“Minden idők egyik legnehezebb karácsonya” - visszhangzik mindenhonnan az első Covid-karácsony előtt, és kétségtelenül rengeteg ember idei ünnepét keseríti meg a munkanélküliség, a családtagok miatti szorongás, a szűk körű, vagy találkozásmentes karácsony. Mit szóljanak viszont azok, akiknek család sem jut a fa köré? Az előttük tornyosuló akadályok megsokszorozódtak és ez az esetek többségében szinte alig érdekel valakit. 

Akiknek nem jár a taps

“Felháborító, hogy az egészségügyben az a műszaki dolgozó, aki adott esetben beteggel sem találkozik, megkapta az 500 ezer forint bruttó jutalmat, míg az a nevelő, gyermekfelügyelő, aki heti átlag 84 órát tölt Covid-pozitív gyerekekkel, köszönje meg, hogy túlórázhat, és még társadalmi elismerést sem kap” - fakadt ki egy budapesti gyermekotthonban dolgozó forrásunk. Mikor arról kérdeztük, mégis mennyit keres ő és a hozzá hasonló státuszban dolgozó kollégái, azt mondta, éjszakai és délutáni pótlékokkal, túlórákkal alulról súrolja a 200 ezer forintot, ami nagyjából a talpon maradásra elég, semmi másra. Aki hivatástudatból dolgozik, annak szinte mindig van másodállása is. 

A második munkahely azonban sokszor a szektoron kívül esik, pedig a szociális szférában elképesztő a munkaerőhiány. Forrásaink szerint emiatt már eddig is számtalan esetben előfordult, hogy akár közmunkásokat is felvettek gyermekfelügyelőnek az otthonokba, mert ehhez már nyolc osztály elvégzése is elegendő. A vírus miatt munkájukat elvesztő “munkamenekültek” alkalmazásával is próbálják enyhíteni a hiányt, így előfordul, hogy “szakácsok, építőipari munkások, taxisok dolgoznak gyerekekkel az otthonokban”. A gondozóknak a környezet fertőtlenítésén túl nincs idejük semmire, így is megfeszítve dolgoznak. Felelősek a gyerekek tisztálkodásáért, a gyámmal, szülőkkel, iskolákkal való kapcsolattartásért. Felelnek a ház felszereléséért, a gyerekek ruházatáért, tisztálkodó szereiért, beosztást írnak a felnőtteknek, és közben persze kezelik a ház életében a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt konfliktusokat.

Tovább ront a helyzeten, hogy bár a szociális ágazatban dolgozókat tesztelni kell, ez a gyermekvédelmet egyelőre elkerüli. Ugyan költhetik a plusz forrásokat Covid-tesztekre, de ezt egyszerűen nem tudnák kigazdálkodni. Más kérdés, hogy ha a rendszeres teszteléseken fennakadnának a Covid-pozitív dolgozók, egy idő után egyszerűen nem maradna, aki dolgozzon. Még ha alacsony is az átfertőzöttség, információink szerint egyes otthonokban annyira kevesen dolgoznak, hogy már így is több gyerek jut sok helyen egy gondozóra, felügyelőre, mint az optimális lenne.

Pedig az bentlakásos intézményekben élő gyerekek gondozása, nevelése békeidőben is a mostaninál sokkal koncentráltabb erőforrásokat, szakképzett munkaerőt és odafigyelést igényelne. Forrásaink szerint ehelyett jelenleg a foghíjas munkaerő mellé gyalázatos mértékű normatívák járnak a gyerekeknek.

Ha nincs kenyér, egyenek mézeskalácsot

“A zsebpénzük 2006 óta nem változott. 0-6 éves kor között 1425 forintot, 6-14 éveseknek 3705 forintot, a 15-18 évesek pedig 5130 forintot kapnak havonta. Ruhapénzük 2004 óta nem változott, ez 71 600 forint évente, de ebben minden benne van az alsógatyától a télikabátig. Az étkezési normatíva 838 forint/fő/nap, ez 2016-ban emelkedett utoljára, de tegyük hozzá, hogy régen volt akkora élelmiszer infláció, mint most” - sorolja a juttatások történetét a hvg.hu-nak egy gyermekotthonban dolgozó gondozó. Szerinte viszont ezt az összeget már csak a 15 év felettiek kapják meg. Az alattuk lévő korcsoportok életkortól függően kevesebb hozzájárulást kapnak.

