Sikeres népszavazás 2008 óta nem volt Magyarországon. Nem véletlenül, hiszen nem könnyű teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket. Ezt nagyon jól tudja Orbán Viktor is, hiszen éppen a 2011-ben, a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével megalkotott új Alaptörvényben állítottak a korábbinál jóval szigorúbb szabályt, megváltoztatva az eredményességi küszöböt. Szemben az addigi, 1997 óta létező gyakorlattal, amikor a népszavazás eredményességéhez elég volt a választásra jogosultak 25 százaléka + egy fő részvétele, ezt felemelték a duplájára. Ez azt jelenti, hogy 2012 óta minden második választó + 1 fő részvétele nélkül nem lehet eredményes egy referendum: ez a minimum-feltétel ma 4,2 millió ember lehet, ha a 2018-as országgyűlési választáson voksolásra jogosultak számából indulunk ki – ideértve a határon túli szavazókat is.

Az Orbán Viktor által bejelentett “gyermekvédelmI” referendum sikeréhez tehát négymilliónál is több embert kellene megmozdítani és rávenni, hogy elmenjen voksolni, és hogy ez miért lesz most szinte kivitelezhetetlen, arra mindjárt visszatérünk, mindenesetre a kormányfő mostani szavaiból kiderül, hogy akármi is legyen az eredmény, azt győzelemként próbálják majd eladni:

Azt kérem önöktől, hogy közösen mondjunk nemet ezekre a kérdésekre, ahogy öt évvel ezelőtt is nemet mondtunk, amikor Brüsszel a bevándorlókat akarta rákényszeríteni Magyarországra.

Ahogy Orbán mondta, “Akkor egy népszavazás és a közös népakarat megállította Brüsszelt. Egyszer már sikerült, és újra sikerülni fog.” A hasonlat csak annyiban pontos, hogy miként az akkori betelepítési kvótavitát is a Brüsszel elleni “szabadságharcra” használta a Fidesz, úgy a most, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó “gyermekvédelmi” törvényt a kirekesztő jellege miatt érő EU-s kritikák ellen is így próbál politikai csatát vívni. Az viszont nem igaz, hogy 2016-ban a magyar népszavazás puhította fel valamelyest a kvótaterveket. Azért sem, mert az EU döntési folyamatában nem szerepel a tagállamok demokratikus népszavazásainak figyelembevétele.

Urnabontás a 2016. október2-i kvótareferendumon

Mónus Márton

A népszavazás ráadásul nem is volt eredményes, mivel azon a választásra jogosultak csupán 44,08 százaléka szavazott, vagyis a szükséges 4,13 millió emberrel szemben csak 3,64 millió (közülük 130 ezren határon túli kettős magyar állampolgárok, levélszavazat formájában), ráadásul 224 ezernél is több érvénytelen voks is volt. Az előírtnál alacsonyabb részvétel miatt a népszavazás érvénytelen volt ugyan, de ettől még a Fidesz politikai sikerként könyvelte el, mondván: a válaszadók elsöprő többsége, 98 százaléka nemet mondott a kötelező betelepítésre.

A mostani népszavazás öt kérdését is úgy fogalmazták meg, hogy arra inkább a “nem”, vagyis a kormány szándékainak megfelelő válasz legyen adható. Pontosabban a hatályos törvényi szabályozással is egyező válaszok, mivel a hvg.hu elemzéséből kiderül, hogy a kérdések már mind eldöntöttek, így például a magyar jog most sem tesz lehetővé nemátalakító kezelést kiskorúaknak:

Okafogyott kérdésekkel rakta tele a kormány a "gyermekvédelmi" népszavazást

Tegyél fel jogilag bármennyire is felesleges vagy értelmezhetetlen kérdéseket, nem az eredmény, hanem a folyamatból kiaknázható politikai haszon a lényeg - mintha ezt a receptet követné Orbán Viktor a "gyermekvédelmi" referendummal, aminek a gyermekvédelemhez kevés köze van.

Vagyis ebben az esetben nem is érvényesül a népszavazások klasszikus célja: egy konkrét kérdés eldöntése alapján rákényszeríteni a jogalkotót, hogy szabályt alkosson. A szabályok ugyanis megvannak, ezt, és ezzel a népszavazás jogi értelmetlenségét Orbán Viktor is elismerte a Kossuth Rádióban, amikor azt mondta:

Itt nem egy törvény megalkotását kell kikényszeríteni, hanem arra akarnak minket kényszeríteni, hogy változtassunk meg egy törvényt. Aki otthon marad, rábízta a többiekre.

Két mondatának többi állítása azonban nem igaz. Hiába mondta el ő is, hogy az EU azt követeli, változtassák meg a gyermekvédelmi törvényt, ez könnyen cáfolható állítás. A népszavazásról pedig azt állítani, hogy aki otthon marad, rábízza a döntést a többiekre, annyira nem igaz, hogy éppen ezért van a referendumnál érvényességi küszöb, az a bizonyos 50 százalék +1 szavazat.

Orbán kijelentése mégis tudatos, hiszen szinte kizárt, hogy a mintegy 4-5 milliárd forintba kerülő “gyermekvédelmi” népszavazásra az érvényességi küszöbhöz szükséges mintegy 4,2 millió embert mozgósítani tudják a kormánypártok. Ez a 2016-os kvótareferendumnál sem sikerült, pedig azt egy akkor már bő egy éve tartó, valódi európai krízishelyzetet érintő témában rendezték. Ezzel szemben most egy csupán néhány hete élesedett, a kérdéseket tekintve pedig tartalmilag valójában nem is létező problémához kapcsolódó kérdésekről van szó.

