szerző:
Tetszett a cikk?

A két előválasztási forduló közt minden jelölt közvélemény-kutatásokkal igyekezett saját ambícióit igazolni. Beleszóltak ezzel a versengésbe? Milyen hatása lehet kutatásoknak, és mit jelent a szakma számára, hogy a Nézőpont és a Századvég is ezen a területen játszik?

Egy előválasztás résztvevői mindig hajlamosabbak a taktikázásra, kevésbé döntenek érzelmi alapon, mint az jellemző a tényleges választásokon, ezért akár befolyásolhatták is az erőviszonyokat az azokról készült kutatások, bár ezek Karácsony Gergely visszalépésével nagyrészt már tárgytalanná váltak – mondta megkeresésünkre Tóka Gábor, a Vox Populi választási blog szerkesztője.

„Örök kérdés, hogy a közvélemény-kutatás befolyásolja-e a szavazópolgárokat. Szerintem igen, de ez nem negatívum, csak akkor, ha kimondottan tendenciózus kutatások jelennek meg, ennek az egyik ellenszere, hogy több versengő kutatóintézet dolgozik párhuzamosan” – nyilatkozta a HVG-nek Hann Endre, a Medián ügyvezetője, aki szerint mindkét irányba lehet torzító hatása a publikált eredményeknek, mert elbízhatják magukat egy nagy fölénnyel vezető jelölt szimpatizánsai, egy lemaradó politikus szavazóit viszont mobilizálni tudja, hogy megfordítsák a mezőnyt.

Hann elmondása alapján ezért nem is publikáltak egy zuglói felmérést az azt megrendelő Hadházy Ákos kérésére. A kutatás ugyanis a független képviselő nagy előnyét hozta ki a szocialista Tóth Csabával szemben, Hadházy azonban attól tartott, hogy ha ez megjelenik, a választói a már biztos sikere tudatában kisebb arányban fognak szavazni az előválasztáson. Az eredmény végül igazolta is a kutatási eredményt.

Tóka szerint a közvélemény-kutatók a második forduló előtt nem véletlenül próbálták néha a győztes előrejelzése helyett inkább az egyes kimenetelek kormányváltási esélyeit megbecsülni, ugyanis nehéz kifejezetten az előválasztáson résztvevőket szondázni.

„A Závecz az összes, magát ellenzékinek mondó embert kérdezte meg, hogyan szavazna, nem is próbáltak előválasztási részvételre szűrni. A Medián és a Publicus azzal szűrt, hogy azokat kérdezték, akik azt mondták: részt vettek az első fordulón” – összegez a CEU kutatóprofesszora, hozzátéve, ez utóbbival az a probléma, hogy a második fordulóban sok olyan ember voksolt, aki az elsőn még nem vett részt.

Hann Endre azt mondta, mindig visszautasította, hogy előrejelzésként kezeljék egy jóval az aktuális választás előtt készített felmérésüket, hiszen ezek csak pillanatfelvételek. Ettől függetlenül az előválasztás előtt publikált választókerületi felméréseik jól jelezték, hogy kik lesznek a győztesek.

„Nem volt olyan bukta, hogy mi nagyon rosszat mértünk volna” – summázza, hozzátéve: az előválasztás esetén a reprezentatív mintához elegendő megkérdezettek száma is költségtényező. A megkeresetteknek ugyanis jelenleg átlagosan fele ellenzéki szavazó, ráadásul minden választáson többen jelzik a részvételi szándékukat, mint akik végül tényleg el is mennek voksolni. „Ha nincs elég nagy mintám, abban viszonylag kevés az olyan ember, akinek a válaszait valóban lehet használni egy ilyen előrejelzéshez” – foglalja össze.

A második forduló előtti visszalépési játszmában a Karácsonnyal szembeni előnyét egyes kutatások mellett szimpatizánsai internetes aktivitásával alátámasztani igyekvő Márki-Zay Péter felvetette: a főpolgármester stábja által finanszírozott kutatásnak nem ad hitelt. Hann szerint azonban bár a nem nekik kedvező eredményeket közlő intézeteket a kormányoldal és ellenzéki pártok is időről időre megpróbálják hitelteleníteni, valójában komolyan figyeli mindkét oldal a mérések eredményeit. Azok megbízhatósága iránt a bizalom azonban az ilyen jelölti kijelentések nélkül is folyamatosan erodálódik, amihez aktívan hozzájárulnak a látványosan az egyik irányba húzó intézetek.

„Sokan cinikusak a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban, ezt folyamatosan táplálják azok a bizarr és nevetséges módon propagandisztikus tartalmak, melyek alapvetően a kormánypárti sajtóban jelennek meg. A Nézőpont és a Századvég intézetek aktívan asszisztálnak ahhoz, hogy nevetséges főcímekkel jelenjenek meg az adataik” – fogalmaz Tóka Gábor, aki lát hasonló szándékot ellenzéki pártok körül is.

„Vannak cégek, amelyeknek rossz a reputációja, mert úgy tartják számon, hogy valamelyik pártnak dolgozik és részrehajló – az ellenzéken belül is van ilyen –, máskor csak vádaskodás zajlik” – összegez Hann Endre, akinek cége olyan pártoktól is kapott támadásokat egy-egy publikált eredmény után, akikkel elmondása szerint korábban egyébként jó volt a viszonyuk, és szoktak is tőlük kutatást rendelni. „De ha egy eredmény fáj, mindjárt hiteltelen a kutatóintézet” – summázza az ügyvezető.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!