Hatalmas egészségügyi fejlesztésektől, felújításoktól és eszközbeszerzésektől volt hangos a kormányzati sajtó 2017 októberében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ekkor jelentette be, hogy 2017–2020 között az Egészséges Budapest program keretében 9,3 milliárd forintot szánnak többek között a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb fejlesztésére is. Ennek részeként – írta a közlemény – a kórházba egy MR- és érfestő (DSA) berendezés is kerül.

A bejelentés óta azonban hiába telt el három év: a hvg.hu információi szerint az említett eszközök

2019-ben megérkeztek ugyan az intézménybe, de a mai napig nem üzemelték be őket, és kihasználatlanul állnak.

„Fizikailag ott van a gép egy kulcsra zárt teremben, de a Jánosban a fekvőbetegeket a mai napig más intézményekbe kell átszállítani a szükséges MRI-vizsgálatokra. Az is előfordult már, hogy a kerületi szakorvostól kapott beutalóval érkezett a páciens az intézménybe, de csak a helyszínen tudta meg, hogy feleslegesen próbálnak időpontot kérni” – mondta forrásunk.

Orvosok és asszisztensek készítik fel az új beteg fogadására a mágnesesrezonancia (MR) képalkotó készüléket az új vizsgálóban a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet fővárosi Üllői úti telephelyén 2020. október 2-án

MTI/Máthé Zoltán

A két berendezés ára együttesen megközelítette az egymilliárd forintot: az Emmi korábbi tájékoztatása szerint egy korszerű MR-készülék ára hozzávetőleg félmilliárd, egy érfestő mintegy 300 millió forintba kerül.

A Szent János Kórház helyzete ezzel majdnem egyedülálló Budapesten: miközben a legnagyobb fővárosi kórházakban mindenhol működik MR, az évente átlagosan 50 ezer fekvőbeteget ellátó, 774 ágyas intézményben jelenleg nem tudják helyben elvégezni a diagnosztikai vizsgálatot. Ez nem azt jelenti, hogy a kórház betegei nem jutnak MR-hez: őket azonban oda kell vizsgálatra szállítani, ahol az a központi ágynyilvántartó szerint aznap éppen megoldható.

Végtelen történet

Az, hogy közel három év alatt miért nem sikerült még mindig beüzemelni a gépet, a betegek és a kórház dolgozói számára a mai napig homályos. Egy azonban biztos: a kormány ezúttal tényleg betartotta ígéretét és a 2017-es bejelentés után másfél évvel, 2019-ben már a kórházban volt a Philips gyártmányú készülék. Ekkor úgy tűnt, hogy már csak a kivitelezési és telepítési munkálatok vannak hátra, de ebbe is nem várt hiba csúszott.

Fontos tudni, hogy egy MR-készülék beüzemelése nem csak abból áll, hogy a helyszínre viszik és bekapcsolják. A használathoz a rádiófrekvenciákat teljesen kizáró, leszigetelt vizsgálóra, a hűtéshez pedig klímagépházra is szükség van. A közbeszerzési értesítő szerint a Szent János Kórházban ehhez 450 négyzetméteren kellett építészeti, épületgépészeti és villamos szerelési munkákat végezni: felújították az épületrészt, cserélték és megerősítették a födémeket, új víz-csatorna, szellőzési és hűtési, valamint elektromos hálózatot építettek ki, kellett egy gázzal oltó rendszer, és egy klímagépház is. Az erről szóló szerződést az intézmény 2019 augusztusában kötötte meg a kivitelezővel.

Három hónap múlva azonban le is álltak a munkálatok: ekkor a bontásnál olyan elektromos és fűtési vezetékeket találtak, melyeket ki kellett volna váltani, ez azonban egy működő kórház esetében nem volt opció. Ehelyett az MRI berendezéshez szükséges légtechnikának teljesen új nyomvonalat terveztek, időközben azonban ezt is befejezték – legalábbis ez derült ki a Szent János Kórház lapunknak megküldött válaszából.

