta kormánybiztosa is van Czunyiné Bertalan Judit személyében. Mi a szerepe? Miért akarják megszüntetni az alsósok és a felsősök közötti "szakaszolást"? Miért akarják megszüntetni azt, hogy szakirányú képzés szükséges a pedagógusoknak? Van-e elég pedagógus?
"A magyar oktatási rendszer péntekről hétfőre átállt a digitális oktatásra, ami rendkívüli siker" – mondta Kásler, aki szerint a pedagógusok nem engedtek a szirénhangoknak, és nem vettek ki szabadságot, valóban nekik köszönhető a siker. A miniszter szerint az érettségi lebonyolítása is siker. Mindennek összehangolásában nagy szükség volt az Oktatási Hivatalra, Czunyiné pedig ennek koordinálásában vett részt.
Csányi emlékeztetett: március 13-án azt vetette fel Orbán, hogy nem fognak fizetést kapni, ha nem dolgoznak tovább. Czunyiné szerepéről nincsen továbbra sem meggyőződve a politikus, aki újra feltette azokat a kérdéseket, amelyekre nem válaszolt Kásler. A miniszter szerint nincsen jelentős pedagógushiány. A kormánybiztosnak pedig – tette hozzá Kásler – nem volt feladata megoldani a digitális oktatásra való átállást.