Márpedig az ellátás a bent dolgozók szerint siralmas. Mellékeltünk egy galériát a menüről és a berendezésről készített fotókkal, amit az egyik forrásunk küldött.

Talán a siralmas ellátmányt akarta ellensúlyozni valamiféleképpen Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor Gór Csabával, a második kerületi Fidesz-KDNP frakcióvezetőjével szállított le egy fenyőfát és magánfelajánlásból származó lisztet és tejet a Cseppkő utcai gyermekotthonba. Az eseményt gondosan dokumentálták is a miniszter Facebook-oldalán, ahol a cím így szól: A Cseppkő Gyermekotthon lakói tudják, mi a jó: palacsinta és mézeskalács is készül a 4 tonna lisztből és 2500 liter tejből, amelyet a Szatmári cégcsoport adományozott.

Lehetséges, hogy így próbálták kompenzálni a bentlakókat, akiknek ekkor már - egy forrásunk állítása szerint - hosszabb ideje kellett nélkülözniük az igazán meleg vizet az intézmény épületeiben.

Erre rákérdeztünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, a sajtóosztály szerint nem igaz, hogy sokáig tartott volna a probléma. A tárca azt írta, az intézmény mindvégig biztosította az életvitelhez szükséges feltételeket. "A Cseppkő Gyermekotthoni Központtól a kazán működési hibájáról 2020. október 22-én érkezett jelzés az intézmény fenntartója felé, a problémát 24 órán belül elhárították, a fűtés és meleg víz ellátás helyreállt. Az intézményi telephelyen 2020 novemberében a csővezetéket és a kazánt egyaránt érintő teljes körű, bontással járó karbantartást végeztek. A munkálatok idejére az intézmény a lakókat, a telephelyen belül másik lakóegységbe költöztette.”

Válaszukat megmutattuk forrásunknak is, aki kitart állítása mellett, hogy az otthonban hosszabb ideig a legjobb esetben is épphogy langyos volt a víz és a fűtőtestek is.

Sok minden másról is megkérdeztük a minisztériumot, például a munkaerőhiányról, a normatívák emeléséről és a gyermekvédelmi dolgozók teszteléséről is, ezekre a kérdéseinkre azonban nem válaszoltak.

Sivár a helyzet sok helyen a berendezési tárgyak tekintetében is. Akkor van bútor, ha van adomány, amelyek legtöbbször használtan érkezve “gazdagítják” az amúgy sem túl jó állapotban lévő épületek állományát. “Nálunk van, hogy a gyerekek törött matracon alszanak, hullanak a csempék, esik szét a lambéria, töröttek a vécédeszkák, nincs zuhanyrózsa, titsztasági festés meg legfeljebb akkor, ha önkéntesek megcsinálják saját költségből” - meséli egy gyermekotthon dolgozója.

Iskolából otthonba, otthonból az iskolába

Nincs könnyű dolguk azoknak az egyébként külső iskolába járó 14 év feletti diákoknak sem, akiknek az otthonból kellene online oktatásban részt venniük. Főleg, ha teljes zárás miatt az otthon összes lakójának ez a sors jut. Egy csoport korosztály szerint vegyes: 6,9,12,17 éves gyerekek is lehetnek benne, akik ráadásul adott esetben különböző iskolába járnak. Ehhez képest forrásaink szerint sokszor 12 főre jut egy darab digitális eszköz, amin lehetne követni az órákat. Ez egyes helyeken szinte lehetetlenné teszi az egyébként sem könnyű felzárkózást.

Másrészt viszont sokaknak kifejezetten jót tett az online oktatás. “Azok a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek, akik most nem járnak iskolába – mert online tanításra tért át az osztály – gyakran kicsit megkönnyebbülnek, mert így legalább nem bántalmazzák őket amiatt, hogy állami gondoskodásban élnek. Ez sajnos egyébként az életük része. Gyakori visszajelzés az gyermekotthonok felől, hogy a gyerekek az online időszak alatt kevésbé frusztráltak az iskolával kapcsolatban, hiszen ott általában sok kudarc, konfliktus, sikertelenség éri őket, ami tovább rontja a teljesítményüket, önértékelésüket. Ez a tapasztalat rávilágít arra, hogy az iskolákban több erőforrás szükséges ahhoz, hogy ezeket a gyerekeket felzárkóztassák, támogassák, hogy sikeresebbek legyenek és jobban érezzék magukat” - mondta az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője, Szlankó Viola.