Az intézmény kommunikációs osztálya ebben a csúszást „nagy mértékű és jelentős időszükségletű” műszaki és építészeti fejlesztéssel magyarázta, ez azonban tájékoztatásuk szerint már befejeződött. Mint írták, jelenleg az egyes kiegészítő diagnosztikai eszközök beszerzése zajlik, miközben megkezdték az új eszközöket működtető személyzet kiválasztását.

„A Szent János Kórház számára mindig a betegei a legfontosabbak, ezért az új eszközöket akkor fogjuk az ellátásba bekapcsolni, ha ahhoz minden feltétel biztosított” – tették hozzá.

Végtelen történet

AFP

Tekeredik tovább

A kórház ugyan nem részletezte, hogy mik ezek a kiegészítő diagnosztikai eszközök, de más forrásból úgy tudjuk, hogy

az MR-berendezéshez a tekercsek (vagyis a működéshez szükséges rádiófrekvenciás adóvevők) hiányoznak, amelyek egy részét még mindig nem rendelték meg, a gép ezzel továbbra is alkalmatlan a megfelelő vizsgálatok elvégzésére.

Egy-egy ilyen tekercs beszerzése egyébként több millió forint, ezekbe viszont csak egyszer kell beruházni.

A rekordhosszúságúra nyúlt, kényszerű szünet miatt tavaly egy másik nem várt probléma is fellépett. A gép információink szerint olyan hosszú ideje állt kihasználatlanul, hogy a berendezés lelkének számító szupravezető mágnes hűtésére használt folyékony hélium szintje a folyamatos párolgás miatt kritikus szintre csökkent, és sürgősséggel kellett újratölteni. Ezen kívül a koronavírus okozta leállások sem tettek jót az ügy előrehaladásának. A szakembergárda pedig – operátorok, radiológus szakorvosok – hiába állt rendelkezésre, egy idő után ők is megunták a várakozást, és máshol kerestek munkát. Igaz, a kórház kommunikációs osztálya szerint az ő toborzásukat azóta már (újra) megkezdték. Hogy ez mikorra fejeződhet be, az továbbra is a jövő kérdése.

Emberi agyszkennelés vizsgálata

AFP

Az MR- és az érfestő berendezések használata elengedhetetlen a képalkotó diagnosztikában, különösen egy olyan intézményben, mint a Szent János Kórház, amely gyermek-, idegsebészeti és traumatológiai centrumként is működik. Hiába van ugyanis CT-készülék, az MR sokkal részletesebb képet tud alkotni az emberi szervezetben történt változásokról, és mivel mágneses rezonancia alapú, sugárterheléssel sem jár, gyerekeknél is biztonsággal alkalmazható.

Az MR nagy előnye más eljárásokhoz képest, hogy nagyon jó kontrasztfelbontó képességgel rendelkezik a lágyrészek vizsgálata során, valamint képes a vizsgált szervekről és területekről működés közben is képet rögzíteni.

Radiológus szakemberek szerint az MR-t gyakran használják traumás sérüléseknél, hogy megállapítsák, sérült-e a beteg gerincvelője, de elengedhetetlen neurológiai betegségek, például a szklerózis multiplex diagnosztizálásához is. MR-vizsgálatra van szükség az agytumor kategorizálásához, de egyes májbetegségeknél is használják, és a hasnyálmirigyrák gyanúját is ki lehet vele zárni (vagy meg lehet vele erősíteni).

„Rengeteget segít belgyógyászati diagnózisok esetében is, nem csak az idegsebészek használják. Sőt, szemészeti betegségek esetén is gyakran alkalmazzák, ha a szemüregben találnak elváltozást. A CT nagy sugárdózisa miatt pedig a gyermekeknél is sokkal biztonságosabb a használata” – mondta a hvg.hu-nak egy szakorvos.

Azt több forrásunk is megerősítette, hogy az építészeti problémák ellenére az még a magyar egészségügyben is egyedülálló, hogy egy MR-gépet ennyi idő alatt sem üzemelnek be, a több mint két év már valóságos Guinness-rekordot jelent. Azt viszont, hogy mikor használhatják végre a betegek a Szent János új MR-gépét, a legtöbben még megjósolni sem merték.

Kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.