Járványhelyzetben egy ország vezetésének hitelesen kell tájékoztatnia, a magyar kormánynak ez nem sikerül
Újságírók nélküli, megválogatott kérdésekből álló sajtótájékoztatók, ellentmondó nyilatkozatok, kaotikus információáramlás – lassan egy év telt el a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta, de a kormány azóta is képtelen volt érdemben változtatni a kezdetektől uralkodó kommunikációs zűrzavaron. Legutóbb már az Emberi Erőforrások Minisztériumának kellett cáfolnia a kormányfő kijelentését. Pedig egy veszélyhelyzetben éppen a pontos és őszinte tájékoztatás lenne egy kormány egyik legfontosabb feladata.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
Vészhelyzetben a korrekt, gyors, pontos információ életeket ment. A tévinformáció, az elhallgatás és a cenzúra emberéleteket veszélyeztet.”
Tavaly márciusban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kemény hangú közleményben ítélte el a kormány veszélyhelyzeti kommunikációját. A kritikáik között szerepelt arrogáns kormányzati megszólalás (elég csak Kovács Zoltán kormányszóvivő szereplésére vagy Menczer Tamás üzengetéseire gondolni), az információ visszatartása, az újságírók kizárása az élő tájékoztatókról, és Orbán Viktor folyamatos, néha kudarcba fulladt Facebook-kommunikációja is.
Az elmúlt 11 hónapban a kormánynak számos alkalommal lett volna lehetősége ezen változtatni. Ehhez képest a helyzet nemhogy nem oldódott meg, de időnként odáig romlott, hogy
a kormány már saját magának is ellentmond, miközben a tiszta és a közérthető kommunikáció lenne az alapvető feladata.
A zűrzavaros kormányzati kommunikáció már tavaly elkezdődött, például az oltásokról. Októberben és novemberben Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, az oltások közül lehet majd választani, és azért szerez be az ország több helyről vakcinát, hogy a magyarok eldönthessék, melyikben bíznak meg a leginkább. Ehhez képest Müller Cecília országos tiszti főorvos nagyjából ugyanekkor a hvg.hu kérdésére egyértelműen kijelentette, hogy nem lehet majd a különböző vakcinák közül választani.
Amikor viszont a 444.hu ezt az ellentmondást kiemelte, a Koronavírus Sajtóközpont álhírterjesztéssel vádolta meg őket, és ellentmondva Müllernek közölték, hogy ha többféle oltóanyag lesz, "akár választani is lehet". Müller szavait pedig akkor azzal magyarázták, hogy még csak egyféle oltóanyag van az országban, ezért mondta a tiszti főorvos azt, amit.
Ilyen előzmények után az oltóanyagok körüli káosz a múlt héten érte el a csúcspontját, amikor egy minisztériumnak már a kormányfő szavait kellett cáfolnia. Orbán Viktor múlt pénteken – Andrej Babis cseh miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján – az oltásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a regisztráltak csak az oltópontot tudják majd meg, milyen vakcinát kapnak.
A fenti megoldás már ekkor sem tűnt túl logikusnak, hiszen ha valaki az oltóponton utasítja el a számára felkínált vakcinát, és nem tudnak helyette azonnal mást keríteni, a Pfizer–BioNTech-vakcina esetében akár kárba is veszhet az adag. A kormányfői állítást végül nem más, mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta, amikor szombaton azt írta: az érintettek „az értesítéskor arról is tájékoztatást kapnak, hogy a számukra kijelölt oltóponton milyen oltóanyag áll rendelkezésre”. Müller Cecília országos tiszti főorvos később még tovább bonyolította a helyzetet, mikor azt mondta, kizárólag orvosi javallatra előfordulhat, hogy az orvos előnyben részesíti az egyik vakcinát a másikkal szemben a betege számára. Azóta ki is derült, hogy az AstraZenecát például 60 éven aluliaknak adják, a Szputnyik V-vel pedig nem oltanak majd krónikus betegeket.
Az eredmény: bár néhány napon belül már négy különböző típusú koronavírus elleni vakcinával oltanak az országban, még mindig ellentmondásosak az állítások arról, hogy pontosan mikor és kitől tudják majd meg az érintettek, hogy melyiket is kapják pontosan, és hogy – Orbánt idézve – a sor végére kerülnek-e, ha elutasítják a felkínált oltóanyagot.
