Egyre több fideszes politikus népszerűsíti – olykor a kormánypárt pénzéből, fizetett hirdetésként – a minap bejelentett újabb, immár nyolcadik Békemenetet. Igazi “nagyágyú”, mint Orbán Viktor vagy egy kormánytag egyelőre nem lelkesedett nyilvánosan a jobboldali, kormányt támogató emberek vonulásáért, de a politika másod- és harmadvonalából már több ismert személy kezdte promózni a rendezvényt. Így tett a fideszesek közül Hoppál Péter korábbi államtitkár, jelenlegi miniszteri biztos vagy Szabó Zsolt volt államtitkár, míg a KDNP-ből Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselője. Ők politikusi Facebook-profiljukon közzétett bejegyzéseikben jelezték: “ott leszünk!” Egy másik fideszes képviselő, Zsigmond Barna Pál továbbment, és meg is hirdette a felvonulást hirdető bejegyzését, bár a néhány ezer forintos tételt pártjával fizettette ki – a Facebook szerint a finanszírozó a Fidesz.

null

A Békemenetet a 2006. őszi budapesti események 15. évfordulójára időzítve, október 23-án indítják útjára ismét, hogy legyen hol kiállni a jobboldali értékek és az Orbán-kormány mellett – ez áll Bayer Zsolt publicista, Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke, Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja, Stefka István, a PestiSrácok lapigazgatója és Széles Gábor nagyvállalkozó minapi bejelentésében – ők a három és fél év szünet után újra meghirdetett akció főszervezői. Áprilisban, amikor először szóba került, hogy lesz idén Békemenet, Csizmadia László még arról beszélt, hogy alapvetően a pandémia legyőzését ünneplő, békés rendezvényt terveznek, bár már akkor is elhangzott, hogy a baloldal járványügyben tanúsított provokációja is az utcára viszi majd az embereket.

Mostanra a Békemenetből kikopott a békés, ünneplős szál, és a minapi hivatalos bejelentésen az október 23-i dátum miatt is sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a Gyurcsány-szál, valamint a harciasabb álláspont, mely szerint a most éppen arra hivatkoznak, hogy a melegellenes törvény miatti, az Orbán-kormány ellen intézett nemzetközi támadásokkal – és persze a provokáló baloldallal – szemben kell erőt mutatni. A Demokrata videójában a szervezők egyike, Bencsik András a Békemenetet éltre hívó, a most a jobboldalra leselkedő veszélyek közt említette a “bosszúra és zsákmányra” éhes ellenzék hatalomra kerülését, ami “katasztrófa lenne”. Fricz Tamás a szivárványszínű stadionokra utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy “a sportba is befurakodott a globális, liberális politika, amely meg akarja változtatni az életünket”. Bayer Zsolt pedig az okokat keresve arról beszélt, hogy

a jelenlegi kormánypártok mögött álló szavazóbázis “meglehetősen mérges, ideges, úgy érzi, hogy folyamatosan provokálják, és ebből egyre inkább elege van”.

A Békemenet mögött álló Civil Összefogás Fórumnak (CÖF), illetve a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) a jelek szerint van némi félretett pénze, amit a menetelés megszervezésére vagy éppen a 2006 őszi események évfordulója alkalmából beígért Civil Igazságtételi Bizottság működtetésére, illetve az Őszödről szóló vándorkiállításra költhetnek. A CÖKA nemrég közzétett, 2020-as beszámolójából ugyanis kiderül, hogy a 159,9 milliós bevételük mellett csak 104,6 milliót költöttek el tavaly, így maradt 55,3 millió forintjuk.

Az első Békemenetet egyébként 2012. januárjában tartották Budapesten. A menetet akkor Bencsik András egymilliósra becsülte a tömegből, ami utóbb túlzónak bizonyult, mert a Belügyminisztérium szerint a civilek által szervezett “békés, jó hangulatú eseményen közel négyszázezren vettek részt”. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy segítse Orbán politikai céljait – legalábbis maga a kormányfő az év végén úgy emlékezett vissza: ha nincs a januári békemenet, talán már nem ő lenne a miniszterelnök, mert kormánya nem élte volna túl a támadásokat. A 2014-es választásokig még újabb öt Békemenetet rendeztek. A másodikat 2012. március 15-én szintén a fővárosban, ám ezen már jóval kevesebben vettek részt. A harmadik Békemenet 2012. október 23-án volt Budapesten. A következő évben, 2013-ban két Békemenet is volt: egy kisebb létszámú, egyedüli vidéki rendezvényként február 5-én, Gyulán, és egy nagyobb, október 23-án Budapesten. Közvetlenül a 2014-es választás előtt, március 29-én Budapesten rendezték a hatodik, ismét százezres nagyságrendű tömeget vonzó Békemenetet, melynek célját nem is rejtették véka alá, hiszen a menet elején vitt molinón a választás napjára utalva ez állt: „Egy az ország – 2014. április 6”. Ez a rendezvény, a nevével ellentétben azonban nem volt mindig és mindenkor békés:

Még abban az évben, 2014 őszén olyasmi fordult elő, amire addig nem volt példa: a Fidesz megkérte az ismét politikai támadások kereszttüzébe került kormány mellett vonulással kiállni szándékozó szervezőket, hogy most ne szervezkedjenek, mert a kormánypártok nem akarnak konfrontálódni a netadóra érzékeny fiatal rétegekkel. (A netadót végül elvetette a kormány, aligha függetlenül a 2014 októberi, százezres létszámú kormányellenes tüntetésektől.) Ezután hosszú szünet következett, és ismét csak a következő parlamenti választás előtt, 2018. március 15-én indult útnak az újabb Békemenet, amely a Kossuth téren Orbán Viktor beszédébe torkollt. Az azóta eltelt több mint három évben nem rendeztek hasonló felvonulást, így a most október 23-i Békemenet lesz sorrendben a nyolcadik ilyen akció.