Ha a Fidesz és a kormány a referendum eredményességben nem is bízhat, arra még építhet politikai stratégiát. Az “ötnemes” referendum ugyanis politikai céljuknak megfelel akkor is, ha a téma elvonja a figyelmet a Pegasus-ügyről, vagyis a magyar megfigyelési botrányról, beilleszthető a Brüsszel elleni “szabadságharcok” sorozatába, továbbá jó az ellenzék sakkban tartására is, hiszen aki támadja, kritizálja a referendumot, azt megbélyegezhetik, hogy a gyerekek, a gyermekvédelem ellensége.

A fenti politikai célok eléréséhez még azt a “járulékos veszteséget” is vállalták a kormánypártok, hogy az Orbán-bejelentés előtt egy rendeletmódosítással a koronavírus-járvány miatt fennálló veszélyhelyzet ellenére engedélyezte a kormány országos népszavazás megtartását, ezzel pedig utat nyitott nemcsak a “gyermekvédelmi” népszavazás, hanem egy másik, a kormánypártok számára kínos közéleti-politikai téma, a Fudan Egyetem ügyében rendezendő referendum előtt is, amiből viszont az ellenzéki összefogás és az ügy élére álló Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt kovácsolhat politikai tőkét. Ahogy a kormány, úgy nem sokkal később Karácsony is benyújtotta a maga kérdéseit a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).

A kérdések hitelesítése még ugyanazon forgatókönyv alapján történik: az NVB a két beadványban szereplő kérdéseket külön-külön vizsgálva a benyújtástól számított 60 napon belül dönt azok hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról. Az NVB határozata ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához, úgy, hogy az a határozat közzétételét követő 15 napon belül megérkezzen az NVB-hez, amely a kérelmet 5 napon belül küldi tovább a Kúriának. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet 90 napon belül bírálja el, a döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Innentől azonban külön úton jár majd a kormány és Karácsony Gergely kezdeményezése.

A kormány által kezdeményezett referendum úgynevezett fakultatív, vagyis mérlegelés alapján elrendelhető, ebben az esetben az NVB által hitelesített kérdések alapján az Országgyűlés a törvény szerint 30 napon belül dönthet a referendumról, míg az ellenzéki kezdeményezésnek az NVB-hitelesítés után jóval hosszabb utat kell bejárnia.

A Karácsony-féle referendum ugyanis nem fakultatív, hanem egy másik csoportba, a kötelezően elrendelt népszavazások körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy ha az NVB-hitelesítés után összegyűlik legalább 200 ezer érvényes támogató aláírás mellette, akkor az Országgyűlésnek nincs mérlegelési joga, kötelező elrendelnie a népszavazást. Csakhogy a folyamatot jelentősen lelassítja a 200 ezer érvényes szignó összegyűjtése, amire egyébként a törvény szerint 120 nap van.

Áder János államfő dönt majd mindkét referendum kiiírásáról

MTI / Soós Lajos

Végül, ha időben nem is ér össze, de az Országgyűlés döntései után Áder János köztársasági elnök asztalára kerül a kormány kezdeményezése éppúgy, ahogy a 200 ezer aláírással hitelesített ellenzéki kezdeményezés is. Az államfő a népszavazás időpontját az országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 15 napon belül tűzi ki.

A Political Capital gyorselemzése szerint míg a kormányzati kezdeményezésű népszavazás esetében arra lehet számítani, hogy mint kés a vajon mennek majd át a kérdések minden érintett szerven, úgy az ellenzéki kérdéseknél valószínűleg minden határidőt maximálisan ki fognak használni. Ez azt jelenti, hogy a két referendum bár egyazon napon kezdeményezték őket, időben jelentősen szétcsúszik majd.

Az Orbán-féle “gyermekvédelmi” népszavazás akár egy bő hónap alatt is Áder János elé kerülhet, neki pedig 70-90 napon belülre kell kitűznie a referendumot. Ez azt jelenti, hogy akár már novemberben is lehet ez a népszavazás, így a kampánya egybeesik majd az ellenzéki előválasztási folyamattal, amikor is a Political Capital szerint “a párhuzamos valóságok minden korábbinál jobban elütnek majd egymástól, a két világ találkozásai pedig borítékolhatóan konfliktusosak lesznek”. Valószínűbb azonban, hogy csak január-februárban tartják a kormány népszavazását – legalábbis erre tippelt Gulyás Gergely miniszter csütörtökön a Kormányinfón.

A Karácsony-féle népszavazás viszont, ha minden határidőt maximálisan kihasználnak az állami szervek, akkor a jövő évi választás előtt aligha tartható meg, mivel a törvény szerint országgyűlési választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás. Vagyis nincs esély arra, hogy teljesül Karácsony Gergely vágya, hogy a kormány „szánalmas” kérdései az ő „Magyarországot a Fidesztől mentő” kérdéseivel szerepeljenek egy lapon, így egy „ötnemes és „ötigenes” népszavazáson mondhatnának véleményt az emberek.

A kormányzati referendum egyébként Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint jól mutatja, hogy a kormány kénye-kedve szerint alakítja a jogszabályokat. Mint mondta, ha más példa nem is lenne arra, hogy mi baj a jogállamisággal, elég végignézni a szerdai nap történetét:

"Ami ma történt, tökéletes példa arra, hogy Magyarország miért nem jogállam már"

A szerdán bejelentett országos népszavazás is jól mutatja, a kormány kénye-kedve szerint alakítja a jogszabályokat - mondta a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Kádár András Kristóf szerint ha más példa nem is lenne arra, hogy mi baj a jogállamisággal, elég végignézni a mai történetet.