Az iskolákkal kapcsolatban viszont éppen az őszi részleges zárás révén az otthonokban fennálló fertőzésveszély miatt aggódik Molnár László, aki 23 évig állt a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) élén, majd 2013 nyarán gyorsan leváltották. Ahogy ő fogalmaz, a nyilatkozatai alapján egyértelmű volt, hogy az új kormányzattal különböző állásponton vannak. A szakember szerint mivel a gyerekek különböző oktatási intézményeket látogatnak, közben pedig tömegközlekedésen utaznak, számtalan helyen ki lehetnek téve a fertőzésveszélynek. Az otthonokon belül éppen ezért a fertőzöttség veszélye is nő.

Tavasszal egyébként a bezártság tette a szokásosnál is nehezebbé az életet - a gyerekek naponta alig egy órát lehettek szabad levegőn, teljes kijárási és látogatási tilalom volt érvényben -, ami miatt az amúgy is traumatizált gyerekek mentális állapota rosszabbodhatott, mindez növelhette a konfliktust intézményen belül. Most ugyan nem ennyire szigorúak az előírások, de külsősök továbbra sem mehetnek be az intézményekbe és az események nagy része is elmarad - amelyek például a szakemberek fejlesztését szolgálták vagy a gyerekek programjait színesítették volna.

Egy gyermekvédelmi gyám azt mesélte, ő lassan több mint egy hónapja covidos, így csak telefonon tudja tartani a kapcsolatot a gyerekekkel. Szerinte most az a legrosszabb számukra, hogy semmiféle programban nem tudnak részt venni. "Nincs olyan, hogy felülnek a vonatra, kimennek az erdőbe. Ha karantént rendelnek el, el sem hagyhatják az otthont.”

A fertőzés útja

Mivel kontaktkutatás érdemben már nincs és a gyerekotthonban dolgozók kimaradtak a szociális intézmények szűrési programjából, így a gyermekvédelmi gyámok szerint az otthonok jó részében pánikolnak a gondozók, mert ha megfertőződnek és betegállományba kerülnek, akkor az amúgy is alacsony bérük 60 százalékát fogják csupán megkapni. Molnár László szerint a gyermekvédelmi gyámoknak elvileg naprakésznek kellene lenniük a gyámságukban lévő gyerekek helyzetéről. Ezért ha egy bentlakó gyerekről kiderül, hogy pozitív lett a Covid-tesztje, erről értesítik a gyámot. Látogatni azonban nem tudják jelenleg a gyerekeket. Előfordult már olyan is, hogy a kórház - ahová bekerült a gondozott - értesítette a gyámot. Hogy mekkora lehet az átfertőzöttség, arról megkérdeztük az Operatív Törzset is, amint megkapjuk a válaszukat, kiegészítjük cikkünket.

A fertőzéseket az szoríthatja vissza az otthonokban, hogy nem lesznek családi turnék, utazgatás és akinek van családja, annál is előfordulhat, hogy idén elmarad a találkozás az ünnepek alatt. A karácsony, az “intézetis” gyerekeknek ez a legnehezebb időszak minden évben. Az otthonokban élő gyerekeknél a leharcolt bútorok, siralmas ellátmány és a bezártság miatti egyre nő a konfliktusok kockázata is. Mindezt legfeljebb jótékony adományok tudják majd ellensúlyozni, holott ez az állam feladata volna. A gyerekek és gondozóik helyzete is sokkal nehezebb most, mint a járvány előtt volt és az általunk megkérdezett, gyermekvédelemben dolgozók szerint már akkor is vállalhatatlan volt sok helyen. Nos, ilyen körülmények mellett fogadta el a parlament az egyedülállók örökbefogadását ellehetetlenítő törvényt. Ezt rakva a fa alá azoknak a gyerekeknek, akiknek már így is rendkívül megterhelő lesz az idei karácsony.

(Kapcsolt képünk illusztráció.)