Regisztrálni nem kell félnetek jó lesz
Az eset nem példátlan, a december hetedikén indult oltásregisztrációs felülettel is sikerült több botrányt kavarniuk. Az oldalról, ahol regisztrálni lehet a koronavírus elleni oltásra, nagyon sokáig nem derült ki, hogy ha valaki vakcinát akar, akkor annak kötelező-e regisztrálnia a felületen, vagy sem.
Decemberben az operatív törzs azt kommunikálta, hogy a regisztráció pusztán igényfelmérésre van. A regisztrációs honlapon is az áll, hogy a vakcinát nem a regisztráció, hanem a veszélyeztetettség mértékének sorrendjében kapják meg a jelentkezők.
Úgy tűnt, később Rogán Antal tiszta vizet önt a pohárba, amikor egy tévéműsorban kimondta, hogy aki nem regisztrál, az „hátrébb kerül a sorban”. Két nappal később Simicskó István mégis arról beszélt, "nem kötelező regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu-n ahhoz, hogy az ember oltást kapjon”. Ezt kavarta tovább a helyettes tiszti főorvos, Kelemen Erzsébet, aki a 444.hu egyik olvasójának kérdésére azt írta, hogy „aki nem regisztrál, az önmagát zárja ki az oltandók köréből, mivel nem jelzi oltási igényét, így a népegészségügynek nem juthat tudomására ilyen irányú igénye”.
A sztorinak még ekkor sem volt vége: Kelemen levelének sajtóba kerülése után a hvg.hu megkeresésére a Koronavírus Sajtóközpont azt írta, hogy az oltás ugyan önkéntes, és aki oltatni szeretné magát, annak jeleznie kell az igényét is erre. Vagyis a kezdeti tájékoztatásokkal ellentétben ők is megerősítették, hogy ha valaki oltást akar, annak regisztrálnia kell. (Az már csak extra, hogy mindezt egy olyan oldalon kell megtennie, ahonnan a megadott adatok nem csak az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz, hanem a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodához is eljutnak.)
Végül Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában határozottan kijelentette, hogy „aki nem regisztrált, azon nem tudunk segíteni”.
Nem mintha ez nem vetett volna fel további kérdéseket, hiszen az idősek oltásának megkezdésével párhuzamosan egyre több történet látott napvilágot elrontott regisztrációkról, a levélben jelentkezők közül pedig több olyan is akadt, akinek a neve egyáltalán nem került fel a háziorvosoknak megküldött listára.
Jön vakcina, ki tudja, hol áll meg
Apropó, háziorvosok: a kommunikációs zűrzavar akkor mutatkozott meg teljes valójában, amikor másfél hete kiderült, hogy a nem idősotthonokban élő 89 év felettiek oltását ők végzik majd. Itt is hiba csúszott a kezdeti tájékoztatásba, hiszen hamar kiderült, hogy a beoltottak listájára 89 év alattiak is felkerülhetnek. Aztán pénteken György István elmondta, egyelőre csak 1800 praxisba jut el a Moderna oltóanyaga, mégis az ország összes háziorvosa megkapta a levelet, melyben arra kérték őket, hogy állítsák össze az oltásra regisztrált legidősebbek tízes listáját a modernás oltáshoz is, az oltópontra küldött 6-6 ember mellett.
A hvg.hu-nak már ekkor is több háziorvos panaszkodott arra, hogy csak hosszas telefonálhatás után tudták kideríteni, hol is található az a bizonyos lista, de a problémák ezután sem értek véget: volt olyan, akinek 24 órája sem maradt a névsor összeállítására, mást az oltópontok helyszínéről nem tájékoztattak időben, a 100 oldalnyi, óránként változó információkat közlő levelekbe pedig a kezdetekben az sem fért bele, milyen krónikus betegségek esetén nem javasolják az elérhető vakcinákat. Sőt, egy hétvége alatt az is változott, kik is szállítják az első körbe bekerült időseket az oltópontokra: míg először betegszállítókról volt szó, ez hamar arra változott, hogy ha lehet, akkor oldja meg a problémát a család vagy az önkormányzat – esetleg egy taxi.
A csattanó csak ezután jött: a Moderna szállítási problémái miatt az ígért 1800 helyett csak 1080 praxis kapott egy ampullát (ami tíz embernek elegendő) az oltóanyagból, így a háziorvosok szerdán újabb telefonálhatásba kezdtek, hogy egyenként értesítsék betegeiket, hogy a két nappal ezelőtti ígéret ellenére mégsem tudják őket beoltani. Ez utóbbi azért is különösen érthetetlen, mert a kormány már vasárnap tudta, hogy kevesebb oltóanyag jött, mégis minden háziorvosnak le kellett adnia a listát, és utána két napig várni az értesítést arról, melyikük kap vakcinát.
