szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az IDEA közvélemény-kutatása szerint a válaszadók egyötöde pártszimpátiától függetlenül inkább kerüli a politikai témákat, csak ne legyen veszekedés.

Nem nagyon kerül kapcsolatba, így nem is igen kommunikál egymással a két nagyobb politikai szekértábor Magyarországon, ez derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amely azt vizsgálta, mennyire vegyes pártállás szempontjából a magyar emberek ismeretségi köre.

A Telexen megjelent elemzés szerint a fideszesek alkotják a leginkább homogén csoportokat, de az ellenzéki szavazók sem sokkal nyitottabbak.

A 2021 augusztus végén-szeptember elején felvett adatok alapján a kutatás arra jutott: minél erősebb a politikai homofília egy társadalomban, annál zártabbak a politikai rétegek, annál nehezebb az átjárás, a megértés a társadalmi zárványok között. Márpedig a felmérés szerint mindez igaz a magyar társadalomra.

A Fidesz–KDNP szavazóinak majd 70 százaléka olyan körben mozog, amelyben szintén leginkább kormánypárti szavazók élnek,

míg több ellenzéki szavazóval mindössze 7 százalékuknak van kapcsolata. Az ellenzéki pártok szavazói között sem lényegesen kisebb a homofilek aránya, 59 és 77 százalék között szóródik.

A Fidesz szimpatizánsai a Békemeneten október 23-án
Juhász István András

Az ellenzéki szavazók között 10 százaléknál is nagyobb azok aránya, akik környezetében jó pár kormánypárti szavazó van. A felmérés szerint a leginkább heterogén környezet a szocialista szavazókat jellemzi, több mint egyötödének környezetében sok fideszes is van.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatóinak 63 százaléka inkább ellenzéki, 19 százaléka pedig fideszesek környezetében él és mozog.

A kutatás szerint a Momentum rendelkezik a legzártabb táborral, a párt szavazóinak több mint háromnegyedének a környezetében túlnyomó részt az ellenzéki együttműködés tagjai találhatók, sok fideszessel csak nagyjából minden tizedik találkozik.

A kutatásból kiderül az is, hogy a főiskolát vagy egyetemet végzettek többségében ellenzéki szavazókkal veszik körül magukat, és azt is ők tudják a legtöbben megállapítani, kinek milyen a politikai hovatartozása.

Lakóhelytípus szerint látványosan kettészakad a válaszadók köre:

míg Budapesten és a megyei jogú városokban az emberek 41–43 százaléka vallotta, hogy ismeretségi körében főként ellenzékiek vannak (szemben a fideszes 23-28 százalékkal), addig a városokban és községekben csak az emberek negyede számolt be erről.

Az IDEA megállapításai szerint az eltelt 20 évben nőtt a politikai polarizáció Magyarországon, így fennáll annak a veszélye, hogy az emberek egy-egy politikai vita során még szűkebb környezetükben is komolyabb konfliktusba keveredjenek. Az elemzők szerint talán ennek is tudható be, hogy a válaszadók egyötöde pártszimpátiától függetlenül inkább kerüli a politikai témákat, csak ne legyen belőle veszekedés.

Tömeg a színpad mögött az ellenzéki naggyűlésen október 23-án
Fazekas István

A Fidesz–KDNP szavazóinak mindössze egytizede tart attól, hogy a választási kampány felerősíti a vitát a baráti és ismerősi körökben, szemben például a momentumosok 28 százalékával. A városi, fiatalabbakból is álló Momentum-tábor több mint egynegyede, tehát tart a kampányok vitát generáló hatásától. A többi vizsgált párt szavazóinak 14–15 százalékának vannak ezen a téren félelmei.

A kutatás rámutat, hogy az MKKP szavazói körében vannak legtöbben (22%) azok, akiknek vagy nincs olyan barátja, akivel eltérő véleménnyel rendelkezne, vagy egyszerűen nem beszélget eltérő véleményű ismerőssel, a többi párt esetében ez lényegesen alacsonyabb (13–14%), míg a Momentumnál mindössze 6 százalék.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Arató László (EUrologus) EUrologus

Fidesz és Néppárt: szappanopera a brüsszeli buborékban

Egy nagyon fontos kérdésre még nem született válasz a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kötélhúzása kapcsán: túlragozott-e ez a téma a Fidesz által a világtól teljesen elrugaszkodott helynek beállított, unatkozó, ámde gazdag bürokraták, politikusok, véleményvezérek és újságírók homokozójában, a brüsszeli buborékban? A válasz egy határozott igen.