Mivel mindez néhány tízezer ember beoltásánál történt, kérdéses, hogyan oldják meg a logisztikát, ha egyszerre több százezer dózisnyi oltóanyag érkezik az országba.
Nem maradt baki nélkül Orbán Viktor múlt heti rádióinterjújának kommunikációja sem. A kormányfő a Kossuth rádióban azt mondta, március 15-ére pedig minden 60 év feletti magyar állampolgárt, aki regisztrált, be fognak oltani, és ugyanezt állította a hivatalos kormányzati Facebook-oldal is. Aki azonban a reggeli kávéját a rádióhallgatás, vagy Facebook-görgetés helyett inkább Kovács Zoltán kormányszóvivő Twitterének olvasásával töltötte, az könnyen félretájékozódhatott. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ott ugyanis – Orbán Viktor miniszterelnökre hivatkozva – 65 év felettiek beoltásáról írt, és ugyanez volt olvasható a szóvivő About Hungary című angol nyelvű blogján is, és Gulyás Gergely is volt, hogy véletlenül 60 helyett 65-öt mondott a pénteki kormányinfón. Kovács Zoltán végül péntek délután pontosította a bejegyzését.
Mindeközben Brüsszel a hibás
Nem teszi könnyebbé a tájékozódást a kormányzati szereplők és a hatóságok titkolózása vagy propagandacélú tájékoztatás sem. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is előszeretettel hangsúlyozzák, hogy azért van szükség kínai és orosz vakcinákra, mert a „központosított uniós vakcinabeszerzés kudarcot vallott”. Bár az uniós oltóanyagok szállítása valóban lassabban halad a vártnál, ami miatt az Európai Bizottságot rengeteg kritika éri, a magyar kormány azt már nem kommunikálja, hogy a Magyarországon eddig beoltott majdnem 300 ezer ember mindegyike az EU által beszerzett Pfizer–BioNTech- és Moderna-oltóanyagokat kapta meg.
Uniós vakcinabeszerzés nélkül ez a szám jelenleg nulla lenne.
Eközben a kormány külön rendelettel kerülte meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) a kínai vakcina engedélyezéséhez, az pedig egy véletlenül Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek is elküldött levélből derült ki, hogy még Müller Cecília országos tiszti főorvos is az adatok elhallgatását javasolja saját munkatársainak, csak más indoklással.
Lehet ezt máshogy is
Kétségtelen, hogy a járvány mindenkit felkészületlenül ért, a veszélyhelyzet pedig néha szokatlan megoldásokat is kíván. Csakhogy a világ több vezetője is bebizonyította már, hogy ezeknek nem kell az őszinte kommunikáció rovására mennie, és a járványhelyzetből ki lehet hagyni a politikát – elég csak Angela Merkel német kancellár felszólalásaira gondolni.
Miközben pedig Magyarországon a kormányinfó és az operatív törzs napi tájékoztatói a mai napig online zajlanak, előre bekért, majd megválogatott újságírói kérdésekkel, a sokat kritizált Európai Bizottság napi online sajtótájékoztatóiba interneten keresztül ugyanúgy bekapcsolódhatnak az Európai Unió különböző tagállamaiban dolgozó újságírók, mintha a bizottsági sajtóteremben lennének. Nehéz elképzelni, hogy Magyarországon, ahol az adófizetők évi 130 milliárd forintot fizetnek a közmédia működtetéséért, ezt ne lehetne megoldani. Csak akarat kell hozzá.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Voltaképpen miért is kell regisztrálnunk egy oldalon a védőoltásra?
Ködösen kommunikál a kormány arról, hogy miért is van szükség arra a vakcinaregisztrációs honlapra, amely azt bizonyosan nem garantálja, hogy az ottani jelentkezés alapján jutunk koronavírus elleni oltáshoz. A kormány igényfelmérés címén számos személyes adatot kér tőlünk, amelyeket aztán továbbít az egészségbiztosítási alapkezelő felé. A háziorvos pedig a lánc legvégén várja, hogy megkapja az adatokat, amelyeket egyébként is ismer. Nagy-Britanniában már elkezdődött az oltás, de efféle köröket nem futnak.
Orbán szerint a 60, Kovács szerint a 65 éven felülieket oltják be március 15-ig
Lényeges lett volna a különbség, de Kovács pár óra múlva észrevette a hibát és korrigált.
